Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-437

? 4-37. országos ülés 1909 márczius 10-én, szerdaú. egy régen kiforrott közmeggyőződésének a törvénybe iktatása. Én homlokegyenest ellentétben az előttem szólókkal, ennek a szakasznak rendelkezéseit nem diminuálni, hanem fokozni szeretném és akarnám. Én nemcsak a házat venném ki, de beleiktatnám még különösen a tőkekamatadó alá eső jövedelmeknek bizonyos kategóriáit is. Mert ha van igazság, az annyiból áll, hogy az, a ki a nemzet által védelmezett vagyonból magának exisztencziát, fentartást biztosit, az annak a nemzetnek közfogyasztási és egyéb terheiből is vegye ki a maga részét. Tévedés azt hinni, hogy ez a szakasz tulaj donképen a külföldiek ellen szól. Bár nézetem szerint azok ellen is, az én intenczióm szerint mégis inkább azok ellen a magyar honosok ellen szól, a kiknek itt vagyonuk, még pedig nagyon tekintélyes vagyonuk van, s a kik az évnek legnagyobb részét nem Magyarországon töltik, hanem külföldön költik el azt a vagyont és jövedelmet, a melyet a magyar földből és házbirtokból stb. élveznek. Hogy az előttem szólóknak nézetei tekintetében megjegyzéseimet megtehessem, utalok arra, a mit Mezőfi t. képviselő ur felhoz : arra nézve t. L, hogy a betegség és tanulmányút tekintetében tényleg merülhetnek fel a gyakorlati életben differencziák. De ha e tekintetben szükség volna valamely korrektivumra, az nézetem szerint a közadók kezeléséről szóló törvényben volna eloszlatható. Bár, hogy mit értünk betegség alatt és mit tanulmányút alatt, könnyű megérteni a gyakorlati életben. Azt azonban, hogy a házbirtok vétessék ki innen, a kardinális czél érdekében a leghatározottabban ellenezném már csak azért is, mert hiszen tudjuk, hogy p. o. a hitbizományoknak jelentékeny birtokrészét szokta képezni a ház. De a t. képviselőtársamat még jobban megnyugtathatom, ha felhozom pl. hogy Kaszelik ur, a kinek 11 háza van tudtommal, ha azóta ugyan nem szaporodott, külföldön tölti az évnek legnagyobb részét Lyka ur és más háziúr kiséretében. Hát csak a földbirtokkal szemben kell nekünk a nemzeti vagyonnak ezen védelmét törvénybe iktatnunk ? Engedelmet kérek, a lehető legnagyobb igazságtalanság volna a házat kihagyni. Már egészségi állapotomnál fogva is nem akarok hosszasabban immorálni ennél a kérdésnél; azt hiszem, ez az egy példa mindenkit fel fog világosítani arról, hogy annak az embernek, a ki szembe helyezkedik az állam minden törvényével, a ki daczol ott a Népszinház mellett stb. és más hasonló társainak — ha egyedül állana, nem proponálnék ilyen intézkedést, fájdalom azonban, sokan vannak ilyenek — nem kell ilyen kedvezéseket adnunk. Nem folytatom tovább a példák felhozását; azt hiszem megegyezünk abban, hogy a házat ez alól kivenni nem szabad, ez a legnagyobb igazságtalanság volna. Még két irányban volna megjegyzésem. Az egyik az. hogy ennek a szakasznak a definicziója nem szerencsés, a mennyiben ingatlantulaj donosoknak« föld- vagy házbirtokból eredő jövedelméről beszél. Ha ez igy maradna, akkor aü összes haszonélvezők kikerülnének e szakasz rendelkezése alól, és pedig in specie a lútbizománybirtokosok, kik köztudomás szerint nem ingatlantulajdonosok. Ha ez a definiczió maradna meg, épen azok maradnának ki az adó alól, kik ellen ez a törvényjavaslat intézkedni akar. Tudom, hogy a pénzügyminister ur is szives hozzájárulását biztosította már előre, hogy elfogadja ezt a módositást; azért, hogy e tekintetben a törvény elérhesse az intenczióját, javaslom, hogy az első sorban ezen szó helyett: »ingatlantulaj donosoknak«,ftétessék : »adóköteleseknek*, mely esetben az fog mondatni, hogy »azoknak az adóköteleseknek föld- vagy házbirtokból eredő jövedelme« stb. Ez esetben a haszonélvezők is mind ez alá esnek. (Helyeslés.) A második észrevételem — és én nagyon kérném a t. képviselőházat, hogy ehhez is méltóztatnék hozzájárulni — az, hogy én ezt a négy hónapot nem tartom elégségesnek. Ha a tanulmány és a betegség czimén való távollét ugy is kivételt állapit meg és ha már egy elvet akarunk törvényhozásilag keresztülvinni, akkor azt vigyük ugy keresztül, hogy gyakorlati értéke is legyen. Ha van a távollevők adójának valami jogosultsága, az épen abban áll, hogy az illetők az államnak belső szükségleteihez a fogyasztással stb. hozzá nem járulnak. Méltóztatik tudni, hogy épen a hitbizományok jövedelmei fokozottabb jogvédelemben részesülnek, a mennyiben az örökjog szempontjából is egy határozatlan tartamra szóló öröklést biztosit az illetőnek. A legkevesebb, a mit ezzel szemben megkövetelhetünk, hogy az állam és a jog által annyira kedvezményezett és védett eme jogállapot ne használtassék fel arra, hogy ezek jövedelmüknek legnagyobb részét külföldön költsék el. Más államok is védekeznek ezzel szemben, nemcsak mi, ez nemcsak nálunk lesz elfogadott igazság, hanem igazság az egész világon. Rövidre fogom felszólalásomat. Én a négy hónapot nem tartom elégséges időnek, hanem hat hónapra szándékolnám felemelni ezt az időt, hogy a ki legalább hat hónapot Magyarországon nem tölt, essék a fokozottabb adóteher alá. A négy hónap alig is ellenőrizhető idő. Az általam előbb emiitett esetben is biztos tudomásom van, hogy az előbb emiitett ur minden negyedévben visszajön Budapestre a házbéreket beszedni, azután alázszolgája, megy tovább, ugy hogy épen ezen esetekre szólólag az a négy hónap azt eredményezné, hogy nem érhet a törvény czélt. Én mindezekre való tekintettel ezen négy hónapnak hat hónapra való felemelését indítványozom, s ennek folytán kérem, hogy az első bekezdéshez méltóztassék felvenni, hogy az »ingatlantulajdonosok« szó helyett tétessék: »adóköteleseknek«, a második módosításom pedig, mely elkülönítve lesz felteendő, hogy az első bekezdés utolsó sorában »négy« helyett tétessék »hat«. Ajánlom mindkét módosításomat elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök : Ki következik 1