Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-435

Í35. országos ülés 1909 a fokozatosságot az adófizetésben, az adószolgáltatásban. En nem vagyok ettől a progressziótól sem elragadtatva. Az a panasz, a melyet az összes osztályok képviselői hangoztatnak, hogy ez a progresszió igazságtalan, nagyon is indokolt. Mert épen a kisebb polgári jövedelmeket sújtja erősen, és fölfelé skálájában a nagy jövedelmeket kis adóval sújtja. Ez a progresszió sehogy sem elégítheti Id azokat, a kik valóban modern, becsületes adóreformot akarnak megvalósítani. (Zaj és mozgás.) Ezt sem én állítom egyedül. Nem szocziáldemokraták indokolatlan jajongása ez, hanem ez a kereső középosztály feliajdulása. Gondolom, senki sem fogja azt mondani, hogy Bárezy István, a főváros polgármestere szocziáídemokrata. Azt sem mondhatjuk, hogy szocziáldemokraták azok az urak, a kik a múlt évben Budaj>esten összejöttek, 140 város képviselői, valamint 22 ipar- és kereskedelmi kamara képviselői és 44 országgyűlési képviselő, városi képviselők, a kik résztvettek az országos tanácskozásban. Pedig ezek a szakküldöttek, a városi küldöttek és a 44 országgyűlési képviselője ennek a parlamentnek mind elfogadták a következő határozati javaslatot : A jövedelmi adó fokozatainak megállapítása helytelen, a mennyiben az adótételek az alsó és középfokozatokban rohamosan emelkednek, a minek következtében a jövedelemadó mindenkor felette áll az osztrák jövedelmi adónak ; és megállapítja ez a határozati javaslat, hogy (olvassa) : »A jövedelemadó fokozatainak a megállapítása helytelen, a mennyiben az adótételek az alsó és középfokozatokban rohamosan emelkednek, a minek következtében a jövedelemadó mindenkor jóval felette áll az osztrák jövedelemadónak, holott a hazai jövedelmi adóteher az osztrák adóterhet versenyképességünk megóvása czéljából már csak azért sem haladhatja meg, mert az osztrák hozadéki adó és különösen az osztrák kereseti adó terhe amúgy is csekélyebb a reform által tervezettnél. « Ezt a városok képviselői, az ipari és kereskedelmi kamarák képviselői és 44 országgyűlési képviselő állapították meg. Végtelenül csodálom, hogy abból a 44 országgyűlési képviselőből alig egykettőt látok itt, a ki hajlandó küzdeni, a ki hajlandó oda törekedni, hogy ez az igazságtalan progresszió megváltoztattassék, minthogy azt kell .feltennem, hogy ott, a hol a városok küldöttei voltak jelen, a hol az ő választóik gyülekeztek össze, ott tiltakoztak a javaslat ellen, de itt a képviselőházban, a hol módjuk, kötelességük és hatalmuk volna megváltoztatni, vagy legalább arra törekedni, hogy ez az igazságtalan progresszió megváltoztattassék, itt a pártfegyelem szent nevében egy szót nem hallunk az ajkukról, s nem látjuk, hogy küzdenének ellene. Kun Arpád : Könnyű neked pártfegyelmet gyakorolni, magad felett! (Zaj.) Gr. Batthyány Tivadar: Megmutattuk százmárczius 8-án, hétfőn. 499 szór is, hogy nem rendeljük alá véleményünket ! De nem osztjuk a képviselő ur nézetét. Mezőfi Vilmos: Nem Batthyány képviselő úrról beszélek, mert ugy tudom, ő nem városi képviselő. Gr. Batthyány Tivadar: De ép ugy szivemen viselem a városok érdekeit, mint a képviselő ur ! Mezőfi Vilmos: Ők nem küzdenek azért, hogy ezen igazságtalan progresszió megváltoztattassék. (Zaj. Közbeszólások.) Végeredményében itt is csak azt kell konstatálnom, a mit konstatáltam a földadó- és a házadó-törvényjavaslatok tárgyalásánál, hogy a kereseti és jövedelmi adóról szóló törvényjavaslatok méltó párjai a földadó- és a házadó-törvényjavaslatoknak, mert azok sem, ezek sem akarják a nagy jövedelmeket sújtani, ezek is a legkisebb exisztencziákat akarják megfogni. Már pedig, hogy sújtják, erre nézve elég tanúságot nyújt ez a jövedelemadóról szóló törvényjavaslat, a mely az adminisztráczió kezelésében valósággal torquemadai szellemet honosit meg; valóságos inkviziczió az, a mi ennek a törvényjavaslatnak szakaszaiban helyet foglal. Hogy csak néhány jellemző példát idézzek e törvényjavaslat intézkedéseiből, a javaslat 44. szakasza pl. azt mondja ki, hogy — bizony jó lenne, ha a t. képviselő urak megszívlelnék ezt, mert rájuk is ki fog ez az intézkedés terjedni, daczára annak, hogy a javaslat elég helytelenül 9. pontjában a képviselők napidijait kivonja a jövedelmi adó kötelezettsége alól — azt mondja, hogy az illető bizottságnak joga van az összes üzleti könyvekbe betekinteni, sőt ahhoz is joga van, hogyha már minden üzleti titkot ellesett, ha az összes üzleti könyveket végigböngészte,- hogy kijelentse, hogy ez az ő eljárására nézve döntő okot nem képez, hanem mindentől eltekintve szabadon állapítsa meg a kereseti és jövedelmi adót. A törvényjavaslat 46. szakasza kimondja, hogy az adókivető-bizottság hívására bárki köteles mint tanú és szakértő megjelenni és vallomást tenni. Valóságos közhatósági funkeziót adunk ezzel az adókivető-bizottságnak. Lássuk már most kikből áll ez az adókivető-bizottság ? Ali a minister kinevezettjeiből, a törvényhatóság választottjaiból, hét rendes és hét póttagból. A t. függetlenségi és 48-as párt híveinek figyelmét felhívom, mert nem lehetetlen, hogy a legközelebbi jövőben az általam melegen üdvözölt ellenzékiséget fogják hirdetni, és a 48-as és függetlenségi párt bölcseségére bizom, ítélje meg, mit jelent az, ha a minister és a törvényhatóság 14 embert kinevez és választ, a kiknek ily szörnyű nagy hatalma van, hogy üzleti könyvekbe betekinthet, tanukat és szakértőket tetszése szerint megidézhet. Tessék visszaemlékezni az ellenzékiség keserű idejére, keserű kenyerére, midőn állandó panasza volt a 48-as és függetlenségi pártnak, hogy az adókivető-bizottságok Budapesten és másutt a szerint Ítélik meg a polgárok teherviselési képességét, hogy az uralkodó párthoz és a kormányhoz vagy az ellenzékhez huz-e politikai meggyőződése, 63*