Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-443

kkB. országos ülés 1U0Ö márcziüs 22-én, hétfőn. 161 köttetés rossz hatását, gondoljanak arra, hogy a másik összeköttetést létesítsék. Engedelmet kérek, Budapest főváros csak nem valami rokonszenvből vagy ellenszenvből irt fel, Budapest fővárosát csak nem irányította más, mint az országnak és magának az ország szivének érdeke ! Én nem vagyok elragadtatva Budapest fővárosának bizonyos irányától, melyet érvényesülni látok épen most; de tartozom annyival a főváros feliratának, hogy annak, a mi abban foglaltatik, szakszempontból, gazdasági szempontból, magyar nemzeti szempontból súlyt tulaj donitsak. Talán a fővárosnak sokkal illetékesebb szószólói lesznek itten, kik esetleg a főváros ezen feliratára reflektálnak, ezért nem tartom ildomosnak ebből a szempontból, hogy én, ki a főváros képviselője nem vagyok, bővebben foglalkozzam a főváros feliratával. Az előző kormányok ezt a vasutat nem engedélyezték. Ennek a ténynek fontosságát igyekezték elkenni, az én t. barátom pedig azt részben tagadta, részben csak röviden reflektált reá, pedig ennek rendkivül nagy jelentősége van. Ha jól tudom, 1902 óta folyik ennek a vasútnak az ügye. Szterényi t. államtitkár ur jobban fogja tudni, — az én emlékezőtehetségem az ilyen kérdésekkel túl van terhelve — hogy 1902 vagy 1903 óta van folyamatban ennek a szerencsétlen villamos vasútnak a kérdése, és a szabadelvű kormányok — ez az ő dicséretükre legyen mondva — nem intézték el kedvező értelemben ennek a vasútnak az ügyét. Azt mondják, Láng Lajos kereskedelemügyi minister nem adott választ. Tessék elolvasni az akkori pozsonyi lapokat, azokból majd megtudják, hogy Láng kereskedelmi minister milyen választ adott. Az lehet, hogy végzést nem küldött olyanoknak, a kiket ez nem illet, de elutasitó értelemben intézte el ennek a vasútnak a dolgát az a Láng Lajos, a kit sem valami túlzó sovinizmussal nem lehet vádolni, sem azzal, hogy Pozsony iránt valami ellenszenvvel viteltetnék. (Mozgás és zaj halfelől.) Türelmet kérek, én tényeket mondok. Én meghallgatok mindenkit. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek . Nagy György : Ki kellene mondani, hogy nem szabad beszélni. (Zaj.) Azért vagyunk itt, hogy beszéljünk. Elnöke Nagy György képviselő urat kérem, méltóztassék csendben lenni. Nagy György; In hallgatok egész délelőtt. (Zaj és közbeszólások.) Elnök; Rendreutasítom a képviselő urat. Kmety Károly (Batthyány Tivadar grófhoz fordulva) : Én tartozom annyi lojalitással t. képviselőtársamnak, hogy elismerjem, hogy ő mindig lelkes hive volt ennek a vasútnak, a legtávolabbról sem vontam kétségbe tárgyilagosságát, és minden tekintetben korrekt felfogását, és távol van tőlem, hogy bármelyik képviselőtársamnak személyes felfogását itt akár vita, akár kifogás tárgyává tegyem. Nagyon kíváncsi vagyok Szterényi t. államSÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXV. KÖTET. titkár urnak holnap vagy holnapután elmondandó védbeszédére, mert azt hiszem nem zárkózhatik el az elől, hogy nekünk áperte mondja azokat a indokokat, a melyek vezették Láng Lajos idejében a kormányt, hogy ezzel a vasúttal szemben tagadólagos álláspontra helyezkedjék, és azokat az okokat, a melyek vezették a ministeriumokat 1903 óta ezen vasút dolgával szemben. Én ezt a huzavonát annak vagyok hajlandó tulajdonítani, hogy azok a szabadelvűpárti kereskedelmi ministerek nem lelkesedtek ezért a vasutért. Láng Lajosról egész határozottan tudom, hogy elutasitó álláspontot foglalt el. Eleget panaszkodtak a pozsonyi újságokban ezen elutasitó álláspont miatt. Tehát ha Sziklai barátom ezt a dolgot nagyon kevésre méltatja, vagy pedig azt mondja, hogy nem tudom milyen végzésbe nem foglalta álláspontját az a kereskedelemügyi minister, én azért nagy súlyt fektetek rá, mert a magyar kereskedelemügyi ministerek lehettek a szabadelvű párt tagjai, de még eddigelé, hála Istennek, nem találtunk kőztük olyat, a ki az ország érdekeit csakugyan nagy könnyelműséggel áldozta volna fel. Távolról sem szimpatizálókba szabadelvű érával, sem annak kereskedelemügy ministereivel, de annyit nekem a t. államtitkár ur is megenged, — hiszen munkatársa volt az előző ministereknek — hogy abban a ministeriumban mindig nagyon lelkiismeretesen mérlegelték a vasútépítés körül minden arra revelans szempontot, nagyon lelkiismeretesen mérlegelték a financziális, a közgazdasági és nemzeti szempontot. Én tehát abból, hogy 1903 óta nem intéztetett ez el, és hogy egy kereskedelemügyi minister épen elutasitó álláspontját adta tudomására az érdekelteknek, azt következtetem, hogy olyan érvek is állanak rendelkezésre ez ellen az összeköttetés ellen, a melyeket nekem kipuhatolnom nem sikerült és igazán nagy hálával lennék a kereskedelemügyi államtitkár urnak, ha abban a helyzetben van, hogy teljes tájékozást nyújthat nekünk az elutasitó álláspont indokaira nézve. Meg vagyok győződve, hogy ha ezt az elutasitó álláspontot a maga megindokoltságában, ugy, a mint azt ott megtalálja, vagy a melyről informálja magát, elébünk terjeszti, akkor én is megszabadulok az elfogultságnak bizonyos vádja alól, a melyet privát utón kénytelen voltam egyes képviselőtársaim részéről zsebrevágni. Itt van a ház közgazdasági bizottságának jelentése. Igazán szeretném gyorsan bevégezni, de ha már elkezdtem ezeket a dolgokat, lehetetlen, hogy a legfontosabbakat elhagyjam. (Halljuk! Halljuk !) A múlt ülésszak közgazdasági bizottságának többsége ezt a vasúti törvényjavaslatot, daczára annak, hogy ez akkor még Kossuth Ferencz törvényjavaslata volt, elutasítani javasolta. Ez megint olyan tény, a melyet nem lehet megezáfolni. Földes Béla, szintén nem túlzó sovinizmusáról ismert előadója annak a bizottságnak, egy gyö21