Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-442
H2. országos ülés 1909 márczius 19-én, pénteken. 139 kell mérlegelni ezt a kérdést! (Zaj.) Kíváncsi vagyok, hogy hogyan fogja ő politikai szempontból elbírálni, ha mi Bécset közelebb hozzuk Pozsonyhoz. (Félkiáltások: De nem hozzuk közelebb!) A közlekedés megkönnyítése által közelebb hozzuk! (Tovább olvassa): »Hiszen csak legújabban láttuk — sí parva licet conponere magnis, — hogy az angol kormány politikai okokból állást foglalt egy vasúti terv ellen. És hallottunk esetekről, melyekben az osztrák kormány is meggátolta egyes községeknek a magyar vasúti hálózathoz való csatolását.« Ezt Lázár Pál elnöklete alatt működő közgazdasági bizottság mondja. (Tovább olvassa): »Az itt felhozott körülmények magyarázzák, hogy pozsony—bécsi villamos vasút eszméje sokféle aggályokat keltett. Ellene foglalt állást a főváros, ellene foglalt állást a budapesti kereskedelmi és iparkamara, ellene foglalt állás még a szabadelvű párt egyik kereskedelmi ministere is.« Tehát ha annak a sokszor megvetett, kigúnyolt, száműzött, megostromolt szabadelvűpártnak a ministere ellene foglalt állást: akkor nemcsak megkívánhatjuk, de megkövetelhetjük, hogy a nemzeti kormány ministere is ellene foglaljon állást. (Felkiáltások balfelöl: Miért ?) Azért, mert a közgazdasági bizottság hozza fel érvül ezeket, nem én, ellenzéki ember; a háznak illusztris bizottsága foglalja el ezt az álláspontot. Bozóky Árpád : Lázár Pál az elnöke! Egyetemi professzor! Kell ennél több ? Nagy György: Hát a főváros véleménye nem jön számításba? Vagy feltételezzük a kereskedelmi és iparkamaráról, hogy a kérdés alapos tanulmányozása nélkül hozta volna meg határozatát ? így folytatja azután a közgazdasági bizottság jelentését: »Tulzás nélkül mondhatom, számos tárgyilagosan gondolkozó egyénnél, a kik a viszonyokat ismerik, akik évtizedeket Pozsonyban töltöttek, a kik a legkülönbözőbb életkörökhöz tartoznak, ez a vállalat rokonszenvre nem talál. A budapesti kereskedelmi és iparkamara 1903. deczember 15-én tartott teljes ülésében foglalkozott a pozsony-bécsi villamos vasút ügyével. Az összes felszólalók a vasút ellen foglaltak állást.« Sziklai Ottó (közbeszól). Elnök: Felkérem Sziklai Ottó képviselő urat, méltóztassék csendben lenni! Nagy György: Megnyugtathatom Sziklai Ottó t. képviselőtársamat, hogy a bécsi kereskedelmi és iparkamara nem fog a vasút ellen állást foglalni. Ha annyira magyar érdeket szolgál ez a vasút, méltóztassék provokálni, hogy a bécsi kereskedelmi és iparkamara foglaljon állást a villamos vasút ellen. . Egész Bécsben hozsannával fogadják ezt a villamos vasutat. (Zaj. Felkiáltások balfelöl: Mi közünk hozzá?) Épen annyi közünk van hozzá, mint a mennyi köze van hozzá Bécsnek, mert fájdalom, Bécset köti össze Pozsonynyal. Bozóky Árpád: Azért nem fogadta el a közgazdasági bizottság! Elnök: Bozóky Árpád képviselő urat kérem, méltóztassék csendben lenni. Nagy György: Egy magyar közgazdasági testületnek hazafias érdeke és kötelessége, hogy ilyen ügyben állást foglaljon. A budapesti kereskedelmi és iparkamara is csak azt követelte, a mit minden magyar ember követel, hogy t. i. Pozsonyt hozzuk közelebb Budapesthez, ezáltal Budapestet is erősebbé tegyük és érezze az a pozsonyi polgár is, hogy az ország fővárosa Budapest. A közgazdasági bizottság jelentése továbbá ezeket mondja (olvassa): »A kamarában az egyik felszólaló, a ki maga is pozsonyi születésű és a viszonyokat jól ismeri, annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy ha a tervezett vasút kiépíttetik, Pozsony egészen elvész a magyarságra nézve. Utalt különösen arra, hogy ezen vasút által az országnak egész nyugati vidéke, a maga nagy városaival és mintegy tizenhat jelentékeny helyi érdekű vasútnak forgalmával, Bécsnek az érdekkörébe fog vonatni. Hangsúlyozták, hogy azt az általános érvet, hogy egy közlekedési eszköznek létesítését megakadályozni helytelen, ez esetben nem lehet alkalmazni. A kamara ily értelemben felirt a kereskedelemügyi kormányzathoz, kifejezvén azon óhaját, hogy a Pozsony és Bécs között tervezett villamos vasútra az engedély ne adassék meg.« A közgazdasági bizottság levonja azután állításainak következményeit is. (Felkiáltások balfelöl: Már olvastuk! Zaj. Elnök csenget.) ~Ne méltóztassanak sietni; nagyon fontos ez a dolog. Én szeretném, ha esetleg egyes kéj)viselő urakat meggyőznék arról, hogy a bizottság állásfoglalása helyes. Bár nem szeretem a hoszszas felolvasásokat, de szándékosan csinálom most, hogy meggyőzzek mindenkit a bizottság állásfoglalásának helyességéről. Szándékosan nem a magam fegyverzetében, hanem egy hatalmasabb fegyverzetben jelentem meg, egy politikai tényezőnek, egy politikai erőnek, a közgazdasági bizottságnak fegyverzetében, abban bizva, hogy ezzel a fegyverzettel küzdve — melynek erőt a parlamentarizmus ad — talán az igaz ügyet, a mely a villamos vasúttársaság elleni állásfoglalásra kényszeritett, t. képviselőtársaim szavazatával diadalra vihetem. Azt mondja a közgazdasági bizottság (olvassa): » Mindezek után alig látjuk megokolhatónak, hogy Pozsony előbb köttessék össze Becsesei és csak azután ; esetleg évtizedek multán 18*
