Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-443

kh'3. országos ülés 1909 márczius 22-en, hétfőn. 153 elégítve, azt kérdezem, hogy mire való egy ilyen ujabb összeköttetés forszirozása által a pozsonyi ipar különben is nehéz helyezetét még nehezebbé tenni ? Mire való olyas valamihez hozzájárulni, a mi által Pozsony ipara a biztos tönk szélére jut ? Nem tekinteni elsőrangú érvnek és nem fektetek arra súlyt, bár mindenesetre igaz, hogy az állam­vasutaknak is kárt okoznak ezen vasút létesítése által, mert konkurrencziát csinálnak az állam­vasuti szállításnak, különösen akkor, midőn az államvasút a természetes és jogosult forgalmat egészen jól látja el. Nem fektetek súlyt erre a pénzügyi károsodásra vonatkozó érvre, a mely szerint egy sokkal olcsóbb és gyorsabb közlekedési eszköz által a magyar államvasút jelenlegi forgal­mát, legalább a pozsony-marcheggi vonalon minden­esetre csökkentjük. Mert hiszen az engem nem bánt, hogy a marchegg-béosi volnalról, tehát az egyik osztrák vasúti társaság vonaláról a másik osztrák vasúti társaság vonalára, a villamosra fog áttere­lődni a forgalom. Mindenesetre tagadhatatlan, hogy ezen forgalomátterelődés folytán a magyar államvasutak pénzügyileg bizonyos mértékben károsodnak. De hát ez közgazdasági kár és én a Pozsony várost érő hátrány mellett ezt a magyar államgazdaságra nézve okvetlenül előálló veszte­séget elsőrangú érvül felhasználni nem tudnám, Áttérek a közlekedésügyi bizottságnak egy olyan érvére, a melyet dominálónak látok a bizott­sági jelentésben és azoknak fejtegetésében is, a kik a vasútnak hivei. Azt mondja a közgazdasági bizottság jelentése — talán felolvashatnám az egész kikezdést — (olvassa) : »E tekintetben a helyi érdekű vasútnak szerepe kettős. Még ugyanis egyrészt a szóbanforgó összeköttetés megépül­tével Pozsonynak és környékének mód nyujtatik arra, hogy mezőgazdasági, különösen pedig kerti terményeit az elárusitásra különösen alkalmas wieni nagy terjedelmű piaczra a czélnak legmeg­felelőbb közlekedési eszközökkel továbbithatja, ekként uj keresetforráshoz jut... « Ezzel már volt alkalmam leszámolni, t. i. a mezőgazdasági terme­lőkre származó állitólagos haszonnal, de konsta­tálom, hogy a bizottsági jelentés is a legmegfele­lőbb közlekedési eszköznek találja ezt a villamos vasutat, a miből okvetlenül következik az, hogy erre a legmegfelelőbb közlekedési eszközre csak­ugyan át fog tolódni a jelenlegi magyar állam­vasuti forgalom részben, mert a nem megfelelő forgalmi eszközt nem fogják felkeresni a szálli­tók. Ebben olyan beismerés van, a melyet a t. államtitkár ur, a Id nem szivesen lát egy fillér veszteséget sem a magyar államvasutak pénztárá­ban, nem szivesen hall, hogy t. i. erre a legmeg­felelőbb közlekedési eszközre át fog tolódni a magyar államvasutak forgalmának egy része. A mi a másik dolgot illeti, azt mondja a másik jelentés (olvassa) : . . .»a magyar vonalrész meg­épültéveí az emberileg lehetséges biztosítékot nyeri Pozsony város ipara és kereskedelme — és ez na­gyon fontos indok a vasút hivei részéről — arra KÉPYH. NAPLÓ. 1906 1911. XXY. KÖTET. nézve, hogy a határmenti osztrák községek, melyek e részben évszázadok óta Pozsonyra gravitálnak, a csupán csak az osztrák vonalrész megépültével tőle el nem vonatnak.« Ha valaha téves indokolás­sal volt dolgunk, ugy ez az indokolás az, t. i. az a felfogás, a melyet az előadó ur is természetesen a maga részéről különösen hangsúlyozott, hogy né­hány apró osztrák község, a melyek valamivel közelebb vannak Pozsonyhoz, mint Bécshez, mint pl. Petronell, Németóvár, szóval egy pár igen szegényes osztrák község,a pozsony—bécsi villamos vasút megépültével nem fognak Pozsonytól el­vonatni. Gr. Batthyány Tivadar: Hainburg! Kmety Károly: Hamburgot már régen el­vesztette Pozsony, akkor, a mikor a bruck-hain­burgi összeköttetés folytán Haimburg megszűnt Pozsonynak piacza lenni. E tekintetben igaz, Sziklai Ottó barátom más nézetnek adott kifeje­zést, de vele szemben egy igen tekintélyes pozsonyi urnak, talán meg is mondhatom, hogy egy pozsonyi benszülött ügyvédnek levelére hivatkozhatom, a ki épen azt mondja erre az érvre vonatkozólag, hogy Hamburgot abban a pillanatban vesztette el Po­zsony, a mely pillanatban a bruck—hainburgi összeköttetés íotytán Hainburg Bécscsel meglehe­tős jó vasúti összeköttetést nyert. És hangsúlyozza ez a levél, a mely teljesen az én felfogásom szerint beszél ebben a kérdésben, hogy az osztrák hazafiság nem tulipán-hazafiság, mert a hamburgiak egy kicsit azzal a köriilmény­nyel is számitanak, hogy ha egy pár fillérjükbe kerül is a Bécsbe való utazás, inkább az osztrák szeretett császárvárosnak adják a hasznot, mint egy magyar városnak. És méltóztassanak csak számításba venni az ilyen kérdéseknél azt az áramlatot, hogy Bécsben mindinkább Magyarország-ellenes áramlat kere­kedik felül, (ügy van!) Tessék mérlegre vetni, t. államtitkár ur, ezt a pszichológiai dolgot, az osztrák hazaszeretetet, a melyet épen azért állítottam szembe a tulipán-mozgalommal, mert nagyon sajnos, nagyon szomorú, hogy alig van néhány magyar család, a mely a tulipán-mozgalom mellett állhatatosan, lelkesen kitartana. (Igaz! Ugy van !) Magyarországon szalmaláng lobog csak. (Zaj.) Magyarország a saját pénzével ellenségeit táplálja, és a magyar ur, a magyar úrnő nem vásá­rol magyar terméket, mert az nem sikk, nem elegáns, (Igaz 1 Ugy van !) hanem igen szivesen megveszi a béesi, brünni, prágai terméket. (Ugy van!) Sajnos, Magyarországon igy vag3nink a magyar hazafisággal. Mihelyt pénzbe kerül, vagy ha nem kerül is több pénzbe, csak egyenlő összegbe, már megszűnt a hazafiság működni. (Mozgás. Zaj. Elnök csenget.) Ezt nevezem én tulipán-hazafiság­nak. (Mozgás.) Nem becsmérelem azokat, a kik kezdeményezték és a kik kitartanak az úgyneve­zett tulipán-mozgalomban, mert bár mindnyájan olyanok volnának Magyarország lakosai, akkor nem volna szükség sem önálló vámterületre, sem Bécscsel súlyos küzdelmek folytatására; vagy 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom