Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-437
6 4-37. országos ülés 1909 nagyobb vexáczió, minden jövedéki büntető eljárás nélkül az automaticze működő, autonóm közegekből alakított kivető-bizottságok állapítják és taksálják meg, hogy van-e kivetésnek helye vagy nincs ? Éj)en akkor nyitunk tág teret a zaklatásoknak, ha ezt az indokolt, egészen egyszerű eljárást, a mely nagyon kevéssé lehet vexatórius, mért igen ritkán fog alkalmaztatni, csak akkor ha visszaélések vannak, ha ezt mellőznők és jövedéki büntető eljárásra tereinők ezen ügyek elintézését. Ezek alapján kérem az eredeti szöveg elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 22. §. meg nem támadott részét változatlaanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. • Vázsonyi Vilmos képviselő ur az első bekezdéshez azt a módosítást nyújtotta be, hogy a szövegből ez a szó : »rendszerint« hagyassék ki. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 22. §. első bekezdését változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, szemben Vázsonyi Vilmos képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Igen ! Nem!) Kérem azokat, a kik az első bekezdést változatlanul elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik,) Többség. Kimondom tehát, hogy a képviselőház a 22. §. első bekezdését változatlanul fogadta el, szemben Vázsonyi Vilmos képviselő ur módosításával, minélfogva Vázsonyi Vilmos képviselő ur módosítása elesett. Ugyancsak Vázsonyi Vilmos képviselő ur azt hozza javaslatba, hogy a 22. §. második bekezdése hagyassék ki. Kérdem a t. házat; méltóztatik-e a 22. §. második bekezdését változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, szemben Vázsoiryi Vilmos képviselő ur kihagyási indítványával, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a 22. §. második bekezdését változatlanul elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség. E szerint a képviselőház a 2. bekezdést változatlanul fogadta el, minélfogva Vázsonyi Vilmos képviselő ur kihagyási indítványa elesett. Következik a 23. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 23. %-t). Elnök : Az előadó ur nem kíván szólni. Van valaki felírva ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos : T. ház ! A kik előtt ismeretes az a szomorú jelenség, hogy Magyarország földjének immár nagy része külhonosok birtokában van és a kinek az a megg3 r őződése, hogy, ha a magyar föld külhonosok birtokába jut, azzal a hazát kisajátították, az bizonyára kész örömmel üdvözli e szakaszt, a mely kezdő lépést tesz arra, hogy a magyar föld külhonosok által való birtoklása lehetőleg megnehezittessék és a magyar államkincstár javára súlyosabb adó alá vonassék. márczius 10-én, szerdán. Üdvözlöm a pénzügyi bizottságot, a mely háromszoros jövedelmi adóval sújtja azon ingatlantulajdonosokat, kik jövedelmüket külföldön költik el, és az évnek legalább is négy hónapját nem Magyarországon töltik, és kinek állandó lakóhelyük és háztartásuk ebben az országban nincs. De látom, hogy kibúvók is vannak e szakasz rendelkezéseivel, a melyekre módot adni igazán nem volna szabad. Nem szabad különösen, mikor azt olvassuk a lapokban, hogy már nemcsak maga a földbirtok jut idegen honosok birtokába, de egy egész virágzó fürdőtelep, Szliács is, a melyet egy külföldi honos, nem tudom milyen okból, Hessen-Cassel városának hagyományozott. A telekkönyvi bejegyzésből látom, hogy a magyar kormánynak 1948-ig nincs joga e fürdőt visszaváltani, csak az esetre, ha a nevezett város eladás alá bocsátja és 1948 után is csak súlyos áldozatok árán. E szakaszt tehát szigorúan kell megfogalmazni, hogy kibúvók lehetősége fenn ne álljon. A 23. §, második bekezdése ugyanis ezt mondja : Ez a rendelkezés az uralkodóház tagjaira, valamint a hivatalból vagy betegség, vagy tanulmány okából távollevőkre nem vonatkozik. Én az uralkodóház tagjaira is igen szívesen kiterjeszteném e szakasz rendelkezéseit ; hiszen az az általános felfogás már évekkel előbb is kifejezésre jutott a jDarlamentben, hogy sérelemként emiitették, hogy az uralkodóház tagjai vagy az évnek legkisebb részében, vagy egyáltalán nem időznek Magyarországon, a hol uradalmaik és birtokaik vannak. Nem tudom, hogy ezeket miért vennők ki, mert hiszen ezen törvényjavaslatnak egy szakasza az uralkodóház tagjainak apanázsát egyáltalán kivonja minden megadóztatás, különösen pedig a jövedelmi adó alól. De hiszen tudom, hogy a ház ezt az inditványt nem fogadná el és azért nem is teszek külön indítványt arra nézve, hogy ez kihagyassék, azonban ezen szakasz azon rendelkezését, hogy a betegség vagy tanulmány miatt távollevőkre ez az intézkedés nem vonatkozik, nem akczeptálhatom. Ez ugyanis egy igen tág fogalom. Bárki állíthatja azt, hogy tanulmány czimén van távol, mert itt nincs kitüntetve az, hogy közhatóság, közintézmény által való megbízatás és kiküldetés folytán legyen-e az illető távol, hanem csak általánosságban a »tanulmány miatt« kifejezés használtatik. A betegség miatt való távollét szintén igen tág fogalom. Azt is igen nehéz megnyugtató módon bizonyítani, hogy valaki betegség miatt van távol, de nem is látom szükségét ennek a rendelkezésnek, mert Magyarország olyan gazdag gyógyító fürdőtelepekben és forrásvizekben; ennek az országnak klímája oly áldásos, hogy az a t. beteg külföldi honos, a kinek itt 1000, vagy 10.000, avagy 50.000 holdnyi nagybirtoka van, biztos gyógyulást találhat Magyarországon is. Különben is azt mondja a j avaslat, hogy csak akkor számíttatik háromszorosan az ő jövedelmi adója, ha a fizetést megelőző évben legalább négy hónapot nem tölt Magyarországon. Nyolcz hónapon át tehát üdülhet Egyiptomban vagy bárhol és helyreállíthatja ott .megrongált
