Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-443
U3. országos ülés 1909 vásárlás, ennélfogva Pozsonynak tehetősebb elemei vásárolták csak ipari szükségleteiket Bécsben, mert sajnos, igen sokan voltak eddig is, a kik egy kicsit szórakoztak Bécsben és azután ellátták magukat Bécs belvárosában iparczikkekkel. Ezután nagyon olcsón, jóformán minden félórában, később talán minden öt perczben fog indulni a koronázási dombtérről a bécsi villamos és a pozsonyi középosztály, sőt a kevésbbé tehetős munkásosztály is el fog menni, hogy a Mariahilfen vásárolja be szükségleteit. Most nem a magyar iparról általában beszélek, — bár a magya - ipar lésze a pozsonyi ipar is — de beszélek a pozsonyi ipar specziális helyi érdekeiről. (Helyeslés balfelöl.) Markos Gyuia: Ez igy van! Meg fogjátok látni! (Zaj.) Eltlök (csenget) : Markos Gyula t. képviselő urat kérem, méltóztassék csendben lenni! Kmety Károly : Kétségtelen, hogy ez igy lesz. Mig ma Pozsonynak csak legtehetősebb elemei elégitik ki Bécsben ipari szükségleteiket és azt sem mindenben, mert a pozsonyi kézműipar igen szolid, s annál a tehetősebb osztályok sem becsülik többre a bécsi ipart, igy tehát még a tehetősebb elemekre sem merném szabályként mondani, hogy ipari czikkeiket Bécsben vásárolják, hanem a jövőben, hogyha ott áll előttük az ekvipázs, a mely minden pillanatban indul, a mely kevésbe kerül. . . Egy hang (a baloldalon) : Pénzbe azért kerül! Kmety Károly: Igen, pénzbe kerül, t. képviselőtársam, de meg fogja azt takarítani. (Zaj és közbeszólások balfelől.) Simkó József: Hát a tartózkodás Bécsben nem fog pénzbe kerülni ? (Zaj.) Elnök: Kérem Simkó József képviselő urat, ne zavarja a szónokot. (Helyeslés a baloldalon.) Kmety Károly: Ne legyen azonban egy pillanatig sem tévedésben Simkó József t. képviselőtársam, mert ha nekem nem hiszi el, a kormánynak ugyebár hisz ? Simkó JóSZef: Feltétlenül hiszek ! Elnök : Másodszor figyelmeztetem Simkó József képviselő urat, ne zavarja a szónokot. (Derültség.) Kmety Károly: A kormánynak Simkó József barátom feltétlenül hisz. (Halljuk! Halljuk!) Neki hát akkor módjában lesz — mert hiszen érintkezni szokott a kormányférfiakkal csak ugy, mint minden képviselő ur, — megtudni, hogy nekem van igazam. (Zaj és közbeszólások balfelől.) Bocsánatot kérek, de én ebben a komoly dologban még a nem komoly közbeszólásokra is reflektálok. (Halljuk ! Halljuk !) Hogyha méltóztatnak ezt a kérdést nem komolynak venni, azt a legnagyobb mértékben sajnálom, mert itt az ország egy nagy vidékének ipari és gazdasági érdekéről itt Pozsony elvesztéséről van szó. (Helyeslés a baloldalon. Ellenmondások a baloldalon és a középen.) En jogosítva érzem magam Pozsony lakossága egy részének képviseletében beszélni. (Mozgás a jobboldalon.) Vagy már azt a jogát is kétségbe méltóztatnak vonni egy országos képviselőnek, márczius 22-én, hétfon, 151 hogy joga van megvédelmezni az ország egy részének ipari és kereskedelmi exiszteneziáját 1 (Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Kmety Károly: Ámde én nem kivánom t. képviselőtársamtól, hogy az én véleményemet fogadják el. Ha tanulmányozták a kérdést, ha elolvasták a bécsi indokolást és ha elolvasták a közgazdasági bizottságnak memorandumszeru jelentését, hogyha tehát megtették azt a kötelességüket, — a mint hogy megtették és erről meg vagyok győződve, —• hogy egy kérdés eldöntésébe addig nem mennek bele, a mig azt minden részletében és vonatkozásában alaposan nem ismerik, akkor el fogom ismerni és nagyon szívesen meg fogom hallgatni az ellenkező véleményt. Hiszen nem akarok közjogi igazságot ráerőszakolni az én t. képviselőtársamra, Rakovszky István ő exczellencziájára, de ezek más téren mozgó kérdések. (Nagg zaj a jobboldalon és a középen. Halljuk ! Halljuk! balfelől.). Förster Ottó : A türelem már fogytán van ! Kmety Károly : Az én türelmem nem fogy el, t. képviselőtársam. Elnök ." Förster Ottó képviselő urat fölkérem, méltóztassék csendben lenni. Kmety Károly : Én azt hiszem, hogy a vasút jó barátainak türelme fogyott már el. (Felkiáltások a jobboldalon : Csodálja ?) Az argumentumok, ha igaztalanok, akkor engem sújtanak, nem a t. képviselőtársamat. Gr. Batthyány Tivadar: Nem is fáj az én fejem a képviselő úrért ! (Derültség balfelől). Kmety Károly: Azt. a mit én e tekintetben elmondok, igyekszem bizonyos reális alapon előadni. Igyekeztem a levegőből semmit sem venni ezekhez az adatokhoz. Nagyon sajnálom, hogy a t. ház idejét igénybe veszem, bár nem is annyira én veszem azt igénybe, mint a t. közbeszóló urak. (Zaj. Elnök csenget.) Az előbb mondottak alapján vagyok bátor újra ismételni azt, hogy a pozsonyi szolid ipar és közvetítő kereskedelem legnagyobb mértékben veszélyeztetve van ezen kényelmes, olcsó és folytonos összeköttetés által. Bár ne lennék jó próféta, bár teljesednék az, a mit Sziklai Ottó t. barátom kíván, mert ekkor nagyon meg leszek elégedve és szívesen fogom elismerni, hogy én voltam a rövidlátó, Sziklai Ottó t. képviselőtársam pedig volt a messzelátó. (Derültség.) En azonban attól félek, hogy az a 70.000-nyi, ma még jól szituált pozsonyi lakos Bécs közvetlen vevőjévé, közvetlen kundsaftjává válik ennek az olcsó, kényelmes, gyors összeköttetésnek a segedelmével. Nagyon örvendek, ha olyan közgazdasági szakemberek, mint az én t. képviselőtársam, megengednek annyit, hogy ebben sok igazság van, bár én azt hiszem, hogy ez csupa igazság. De ha ennek csak egy része igaz is, Lázár Pál t. képviselőtársam . . . Lázár Pál: Hiszen veled szavazok! (Derültség.)