Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-441

Mi. országos ülés 1909 márczius 18-án, csütörtökön, 101 nem olcsó kegyelmet fogunk gyakorolni, nem fogunk meghátrálni, nem fogunk meghunyászkodni, hanem férfiasan teljesítjük kötelességünket és — mert senkiről sem merem feltételezni, hogy a férfiasság helyett a gyáva meghunyászkodást választja — egyhangúlag ki fogja mondani, hogy az 1848 : III. törvényczikk 33. §-a alapján Fejérváry Géza főügyvivó és darabont társai vád alá helyeztessenek. Tisztelettel kérem különvéleményem elfogadását. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Az ülést 10 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Ki következik ? Van valaki szólásra feljegyezve ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Simonyi-Semadam Sándor! Simonyi-Semadam Sándor : T. ház ! Az igazságügyi bizottság határozatához hozzászólok, és pedig legnagyobb sajnálatomra, nem vagyok abban a helyzetben, hogy azt ugy, a mint van, elfogadhassam. (Helyeslés a jobboldalon.) A Fejórváry-kormányt vagy vád alá kell helyezni, és akkor meg kell mondani a bűneit, és a képviselőháznak ehhez feltétlenül joga van, és a Fejérváry-kormány azt meg is érdemelte, vagy pedig a képviselőház mérlegeli a vád alá helyezés konzekvencziáit és a közjó érdekében mellőzi ezt. De akkor mondja meg a képviselőház egész bátran és nyiltan, hogy öntudatosan teszi ezt esne hivatkozzék a királyi felségre. (Ugy van! jobbfelöl.) Alkotmányos fogalmak szerint abszolúte nem szabad semmiféle parlamenti akcziót és aktust a királyival takarni és a királyi palásttal megvédeni. ( Ugy van ! jobbfelől.) Sérelmes és helytelen, hogy e javaslatban benne van az utolsó passzus, hegy »a képviselőház tekintettel arra, hogy az alkotmányos rend helyreállítása alkalmával a királyijai létesült megegyezésszerű viszonyra stb.« Azt hiszem, a parlamentnek kell annyi erővel birnia és kell annyi morális hatalommal birnia az országban, hogy ha ő maga mondja, miszerint saját meggyőződéséből kifolyólag a köz érdekében nem látja szükségesnek a Fejérváry-kormányt vád alá helyezni, bár azt megérdemelte, hogy ezzel eléggé megindokolta határozatát és nincs szükség arra, hogy a felséget hivja segítségül és megindokolja saját tényét a király kívánságával. . . Hédervári Lehel: Ez erősítése a parlamentnek! Simonyi-Semadam Sándor: Bocsánatot kérek, ez nem erősités, ez gyengítése a parlamentnek, mert a parlamentnek semmiféle akcziónál, különösen mikor arról van szó, hogy a parlament egy ily j°gát ne gyakorolja, nem szabad a felségre mint végokra, mint szerzőre hivatkozni. Buzáth Ferencz : Az elnök rendre is utasitotta Nagy Györgyöt! Simonyi-Semadam Sándor: Abszolúte jogilag is helytelen a nyilatkozat összeállítása, mert alig adja elő az összes bűnöket, azt is roppant ködösen és homolyásan, mert ha vádol az ember, akkor a vádnak legprimitivebb kötelességét teljesitse, hogy mondja meg, ki mit tett, minő ténynyel bűnös, vagy pedig ha ezt nem teszi, ne vádoljon. De a javaslat általános vádak után egyszerűen felsorolja a volt Fejérváry-kabinet összes tagjait. Hiszen mindnyájan tudjuk, hogy ott tulaj donképen háromféle kabinet volt. Volt a kabinetnek oly része, a mely hajlandó volt mindenre és kezdettől fogva véges végig csinált mindent. Volt azután a kabinetnek oly része, a mely részben naivságból, részben jóhiszemű reményből. (Ellenmondás a baloldalon.) Megmondhatja és tessék nyilatkozni, mert vádakat igy világgá dobni nem lehet. (Felkiáltások balfelől: Védi!). Bocsánatot kérek, én nem védek senkit. De mindenesetre különbség van a közt, a ki kellő időben lemondott, a közt, a ki mindent végigcsinált és a között, a ki látta, hogy mi történik és mi történt, és még akkor is vállalkozott mindenre. (Zaj.) T, ház ! Ebben lehet kinek-kinek a maga véleménye. De ha nekem Ítélnem kell, akkor a saját meggyőződésem szerint Ítélek, és abszolúte nem alterál az, hogy másnak mi a véleménye. Kétségtelen az is, hogy ha az ember vádol és neveket mond és nem mondja meg, hogy az illető mit követett el: ez az igazság legprimitívebb jogászi követelményének sem felel meg. (Ugy van! jobbfelől.) Azt indítványozom tehát, t. ház, méltóztassék azt a passzust, a mely a királyra hivatkozik, kihagyni és pedig azért, mert ez nem parlamentáris ; méltóztassék továbbá a neveket is kihagyni, mert igy abban igazságtalanság van vagy pedig megmondani, hogy ki mit vétett. (Ugy vm! jobbfelől.) Egy hang: Eleget vétett, ha elfogadott állást egy ily kabinetben. Elnök : Következik Kmety Károly ur. Kmety Károly : T. képviselőház ! Én ennek a határozati javaslatnak dolgában véleményemet nyilvánosan már más helyen is kifejeztem. Véleményem ma is az, hogy üdvösebbnek tartanám a jelenlegi viszonyok között ennek a függőben tartását. (Helyeslés jobbfelől.) Miután azonban ezt a véleményemet nem sikerült elfogadtatnom . . . Egy hang (jobbfelől) : Pedig ez okos dolog ! Kmety Károly;... legalább mentsük meg ebben a kérdésben az alkotmányjogi követelményeket annyira, a mennyire lehet. És épen ebből az indokból a legteljesebb mértékben helyeslem, sőt. alkotmányjogilag szükségesnek és egyedül lehetségesnek tartom azt a módositást, a mit az előttem szóló igen t. képviselő ur inditványozott az egyik passzus kihagyása tekintetében, t. i. kihagyandó volna ez a hivatkozás (olvassa) : »Tekintettel az alkotmányos rend helyreállítása alkalmával a királylyal létesült megegyezésszerű viszonyra, melyet a békés fejlődés érdekében megzavarni nem kiván,«