Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-441

112 Hl. országos ülés 1909 márczius 18-án, csütörtökön. fokozott mértékben teljesítem. Én tehát indítványozom, hogy a holnapi ülés napirendjére az állami kőszénbányászat fejlesztéséről szóló törvény tűzessék esak ki; ha azonban a t. ház ezt nem tartaná elegendőnek, tűzessék ki a zárszámadásvizsgáló-bizottság jelentése az 1905. évi állami zárszámadásról. Ez szoros összefüggésben van a mai napon letárgyalt, s a Fejérváry-kormány megbélyegzéséről szóló inditványnyal. Én azt hiszem, hogy a ministerelnök urnak sem lesz kifogása, ha ez az 1909. január 19-én szétosztott jelentés napirendre tűzetik. Elnök : Kérem., hisz ezt én javaslatba hoztam ! Nagy György: Akkor kérésem csak arra irányul, hogy a főudvarnagyi bíráskodásról szóló javaslat legalább az előbb említett jelentés után tétessék, másfelől Sziklai Ottó indítványa, a háznak egyszer már meghozott határozatához képest a holnapi ülés napirendjére ki ne tűzessék. Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az én napirendi indítványomat elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A képviselőház elfogadta az én napirendi javaslatomat, ennélfogva tehát a legközelebbi ülés idejét és napirendjét az én előterjesztésem értelmé ben megállapítottnak jelentem ki. Most áttérünk Szemere Miklós képviselő ur interpelláeziójára. Kérem Szemere Miklós képviselő urat, hogy terjeszsze elő interpelláczióját. Szemere Miklós: T. ház! Külpolitikánk mai helyzete elég komoly arra, hogy ezt az interpellácziót a t. ministerelnök úrhoz intézzem (Halljuk ! Halljuk!) A hármasszövetség soha oly szilárdan nem állt mint ma. Olaszországban az uj választások fényes diadalát jelentik a hármasszövetségnek. Érdekes és nagyon tanulságos ezekből a választási beszédekből és a választókhoz indított levelekből némely jeles politikusnak a nézetét hallani, így pl. Di Bugnano marquis bizonyítja, hogy Olaszország az által lett aktív nagy nemzet, hogy belépett a hármas szövetségbe. Egyszersmind az irridentizmus ellen is beszélt és azt mondja, hogy a kicsinyes és fegyelmezetlen soviniszta közvélemény szerinte nagyon elitélendő. Capelli marquis volt külügyminister a Rudini kabinetben nagy politikai leleplezéseket tesz, a melyek a t. ház előtt ismeretesek. így pl. felemlíti, hogy Olaszországnak miként ajánlották fel Tuniszt kétszer, egyszer Andrássy, Robiilant utján, egyszer pedig Bismarck. Olaszország nem ment bele, a mig aztán az olasz nemzet nagy bánatára elfoglalta Tuniszt Francziaország. Ez a nemzeti fájdalom természetesen onnan van, mert Tunisznak jórésze olasz. Elmond Cappelli sok mást is, a mit ismételni nem akarok, de nagyon érdekes, a mit mond, hogy a kicsinyes és kóros irridentizmus helyett a jövendő Olaszország, a nagyszabásu kivándorlást és a kolonizácziót kisérje atyai figyelemmel, mert megeshetik, hogy idővel az olasz trikolor kitűzése is követheti ama világrészekbe a kivándorlást. Másik szövetségesünk Németország áll mellettünk mint egy szikla, (Ugy van I) és hatalmas barátunk Vilmos császár (Élénk éljenzés.) kitart mellettünk germán hűséggel mint egy lovagkorból fenmaradt szobor. Ezzel szemben a nagy orosz birodalom érzelmesen agitál ellenünk, (Ugy van 1) de az orosz kormány gyengélkedő és hadi akczióra ma egyáltalában képtelen. (Ugy van!) T. ház ! Az a kérdés, hogy ezt a végtelen erős európai konstellácziót hogy használta fel külügyi kormányunk. Sehogy! Fabius Cunctátor politikát folytatunk, (ügy van!) Egy hang (a haloldalon) : Mint rendesen. Szemere Miklós: Egy emberöltő óta költünk jeles hadseregünkre, mert nagyhatalom vagyunk, (Ugy van!) de ha szükség volna cselekedni, csak passzívak maradunk. Hát akkor minek a nagy hadsereg és minek a nagy költség ? Igazán nagy luxus. A Khislar aga ő fensége, a ki nem más, mint a szultán főeunuchja, szokott olykor fejedelmi háremet tartani. (Derültség.) Hogy mire tartja, valóban nem tudnám megmondani. (Derültség.) Talán parádéra, mint mi a hadsereget ? Egy politikus lehet békeszerető és humánus, de a háborútól, ha szükséges és igazságos, megijednie nem szabad. Azonban akkor kell megkezdeni a háborút, a midőn a politikai helyzet előnyös és a mikor erősebbek vagyunk. Ez az aktiv politika. Vagy talán azt akarjuk megvárni, a mikor elleneink erősebbek lesznek, bevárjuk talán, a mig Oroszország fellábad és elkészül, hogy megverjen ? Ez a hagyományos passzív politika. (Fölkiáltások a baloldalon ! Osztrák !) T. ház ! 1908. október 20-án a delegáczióban mondottam a külügyekről, hogy természetes szövetségesünk a Balkánon Törökország és Bulgária ; ugyanakkor mondottam azt is, a legközelebbi jövőben melegen ajánlom- Szerbia bolgárlakta területeit Bulgáriához kapcsolni, Belgrádot pedig foglaljuk el mi. (Olvassa) : »Az ilyen gyújtogató szomszédnak meg kell perzselni a kezét idejében. Ellenséggel szemben a sok teória közül helyesnek csak egyet tartok és ez : az ellent tönkre tenni ! »Gouverner s'est prevoir!«. De nem kell sokat beszélni, hanem a folyton fenyegetőző belgrádi hősök ellen gyorsan cselekedni. (Helyeslés a középen.) Ha pedig ezt nem tesszük szaporán , ugy fogunk járni, mint a ki a gyulladozó tüzet resten nézi és akkor akar csak az oltáshoz fogni, a mikor már ég a tető. A helyes politika mindenütt, még a Balkánon is csak az aktiv politika; stb.« Most még hozzáteszem, hogy Szerbia gazdag román-lakta Duna vidékét juttattuk Romániának. Októberben Szerbiának sem ágyuja, sem municziója nem volt, pár ezer emberrel és néhány miUió költséggel mindent elvégeztünk volna régen, talán már el is felejtettük volna. Most pedig már több százmilliót elköltöttünk és több százmilliót el fogunk még költeni és több százezer embert fog kellem mobilizálni és sok ezer vitéz vére fog huUni.