Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-436

506 43$. országos ülés Í9Ö9 márczius 9-én, keddeft. ezt ugy keresztül, a mint van és ha a keresztülvitelnél felmerülnek bizonyos hiányok, ha felmerül a pótlásoknak bizonyos szüksége, akkor majd, a szerzendő tapasztalatokhoz képest, a törvényhozásnak mindig módjában fog állani ezen változtatni. En ugyan azt hiszem, hogy valami nagy változtatásokra szükség nem lesz, mert ez a törvény ugy van összeállitva, hogy igyekezik alkalmazkodni a mi életviszonyainkhoz — és ez a fő — s tekintettel van arra is, hogy nem megy bele olyan minucziozitásokba, a melyeket alkalmazni a mi adott viszonyaink mellett nem tudnánk, hanem inkább preferálja, hogy nagy átlagban dolgozunk, mint sem hogy mérlegszerű pontosságot igyekeznénk felállitani. Végül e törvény rendelkezéseinél igyekeztem a külföldi tapasztalatokat és a külföldi törvényhozások rendelkezéseit a legkiterjedtebb mérvben figyelembe venni. (Helyeslés.) Mindezeknél fogva, azt hiszem, hogv tisztelt képviselőtársamnak aggályaira nézve, ha nem is teljes mérvben, mégis némileg megnyugtató választ adhattam. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 9. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 10. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 10. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 10. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 11. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 11. %-t). Vázsonyi Vilmos ! Elnök: Kérem, előbb az előadó urat illeti a szó. Hoitsy Pál előadó : Nem kivánok szólni. Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni. Van valaki felirva ? Szent- Királyi Zoltán jegyző : Vázsonyi Vilmos ! Vázsonyi Vilmos: T. ház ! Azok alapján, a miket a t. ministerelnök ur kifejtett, hogy t. i. a kereseti adó és a jövedelmi adó együtt vettetnék ki; hogy a kereseti adó megállapításánál keresetként megállapított jövedelmet egyúttal a jövedelmi adó megállapitásánál is figyelembe akarja venni, ezen szakasz értelmének világosabb helyreállitására kérem, hogy az utolsó kikezdés o) pontjában ezen szavak után : »ezek mérlegének«, tétessék még a következő : »vagy a kereseti adó megállapitásánál már megállapított jövedelemnek*, t. i. : tekintetbevételével. . . stb. Ezzel én összhangzásba akarom hozni ezt a szakaszt a kereseti adóról szóló törvény 23. §-ánál történt módositással, mert különben azt az értelmet lehetne a szakasznak tulajdonítani, hogy a mérleg okvetlenül felállítandó, holott ezzel az elvvel már a kereseti adóról szóló törvény 23. §-ánál szakítottunk. Ennek következtében nemcsak a mérleg tekintetbevételével áUapitandó meg a jövedelmi adó, hanem a kereseti adó meg állapításánál már megállapított jövedelem tekintetbevételével is. Ezen beszúrást tisztán a kereseti adóról szóló törvény 23. §-ával való összeegyeztetés és korrespondeálás szempontjából és azért, hogy világosabb legyen az értelem, vagyok bátor ajánlani, kérve annak elfogadását. Elnök : Van még valaki felirva ? Zlinszky István jegyző: Mezőfi Vilmos ! (Nincs itt !) Polónyi Géza ! Polónyi Géza: T. képviselőház ! Az érthetőség szempontjából ajánlanám, hogy a 11. §-nak negyedik bekezdésében, a hol az mondatik, hogy (olvassa) : »Ha valamely bevételi forrásnak évi eredménye még nincs, de az ismeretes, ugy ez az összeg, különben pedig a vélelmezett évi jövedelem az adóalap«, változtatást eszközöljünk. Ha valamely bevétek forrásnak eredménye még nincs, az én szerintem még nem is lehet ismeretes. (Derültség.) Azért tehát csak értelemzavarokra adhat okot ennek a pontnak szövegezése, a melyet az előbb már felolvasni bátor voltam (Ugy van I) és a mely szerint forrás van, de eredmény még nincs, a mennyiben az eredmény még nem ismeretes. Különben csak felvilágosítást kértem, mert félreértésre adhat okot, miután a forrás eredménynek nem tekinthető. Azt hiszem tehát, hogy azt akarja mondani ez a szakasz, hogy az adó a vélelmezett jövedelem alapján állapittassék meg. Mindezek alapján én csak felvilágosítást kérek, mert így ezen szakasz nem érthető, módosítást azonban nem adok be. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyin in ister : T. képviselőház ! A mi Polónyi képviselő ur felszólalását illeti a jövedelmi adó tekintetében, a következőt vagyok bátor megjegyezni. Ha egy uj üzletág keletkezik, a melynek, miután uj foglalkozás, jövedelme nem állapitható meg, a tényleg vélelmezett jövedelmet kell alapul venni. Azonban nemcsak ilyen esetek fordulnak elő, hanem megtörténik az az eset is, a hol nemcsak a forrás, de a leendő jövedelmet is ismerik. Pl. ha egy hivatalnokról tudom, hogy évi fizetése 4000 korona, akkor tudom róla azt is, mennyi a jövedelme, bár még nincs meg az évi eredmény. Ha pedig ezzel ellentétben nem tudom, hogy mennyi a jövedelem, akkor azt valószínű számítás alapján állapítjuk meg. A mi Vázsonyi képviselő ur felszólalását illeti, vagyok bátor megjegyezni, hogy erre nézve a 18. §. semmiféle kétséget nem hagy fenn. Egyébként, ha méltóztatik az indítványt elfogadni, az ellen nekem észrevételem nincs, mert köztünk elvi differenczia nem forog fenn. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, a vitát tehát bezárom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 11. §. meg nem támadott részét a pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul el-