Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-441

9G iíí. országos ütés 190§ márczius Í8-án. csütörtökön. léptette életbe, rendeletekkel, a melyeknek épugy, mint a császári parancsoknak, jogerejűségét a mi alkotmányunk soha elismerni nem fogja, soka el nem ismerte ; azzal, hogy az államháztartás felett rendelkezett, a közös kiadásokat folyósitotta, a nélkül, hogy erre nézve törvényes felhatalmazása lett volna; azzal, hogy a gyülekezési jogot és a sajtószabadságot megtámadta, tehát szabadságjogaink ellen, az alkotmány bázisát képező szabadságjogaink ellen merényletet követett el; fi gaz! Ügy van!) azzal, — és itt a Fejérvárykormány legszomorúbb tenyéré mutatok rá — fHalljuk.') hogy az országgyűlést feloszlatta törvénytelen időben, ide pedig t. képviselőház, ide ebbe a házba a katonai karhatalmat küldte, hogy ez a katonai karhatalom zsoldos katonák segítségével a nemzetgyűlést szétkergesse és a budai várlakban elhelyezkedett királyi biztos parancsait itt e házban teljesítse : ha lelki szemeink elé idézzük ezen alkotmányunk és nemzeti szabadságunk ellen elkövetett merényleteknek sorozatát, akkor, t. képviselőház, mind az a keserűség és mind az a fájdalom, a melyet a Fejérváry-kormány működése okozott, fokozottabb mértékben tűnik fel ismét a mi emlékünkben, (ügy van!). És t. képviselőház, (Halljuk ! Halljuk !) erre irányul az igazságügyi bizottságnak ez a jelentése és határozati javaslata, a mely megállapitja, hogy a Fejérváry-kormány parlamenti támasz nélkül, sőt a nélkül, hogy ilyenre számithatott volna, vállalkozott a kormányzásra ; meg sem kisérelte a parlamenti többségnek megszerzését, és bevallottan minden erre való törekvés nélkül folytatta a kormányzást, sőt a parlamenti többséggel nyilt ellentétbe helyezkedett. Megállapitja továbbá e jelentés, hogy a Fejérváry-kormány alkotmányunknak számos sarkalatos tételét megtámadta, és parlamentáris kormányrendszerünk és a polgári szabadjogok ellen merényletet követett el. Megállapitja, t. képviselőház, hogy a Fejérváry-kormány saját nemzetének lett ellensége. Megállapitja, hogy a királyi tekintély ellen is vétett a Fejérváry-kormány, a midőn az illetékes törvényhozási tényezők mellőzésével kizárólag a királyi hatalomra kivánta a kormányzatot alapitani. Megállapitja, t. képviselőház, hogy a Fejérváry-kormány szövetségeseket toborzott olyan táborokból, a hol ellenséges indulatot vélt a nemzet irányában. Megállapitja ebben a határozati javaslatban, t. képviselőház, hogy a Fejérváry-kormány a demagógia eszközeihez folyamodott ugyanakkor, a midőn az abszolút fejedelmi hatalmat kivánta érvényesíteni. Megállapitja, hogy önző érdekből felszította az osztályharczot és kiszorította a joguralmat a törvényhatóságok köréből, és a nyers erőt bocsátotta a törvényhatóságok nyakára épen akkor, midőn a törvényhatóságoknak hazafias érzésű polgárai a nemzeti védelem nagy munkájában egyesültek. És mindezek alapján megállapitja, t. képviselőház, hogy a Fejérváry-kormány mindezen tényeivel az 1848. évi III. t.-cz. 32. §-ba ütköző vétséget követett el, mert az ország -függetlenségét, az alkotmány biztosítékait és a fennálló törvények rendeleteit megsértette. És t. képviselőház, mindezeket hitelesen kikutatott és kinyomozott adatok alapján állapítja meg. T. képviselőház, ha az igazságügyi bizottság még sem vonja le azokat a következtetéseket és következményeket, a melyek az alkotmány garancziáiból és az 1848-ik évi idevonatkozó törvényekből folynak és ha nem indítványozza mégsem a Fejérváry-kormányra nézve a vád alá helyezést és nem indítványozza az illető vádbiztosoknak a kiküldését, akkor, t. képviselőház, ennek az az oka, a mire itt ez a kijelentés is reá utalt. . . Lázár Pál: Az igazi ok ! Visontai Soma előadó: . . . hogy t. i. a nemzetnek kimagasló fontos politikai érdekei ellene szólnak ezen állásfoglalásnak. Ha ezen eljárást mérlegeljük, melyet a 48-as törvény a nemzet számára biztosított, kérdezem azokat, kik a megtorlásnak eszközét kizárólag vád alá helyezésben találják, kérdem én a t. képviselőtársamtól, Nagy Györgytől, a ki különvéleményt is nyújtott be azon jelentés kapcsán, melyet szerencsém volt a t. háznak átnyújtani, és a ki a vád alá helyezést proponálja, azt kérdezem én ő tőle is, vájjon a vád alá helyezéssel közelebb vinné-e a t. ház a Fejérváry-kormány tényeire vonatkozó megtorlást ? Nagy György: Feltétlenül! Visontai Soma előadó: Vájjon van-e hazafi itt ez országban, a ki abban, hogy a képviselőház ma ily súlyos kijelentést tesz egy volt kormány ellen, hogy ezt az ő határozatai és döntvényei tárába illeszti be, hogy itt a nemzet színe előtt ilyen súlyos megbélyegzés történik már most pozitív formában egy volt kormány ellen, kevesebbet lát, vagy hiszi-e t. képviselőtársam, hogy ez kevesebb, mint a vád alá helyezés és az ügynek bizonytalan döntés felé való vitele ? (Zaj.) Vájjon mondhatja-e valaki itt ebben az országban, hogy lehet valaki, ki a nemzeti lelkiismeret fölé helyezkedhetik, azon emberi lelkiismeret fölé, melynek bírálatát, és azon történelem fölé, melynek Ítélkezését most itt ezen határozattal kihívjuk ? Mondja meg valaki, kicsoda erősebb a nemzetnél, melyik hatóság vagy fórum szava bir erősebb sulylyal, nagyobb erélylyel és mélyebben terjedő hatással a nemzetnek jövendő alakulására nézve ? Csépány Géza: A ház nem a nemzet nevében beszél ? (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. A képviselő urnak lesz joga szólni, de most nem szólhat. Visontai Soma előadó : Én nem irigylem azokat, kik azt, a mit itt ma az igazságügyi bizottság ajánl, kevésbe és kicsibe veszik. Nem irigylem azokat, hanem azt mondhatom, hogy nem kívánom semmiféle magyar hazafinak és jóérző magyarnak, hogy valaha az a sors érje, a mely itt ebben a jelentésben kifejezésre jut és a melynek elfogadását én a t. háztól kérem. (Helyeslés). Ez az állásfoglalása a t. háznak annál könynyebb, az igazságügyi bizottságnak ez a jelentése