Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-444

186 k-kk. országos ülés 1909 márczíus 23-án, kedden. ben közreműködhessek a haza, az állam érde­kében. Zakariás János: Ilyen kétszínű beszéd! Lukács László : Ezzel precziziroztam a magam álláspontját és ezzel az állásponttal kongruens ezen javaslat indokolásának egy része. Az, a mit mondottam, magának az államnak is alapelvét kell, hogy képezze és benne foglaltatik a kongrua­j avaslat indokolásában is ez a politikai állapot, ez a politikai alap. Miután tehát mi kifejezetten ezen politikai alapon állunk, emelhet-e valaki okosan, alaposan, objektíve vádat ellenünk a hazafiság tekintetében ? Bizonyára senki sem. Maga a vallás- és közoktatásügyi minister ur azt mondja az indokolásban (olvassa) : »Magában értetődvén, hogy a mit az állam erre a czélra áldoz, azt ahhoz a feltételhez kell kötnie, hogy az ekkép segélyezett egyházak és lelkészek az egységes magyar nem­zeti állam hűséges támaszai legyenek, (Elénk helyeslés.) az állammal szemben is minden törvé­nyes kötelességüknek megfeleljenek.« (Élénk he­lyeslés.) Nagyon helyes, csakhogy kétféle dolog van itt, két része van ennek a politikai nyilatkozat­nak. Épen azért hozom ezt fel itt a képviselőház előtt, hogy határozott nyilatkozatot kapjak az igen t. kultuszminister úrtól, hogyan érti ezeket a dolgokat: ugy-e, a mint az a katholikus egyház illető tényezői által ki van fejezve törvény-értékű konstitucziókban, a mint ez az államtörvénybe be van czikkelyezve . . . Zakariás János: A hogy az ezeréves Magyar­ország története mutatja! Elnök: Ne méltóztassék folytonos közbe­szólásokkal zavarni a szónokot. Ezt tiltja a ház­szabály ! Lukács László : . .. vagy pedig legyen kegyes nekem megmagyarázni, hogy ezen keretekbe hogy fér bele politikai enuncziácziójának első része, a mely igy szól (olvassa) : »Az ekként segélyezett egyházak és lelkészeik az egységes magyar nem­zeti állam hűséges támaszai legyenek.« (Élénk helyeslés.) Most kérem a minister urat, legyen szives nyíltan megmagyarázni, mert ezt még illetékes helyről nem hallottuk, mit ért ez alatt »egységes magyar nemzeti állam«. (Nagy zaj és mozgás.) Ne méltóztassék ezt olyan könnyű dolognak venni. (Zaj.) Hogy ebbe a keretbe belefér-e a tételes törvény által kifejezett álláspont, a mely azt mondja, hogy az itteni nemzetiségek saját egyéni­ségük, saját kultúrájuk fejlesztése érdekében min­dent szabadon cselekedhetnek az államkormány védszárnyai alatt, hogy ebbe beleférünk-e mi etnográfiai individualitásunkkal, nemzeti nyelvünk­kel, kulturális érdekeinkkel, igen vagy nem? Ha igen, akkor szent a békesség, ha nem, akkor nem kell nekünk ilyen nemzeti állam, mert az állam­ellenes, mert az állam majdnem többséget képező polgárait kizárja a hazafiság eszméjéből. Ezt mi nem fogjuk tűrni soha, (Nagy zaj.) Hogy mennyire igazam van, felolvasom magu­kat a tételes törvényeket. Itt van az 1868 : IX. t.-cz., a melynek 6. §-a igy szól (olvassa) : »Ugyan­csak a ministerium fogja eszközölni a görög-keleti vallású román püspöki zsinat felterjesztéséhez ké­pest, az illető főpásztorokon kívül 30 egyházi, 60 világi és ezek közé választandó 10 határőrvidéki követből álló görög-keleti vallású román nemzeti egyházi gyülekezet mielőbbi összehívását*. Méltóz­tatik látni, görög-keleti román nemzeti egyház, tehát a görög-keleti vaUásnak ezen a törvénybe iktatott institucziójához kell minden lelkésznek teljes szivéből és lelkéből ragaszkodnia. Ez az első feltétel. Barta Ödön : Az első feltétel az, hogy magyar érzelmű legyen ! Lukács László: Ott van az 1868 : XXXIX. t.-czikknek intézkedése a gyulafehérvári gör. katholikus érsekség, s a lugosi és szamosujvári gör. katholikus püspökségek felállítása iránt. Ezt is figyelmen kívül hagyta az igen t. minister ur, a mikor ezen indokolást megszerkesztette. Neve­zetesen ezen egyházi provinczia illetékes egyházi főhatósága, a római szentséges atya 1853. évi »Ecclesiam Christi« czimű encziklikájában meg van állapítva, tehát törvényerővel bíró konstitu­czió alapján lett meghozva az említett törvény ­czikk. Ebben az encziklikában pedig világosan és minden kétséget kizárólag meg van mondva, hogy ezen érsekség : »in ecclesiasticam provinciám Graeco Cath. unitam, linguae romanicae« »lingua romana«, tehát román nemzeti egyház ez a mi egyházunk. Közbeszólás : Román nyelvű ! Lukács László: Nyelvében él a nemzet! Barta Ödön : Ezt beszélheti otthon a malom alatt. Lukács László : Azt mondja továbbá ez a konstituczió : »Ad majorem dei glóriám, nec non spirituálém romenorum consolationem . . .« íme, tehát törvénybe van iktatva mit a katho­likus egyház feje konstituczióban állapított meg és pedig megállapított ezen egyház, a román nép vallási, erkölcsi és kulturális javainak előmozdí­tására. Ennélfogva ugy a katholikus egyház, mint a görög keleti egyház szolgái épen a tételes tör­vény alapján kötelesek mindenekelőtt saját nem­zeti egyházuk szellemében szolgáim saját népüket. A mellett, hogy én teljesítem ezen kötelességemet és megfelelek mindazon feladatoknak, feltételek­nek, a melyeket ezen tételes törvények erejével biró egyházi konstitucziók tőlem megkövetelnek, e mellett én még kötelességemnek tartom magyar testvéreim iránt szeretettel viseltetni, a magyar nyelvet szívesen tanulni, a magyar kultúra iránt vonzalommal lenni, a mint ezt tényleg bizonyít­juk is. Nem lehet tehát azt mondani, hogy nem tartjuk meg a hazafiság teljes mértékét azért, mert azon három alapelv szerint és ezen törvényes institucziók értelmében tudunk és akarunk élni, minthogy csakis ezen az alapon élhetünk meg, a többi mind disszoluczióra vezet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom