Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-437

10 i3l országos ütés 190Í) lűrczius íÖ-én, szerdán. állampolgárok és nem magyar állampolgárok között. Minden vám- és kereskedelmi szerződésnek minálunk — különösen az Olaszországgal kötött szerződésnek, a melyben ez határozottan ki van mondva az ingatlantulajdonra nézve — az az első feltétele, hogy a külföldi állampolgárok a belföldi állampolgárokkal egyforma elbánásban részesittessenek. (ügy van !) Thaly László : És Románia ! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyin inister : Romániában ez általában a távollevőkre van kimondva, nem a román polgárokra. Én nem differálhatok magyar állampolgárok és nem magyar állampolgárok között, mert különben minden vám- és kereskedelmi szerződésnek alaptételével jutnék ellentétbe. Én tehát ezt a módosítást mellőzni kérem. Ezt a két tételt különben, hogy betegség és tanulmányi ut esetében ne legyen köteles az illető a többszörös adó fizetésére, nem én vettem fel az eredeti javaslatba, hanem a pénzügyi bizottság vette fel. Én azonban hozzájárultam, mert mig az én eredeti javaslatom szerint a jövedelmi adó kétszeresen lett volna fizetendő, a pénzügyi bizottság azt háromszorosra emelte ; ha tehát szigoritjuk a törvényt, akkor a méltányossági körülményeknek is tágabb teret kell engednünk. Pető t. képviselő ur nagy beszédet tartott arról, hogy micsoda kibúvókra és visszaélésekre fog ez alkalmat adni. Én figyelmeztetem a t. képviselő urat, hogy ő a vitatkozás során nem fordit kellő figyelmet arra, hogy nem az adminisztráczió fogja ezen intézkedés feltételeit megállapítani, hanem a kivető bizottságok, a felszólalási bizottságok és utolsó fokban a biróság. Én csak javaslatot tehetek. De az még sem szupponálható, hogy azok, a kiket közvetlenül fog érdekelni az, hogy valaki fizet-e adót, vagy sem, olyan nagyon könnyen fognak bánni avval, hogy valaki betegség, vagy tanulmányi utazás czimén felmentessék. Ismétlem, nem az én kezemben van a méltányossági körülmények elbírálása, hanem az adókivetőbizottságok kezében és ez teljes biztosítékot nyújt. Gr. Andrássy Sándor t. képviselő ur az iránt kér megnyugtatást: nem lesz-e ő vexácziónak kitéve 1 Én megnyugtatással szolgálhatok a tekintetben, hogy nem ugy kontemplálom a dolgot, hogy az állampolgárokat vagy adókötelezetteket behívhassák, hogy az illető igazolja, hogy egy esztendőben négy hónapot itt tölt és van állandó lakhelye. Nagyon természetes, hogy erről annak az adókivető-bizottságnak kell tudomással birnia és kell erre vonatkozólag bizonyítékot szolgáltatnia, a melyik a fokozott adótételt kívánja alkalmazni. (Igaz! Ugy van!) Én tehát megnyugtathatom t. képviselőtársamat, hogy ő zaklatásnak aligha lesz kitéve, mert ha különböző helyeken, tartózkodik is, nem kétséges az illetékessége és állandó lakhelye ; hazai törvényeink szerint ugyanis csak egy állandó lakhelye lehet valakinek és ilyen állandó lakhelye neki is lesz, harmadik helyeken a kinek állandó lakása nincs. Egészen világos lenne az értelem, ha igy szövegeznők a szakaszt: »a kiknek az ország területén állandó lakóhelyük és háztartásuk nincs és azoknak, a kik az ország területén a kivetést megelőző évben legalább négy hónapot nem töltenek el«. Polónyi Géza : Ez rosszabb volna ! Bozőky Árpád: Ennek a második esetben az az értelme, hogy akár van állandó háztartásuk, akár nincs, ha nem töltöttek itt négy hónapot, akkor áll reájuk a szakasznak ez a rendelkezése. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur nem láván szólni. A ministerelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügymi nister : T. képviselőház! Igen sok észrevétel merült fel ezen szakaszhoz. Először is Bozóky t. képviselőtársam azt kívánja határozottan kimondatni, hogy két feltétel kívántatik meg: először, hogy az ország területén állandó lakóhelye legyen, másodszor, hogy ezenkívül négy hónapot itt is lakjék. Hiszen a törvényben ez van, mert nem az mondatik, hogy : vagy négy hónapig lakik, hanem az: »és négy hónapig« itt lakik. Ez tehát egészen elesik, (ügy van!) Polónyi képviselő urnak azt az első módosítását, hogy az ingatlantulajdonos helyett mondassák : »az adókötelezett«, elfogadom ugyan, de megjegyzem, hogy az ingatlantulajdonos alatt a hitbizományi birtokosokat is értjük. (Mozgás.) Ez egy korlátolt tulajdon. Ha méltóztatik venni a fidei comissum haereditatist, a mint a római jogban kifejlődött és a későbbi utóörökösödési joggal korlátoztatott, a mint kifejlődött a jogtudományban : a hitbizományost nem lehet tiszta haszonélvezőnek, hanem korlátolt tulajdonosnak kell tekinteni. Mikor tehát az ingatlantulajdonost mondottam, nagyon természetesen ennek ezt az interpretácziót adtam. De magában a törvényben szívesen hozzájárulok ehhez a tágabb értelemhez, a mely ugy a tulajdonost, mint a haszonélvezőt is magában foglalja, nem ugyan abból az okból, a melyet fel méltóztatott hozni, mert a hitbizományosokra nézve e tekintetben talán nem merülne fel kétely, hanem mert lehet, hogy valakit nem a nuda proprietas maga, csak a haszonélvezet illet és akkor csakugyan kiesnék. Ezen két módosítást kivéve, a többinek mellőzését kérem. A mit Thaly t. kpéviselőtársam felhozott, t. i. azt, hogy a betegség és tanulmányi ut miatt távollevőkre szóló intézkedés csak a magyar állampolgárokra alkalmaztassák, arra nézve legyen szabad megjegyeznem, hogy én ugyan nem vagyok olyan rossz véleményben az orvosi bizonyítványokról, mint a t. képviselő ur (Derültség.) Thaly László : Nagyon ismerem őket! Szokoly Tamás : Megbízhatatlanok ! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügymi nister : Hanem itt sem lehet differálni magyar