Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-436

Í36. országos ülés 1909 vánul, nézetem szerint előbb meg kell szüntetni, mintsem ez a törvény életbe lép. (Helyeslés.) Ezek azok az indokok, a melyek miatt én a javaslat eredeti álláspontjára helyezkedve, annak elfogadását ajánlom. (Elénk helyeslés.) Még csak az értékpapírokra vonatkozólag kell egyet-mást megjegyeznem. (Halljuk !) Nekem is súlyos aggályaim voltak a tekintetben, hogy ha az értékpapiroknak adómentességét nem tartjuk fenn változatlanul: ez azok kurzusára visszahatással lehet. De gondosan utána néztem a dolognak és tanulmányoztam ennek a kérdésnek a külföldön való kezelését. Minden állam azt az álláspontot foglalta el e tekintetben és erre nézve nincs kivétel az államok között, hogy a korábbi adómentességeket a jövedelemadónál az értékpapírokból eredő jövedelmié nézve nem respektálták. Én azt a tapasztalatot szereztem, hogy ez az értékpapírok kurzusára abszolúte semmi befolyással nem volt és nézetem szerint nálunk sem lesz. Megengedem, hogy átmenetileg befolyással lesz erre ; propagálják majd azt, hogy külföldön helyeztessenek el az értékpapirok, de hiszen a külföldi piaczok megszerzése nekünk még, fájdalom, éveken át egyik törekvésünket keU, hogy képezze. Hogyan áll már most ennek a kérdésnek a jogi része? (Halljuk! Halljuk!) Általános jogi elv, hogy egy jogi kötelezettség a szerint Ítélendő meg, a mint az keletkezik. A mi kereskedelmi törvényünk 265. §-ában világosan is megmondja azt, a mi egyébként általános jogi elv, hogy (olvassa) : »A kereskedelmi ügyletek megbirálásánál és értelmezésénél nem annyira a használt kifejezések betűszerinti értelme, mint inkább a szerződő felek akarata szolgál irányadóul.« Nézzük tehát a keletkezését ennek a jogi állapotnak, ennek a jogkérdésnek, a melyre Polónyi Géza képviselő ur utal. Köztudomású dolog, hogy a közforgalom tárgyát képező értékpapíroknál két panasz merült fel. Felmerült az a panasz, hogy ezeket az értékpapírokat tőkekamatadó alá vonjuk, helyesebben szólva adólevonás alá esnek a szelvények, másodszor, hogy bélyeglevonások alá esnek. Ezek voltak a kérdések. S ezek akként szabályoztattak, hogy ezen jövedelemre nézve mi a teljes adómentességet a jövőre is biztositjuk. Más kérdés nem merült fel. Hogy a szelvény se részleges, se mérsékeltebb, sem a jövedelmi adó, sem a tőkekamatadó általános százalékának megfelelő tőkekamatadó levonás alá ne essék, szóval hogy a szelvény értéke minden adó- és bélyeglevonás nélkül csonkittatlanul fizettessék ki az elő mutatónak. Ez az a jogi kötelezettség, melyet vállaltunk, s ennek más interpretáczió nem adható, nem adható különösen kereskedelmi törvényünknek ezen világosan is kifejezett jogi intencziója szerint. Ezért semmi aggályom nincs sem a közforgalom szempontjából, sem pénzügyi szempontból, legkevésbbé pedig jogi szempontból az iránt, hogy mi bármely törvénytelenséget, bármely helytelenséget követnénk el, midőn az adómentes értékpapírokból eredő jövedelmet itt a márczius 9-én, kedden. 515 jövedelmi adónál, tehát tisztán forgalmi vonatkozásban, adó alá vonjuk. . Ezért kérem a szakasz változatlan elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 12. §. meg nem támadott részét változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. A 12. §. ötödik pontjához . . . Sándor Pál : Visszavonom indítványomat, minthogy azonos Vázsonyi Vilmos képviselőtársam indítványával. Elnök : Sándor Pál képviselő ur visszavonja indítványát. A 12. §. ötödik pontjához Vázsonyi képviselő ur azt a módosítást nyújtotta be, hogy ezen szavak után : »az üzemet (üzletet) terhelő állami és községi (városi) közvetett adók, illetékek és vámok« tétessenek a következő szavak : »továbbá a jövedelmi adók, kivéve az üzemet (üzletet) terhelő állami és községi (városi) egyenes adók pótléka*. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 12. §. 5. pontját változatlanul elfogadni, szemben Vázsonyi Vilmos képviselő ur módosításával, igen vagy nem 1 (Igen ! Nem!) Kérem azokat, a kik azt változatlanul elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Már most szíveskedjenek felállani azok, a kik nem fogadják el az 5. pontot változatlanul, szemben Vázsonyi Vilmos képviselő ur módositásával. (Megtörténik.) Kisebbség. A képviselőház ennélfogva a 12. §. 5. pontját változatlanul elfogadja a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, és igy Vázsonyi képviselő ur inditványa elesik. Éber Antal képviselő ur a szakasz végére ujabb 9. pontként a következőt hozza javaslatba. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa): »Az 1899 : XLIX. t.-cz., valamint az 1907 : III. t.-cz. által adómenteseknek nyilvánitott vállalati jövedelmek.)) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az Éber Antal képviselő ur által ezen szakaszhoz javaslatba hozott ujabb 9. pontot elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A ké]3viselőház elfogadja az Éber Antal képviselő ur által javaslatba hozott 9. pontot. Ugyancsak Éber Antal képviselő ur egy ujabb 10. pontot is hoz javaslatba. Kérem felolvasni. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa): »Az 1889 : XXX. t.-czikk 9. és 10. §-aiban körülüt zálogleveleket, az 1896 : V. t.-czikk, az 1897. évi XXXII. és 1898: XXIII. t.-czikkben körülirt kötvényeket kibocsátó pénzintézeteknek azon kamatjövedelme, a mely az általuk kibocsátott és tárczájukban levő oly kötvények után, s az ezen kötvények külön biztosítására törvényes kötelezettségnél fogva létesített biztosító alapokon fekvő értékpapirok után mutatkozik.« 65*