Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-436

í36. országos ülés Í9Ö9 márczius 9-én, kedden. 527 dasági és ipari munkásoknak bérfizetés nélkül átengedett munkáslakásai, jövedelemadómentesek. < Elnök: Következik ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. ház! Az adójavaslatok eredeti szövegében következetesen találkoztunk a személyek megkülönböztetésére vonatkozólag ezen szokatlan kifejezésekkel, hogy természetes és nem természetes személyek. A pénzügyi bizottság e kifejezéseket következetesen a szokásos, véleményem szerint egyedül helyes minősítés szerint állitotta be, hogy t. i.: ugy jogi, mint magánszemélyek. Minthogy kétségtelenül csak elnézésből maradt ki ez a változtatás a 21. §. 3-ik sorából, illetőleg az I. pont első sorából, mert ezen I. pontban megmaradt az, hogy természetes és nem természetes személyek —• következetességből kérem a következő módositás elfogadását, hogy ugyanis »a természetes és nem termeszetes« szavak helyett a következők teendők: »ugy a magán, mint a jogi személyek«. (Helyeslés.) Elnök: Van még valaki felírva? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Pető Sándor! Pető Sándor: T. ház! Bátor vagyok néhány szóval támogatni Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársam módosítását. Tekintettel arra, hogy a ház az agrár és merkantil érdekek szerapontjából beterjesztett javaslatoknál méltányosnak találta akár a bankok, akár a földbirtokosok szempontjait akczeptálni, ajánlom annak a módosításnak elfogadását, a melyet Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársam nyújtott be, a melynél nincsenek érdekelve sem az agrár, sem a merkantil érdekek, de érdekelve vannak a kis exisztencziák, ugy az állami, mint a magánalkalmazásu kishivatalnokok. Uralkodó álláspontja és uralkodó szempontja a t. pénzügyminister urnak e javaslalatoknál az, hogy arányosítva legyenek az adóterhek és szerinte csökkenni is fognak az adóterhek. Ezzel az elvvel azonban, a melynek keresztül kell vonulnia az összes javaslatokon, homlokegyenest ellentétben van az a tény, a melyre Vázsonyi Vilmos rámutatott, de a melynek adatait megtaláljuk a pénzügyminister ur jelentésében is, hogy ezen jövedelmi adó folytán épen a IV. osztályú kereseti adó alá tartozó azon kisebb exisztencziák fognak több adót fizetni, mint a mennyit eddig fizettek, a kik legkevésbbé birják a teheremelkedést és igazán semmiféle törvényhozási ráczió sem volna abban, hogy ha az az alapelv, az arányosság, a melyet hangoztatunk, t. i. hogy különösen a kisebb exisztencziák adóterhe megkönnyittessék, mégis épen erre az egy kategóriára következzék be az, hogy épen a kishivatalnokok több adót fognak fizetni mint eddig, holott a nagy javadalmazással biró hivatalnokok részesülnek abban a kedvezményben, hogy kevesebbet fognak ezentúl fizetni, mint eddig fizettek. Ezen igazságtalanság és aránytalanság, a mely, azt hiszem, számot sem tesz az adőkincstár szempontjából, elkerülhető az által, ha elfogadjuk azt az indítványt, hogy a lakbérilletmény csakis 3000 koronánál, vagyis ha a fizetési, lakbér és egyéb járulékok 3000 koronát tesznek ki, számitható be az adóalapba. Ha azonban az összilletmények 3000 koronánál kevesebbet tesznek ki, akkor a lakbér ne számittassék adóalapnak. Vázsonyi t. képviselőtársam módosítása, kellő garancziát nyújt az iránt is, hogy visszaélések elkövethetők ne legyenek a magántisztviselőknél, a kiknél nem áll nyilvánosság ellenőrzése alatt az, hogy mennyi lakbért kapnak. Megvan az ellenszere a visszaéléseknek ebben az indítványban, mert megszabja, hogy az összes illetményeknek legfeljebb 20 °/

0-a számitható lakáspénz gyanánt. Ily körülmények között, miután nem hiszem, hogy szándéka volna a t. pénzügyminister urnak és a képviselőháznak is egy rendszert, a melyet önmagának felállított, t. i. az arányosítás eszméjét és a kis exisztencziák teherkönnyebbitését félretenni és különösen legkevésbbé lehet ezt tenni épen a legszerényebb exisztencziáknál, a kis hivatalnokoknál, a kik nem szaporítható és nem nagyobbítható kis jövedelemmel birnak, én is ajánlom Vázsonyi t. képviselőtársam indítványának elfogadását. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve? Bozóky Árpád: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Csak azért szólalok fel, nehogy oly kifejezések jöjjenek a törvénybe, a melyek a mi jogi nyelvezetünk szerint szokatlanok. Tény, hogy természetes személyek nincsenek, de az is tény, hogy nem igen halljuk ezt a kifejezést, hogy »magánszemélyek«, hanem vannak természetes személyek és vannak jogi személyek. (Ugy van! Ugy van!) Módosításom abból áll, hogy a »természetes személyek« maradjon meg, a »nem természete3« személyek helyett jöjjön »jogi személyek«. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve ? Polónyi Géza: T. képviselőház! Én csak arra kérem a pénzügyminister urat, hogy a vita bezárása előtt talán tájékoztatna a tisztviselői kérdésre vonatkozólag. Én már az általános vita során bemutattam egy, az aránytalanságra vonatkozó jegyzékemet. Azt hittem, hogy a t. pénzügyminister urnak módja lesz az általános vita után nyilatkozni arra vonatkozólag, hogy mi az álláspontja és felteszem azt, hogy a t. pénzügyminister ur hozzá is fog járulni ahhoz, hogy ez az aránytalanság a tisztviselőknél orvosoltassék. Arra kérem tehát a t. pénzügyminister, urat — nem akarok hosszabb felszólalással alkalmatlankodni — hogy

r a lakbérnek ilyen módon való leszállitásával ez az aránytalanság oszlattassék el. Voltam bátor az általános vita során egy sémát bemutatni, hogy épen a magasabb fizetésüek kevesebbet fizetnének és a kisebbek pedig