Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-418

18 klH. országos ülés 1909 február 13-án, szombaton. alább a prakszisban nem, hogy az esküdtszék munkaköre szűkebbé tétetett, a helyett, hogy bő­víttetett volna. Kérdem, nemzeti és kiegyezési politika-e az, hogy Horvátországban még ma is a legsötétebb abszolutizmus uralkodik, mig .Dráván-túli testvéreink, legalább eddig a sza­badság arany napjának áldásait élvezték.* így beszélt 1905-ben Rauch báró. Az ő politikai nézetei ebből világosan kivehetők. Khuenban ő bécsi kamarillást látott, a ki erő­szakos kormányzatával sikerülten és tartósan kompromittálta a magyarokat Horvátországban. A ki ismeri a bécsi politikát, mely Horvát­országban állandó elégedetlenséget tart fenn és nem engedi meg Horvátországnak és Magyar­országnak, hogy állandó békében élhessenek s közös, igazságos alapon berendezett viszonyban felvirágozzanak, az el fog gondolkozni Rauch báró 1905-ben (ezerkilenczszázötben) mondott szavain. Mert ezekből az látszik, hogy ő akkor az ellenkezőjét gondolta annak, a mit ma tesz. Ezért nem csoda, hogy ugyanezen az ülé­sen dr. Frank pártjáról a következőket mon­dotta : »Nem akarok beszélni az úgynevezett tiszta jogpártról sem, mely valóban a boldogult Starcsevies Antal örökösekónt viselkedik, az én véleményem szerint pedig nem más, mint bécsi agent provocateur.« Miután Rauch Pál báró ma mint bán csak fokozta az összes »helytelenségeket«, melyek Khuen gróf alatt uralkodtak, a » bécsi agent provocateurrel« pedig szövetségre lépett, termé­szetes, hogy azt követelem, hogy a minister­elnök ur, — miután nekünk nincs országgyűlé­sünk — kissé közelebbről informáljon bennün­ket arról, hogy miféle politika mely ma Horvátországban folytattatik, ha az egyáltalán politika, vagy ha az csak jókedvű vagy dühös szenvedélyesség ténye. Ezért bátor vagyok a ministerelnök úrhoz a következő kérdéseket intézni (olvassa) -. Inter­pelláczió a ministerelnök úrhoz! 1. Van-e tudo­mása, hogy Rauch Pál báró a horvát ország­gyűlés 1905 ik évi november 23-iki ülésén kijelentette, hogy Khuen Héderváry Horvát­országban nem űzött unionisztikus politikát, hanem, hogy az ő működése egészében oda irá­nyult, hogy Horvátországban végső elégedetlensé­get teremtsen ugy, hogy Bécs az adott pillanatban ismét visszaélhet velünk a magyarok megsem­misítésére, a mi saját kárunkra és minden sza­badság megsemmisítésére és hogy három évvel később, a mikor Rauch báró bánná lett, (Rauch) folytatta az így leirt politikát erősebb kiadás­ban, még nagyobb elégedetlenséget teremtve Horvátországban, mint a milyen Khuen alatt uralkodott ? 2. Van-e tudomása a ministerelnök urnak, hogy 3 évvel ezelőtt ugyanazon az ülésen Rauch báró a mai és az akkori horvát-szerb koalicziő tagjairól azt mondotta, hogy a nemzetipárt dicső nevét érdemlik, mert a fiumei rezoluczióval sza­kítottak Bécscsel, a honnét mindig csak keserű kiábrándulások értek bennünket s hogy később, a mikor horvát bán lett, valóságos keresztes há­borút indított ugyanennek a koalicziónak a tagjai ellen, és hogy ebben a hadjáratában nem riad vissza semmiféle fegyvertől? 3. Van-e tudomása a ministerelnök urnak, hogy báró Rauch ugyanezen az ülésen megelé­gedését fejezte ki, hogy e koalicziós táborba egyforma lelkesedéssel vonulnak be a horvátok és a szerbek és azon reményét fejezte ki. hogy ismét meg fogjuk kapni nemzeti áramlatunkat, később pedig, a mikor bánná lett, e lelkes hor­vátok és szerbek ellen az erőszakosságok egész sorozatát követte el, 53 szerbet pedig, a kik szintén elsőknek siettek a horvát és szerb koa­licziő ezen uj táborába, államügyésze által akasz­tófára ajánl? 4. Van-e tudomása a ministerelnök urnak, hogy ugyanezen az ülésen báró Rauch Pál ki­jelentette, hogy az nem volt nemzeti politika, a mikor az előbbi nemzeti párt támogatta Khuen grófot az összes szabad intézmények elnyomásá­ban és íme három évvel később, mint bán sok­kal erősebben elnyomja ezeket az intézményeket, csakhogy minden párt nélkül és remény nélkül, hogy valamikor pártja leend? 5. Van-e tudomása a ministerelnök urnak, hogy Rauch Pál báró ur ugyanazon az ülésen az olyan tetteket, a melyekben most az ő kor­mánya bővelkedik, helytelenségnek nevezte és kijelentette, hogy azoknak nem a magyarok az okai, hanem csak az előbbeni bán magyarellenes és személyes politikája az oka, a miből az követ­kezik, hogy ugyanezt a politikát követi Khuen gróf helyett Rauch báró? 6. Van-e tudomása a ministerelnök urnak, hogy Rauch báró ugyanezen az ülésen kijelen­tette, hogy nem nemzeti és kiegyezési politika az, hogy nálunk még mindig fennáll Bach Prügel-pátense, 3 évvel később pedig ismét életbe léptette azt a Prügel-pátenset és ennek alapján fenyegette meg a nyomdákat, melyek ellenzéki lapokat nyomtatnak, hogy beszünteti az üze­müket ? 7. Van-e tudomása a ministerelnök urnak, hogy Rauch Pál báró ugyanezen az ülésen ki­jelentette, hogy nem nemzeti és kiegyezési poli­tika az, hogy a sajtó bilincsekbe van verve és kíméletlen elkobzásokkal terrorizálva, 3 évvel utóbb pedig, mint bán, még erősebben össze­húzta ezeket a bilincseket és fokozta az elkobzás általi terrort? 8. Van-e tudomása a ministerelnök urnak, hogy ugyanezen az ülésen Rauch Pál báró ki­jelentette, hogy nem nemzeti és kiegyezési poli­tika az, hogy nálunk nincs gyülekezési szabadság, és hogy 3 évvel utóbb, mint bán, egyszerűen betiltotta az összes ellenzéki gyűléseket?

Next

/
Oldalképek
Tartalom