Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.
Ülésnapok - 1906-431
390 £31. országos ülés 1909 én kalandozásaimat, osztrák és német területen, hazafiatlan portyázásnak tüntette fel. Búza Barna t. képviselőtársam szabadon II. Vilmos császár után, azt a tanácsot adta én nekem . . . Buza Barna: Igen jó német ember! Vázsonyi Vilmos : . . . a maga szuverenitásának érzetében, (Derültség.) hogy : patent portae, a ki az adókat magasnak találja Magyarországon, vagy a ki csak össze meri is hasonlítani az adók magasságát Magyarországon az Ausztriában és Németországban lévő adókkal, az egyszerűen vándoroljon ki. Hát Vilmos császár ezen parancsának nem engedelmeskedtek ám, s meg fogja engedni Buza Barna t. képviselőtársam, ha az ő szuverén parancsa előtt én sem hajolok meg. Sőt azt hiszem, Vilmos császár kevésbbé szigorú, mint Buza Barna t. képviselőtársam, mert ő Berlinnel, daczára annak, hogy ott szocziálista és freisinnig képviselőket választanak, megbékélt és rezidencziájában igen jól érzi magát, mig Buza Barna t. barátom itt még mindig tovább háborog. (Derültség. Halljuk ! Halljuk !) Buza Barna t. képviselőtársam hazafiatlanságnak tünteti fel, ha valaki merészkedik az osztrák vagy német adótörvényekkel foglalkozni, s az ő kirohanásaiban a néppárt nagy helyeslésére talál. Förster Ottó : Helyes, helyes ! Vázsonyi Vilmos : Óvatosságra intem e tekintetben a néppártot, megmondom mindjárt, hogy miért. Az én tisztelt barátom, Buza Barna, régi gyöngéd kötelékekkel van hozzám fűzve, (Derültség.) a mennyiben szives volt közreműködni első választásom alkalmával, a mikor elestem az olaszliszkai csatamezőn. (Derültség.) Ebből az időből ered az ok, a miért felvilágosítást kívánok adni a néppártnak arra vonatkozólag, hogy óvatosan kell eljárni t. képviselőtársammal szemben a helyeslésekkel, a mikor ő felszólal. (Halljuk !) Abban az időben t. i., a mikor Buza Barna t. képviselőtársam aktive demokratikus és tartalékosán ilyen érzelmű volt, mint ma, (Élénk derültség) abban az időben beküldött egy verset — egy baráti társaság csinálta ezt a mókát — a »Magyar Államinak, a mely vers akrostikon volt. A »Magyar Ali am« leközölte, mint szent zsolozsmát, pedig kezdőbetűiben összeolvasva azt jelentette : »Papok lapja, népet csalja.« (Derültség.) És mi nagyon jó mulattunk azon, hogy tisztelt barátom igy tudta megtréfálni azt az újságot. Förster Ottó : Hát te is fiam Brutus! (Zajos derültség.) Vázsonyi Vilmos: Buza Barna t. barátom akrostikon-politikus, (Derültség.) s azért figyelmeztetem a néppártot, hogy vigyázzon, mert nem lehet tudni, hogy az ő beszédeiben, a melyek külsőleg tetszenek a néppártnak, nem ismétlődik-e meg a kezdőbetűk szerint újból az a régi mondás. (Elénk derültség.) márczius 3-án, szerdán. Méltóztassanak tehát nagyon vigyázni, t. néppárti képviselőtársaim, a helyeslésekkel, tapsokkal és éljenzésekkel. (Derültség. Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kivan még valaki szólni ? (Senki!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát berekesztem. A ministerelnök ur kivan nyilatkozni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügymi nister: T. képviselőház ! Az idő előrehaladottságára való tekintettel csak röviden kivánok válaszolni a felhozottakra. Polónyi Géza képviselő ur az állami tisztviselők községi pótadómentessége tárgyában intézett hozzám kérdést. Azon az értekezleten, a melyet a városi adóügyek rendezése végett tartottunk, voltam bátor e tekintetben nyilatkozni a belügyminister úrral egyetértőleg. A mi álláspontunk az, hogy elvileg nem ellenezzük, sőt igazságosnak tartjuk azt, hogy az állami tisztviselők is községi pótlék fizetésére köteleztessenek. (Helyeslés.) A mi korlátaink azonban azok, hogy először is ez a fizetés mérsékelt, másodszor pedig az egész országra nézve egyforma százalékban megállapított legyen, (Helyeslés.) nehogy az áthelyezések, avagy egyik vagy másik helyen való tartózkodás kényszerűsége aránytalanul terhelje meg a tisztviselőket. (Helyeslés.) Nagyon természetes, hogy a teherviselésnek mikéntje az a kérdés, hogy az állam pótolja-e és mely esetekben ezen terhet ott, a hol már szerzett jogokról van szó: olyan méltányossági kérdés, a mely elől nem zárkózhatunk el. Ez a kérdés azonban ugy, mint általában a községi államháztartások rendezése, akkor lesz gyökeresen elbirálandó, midőn az adóreformnak egy másik oldalát, sőt kiegészitő részét képező helyhatósági és egyéb közszolgáltatások rendezésére fogunk áttérni. (Ugy van !) A mi különösen ezen pótlék kérdését illeti, ezt kapcsolatba hoztuk azon törvényjavaslattal, a melyet a községi háztartások segélyezésére nézve szándékozunk legközelebb előterjeszteni. A másik kérdés, a mely itt szóbahozatott, a százaléknak leszállitása volt. Magasnak méltóztatott jelezni a százalékot ugy Vázsonyi Vilmos, mint Polónyi Géza t. képviselő uraknak. Én szivesen járulnék hozzá ahhoz, hogy a kereseti adónak 5 és illetőleg az értelmi foglalkozásoknál 4%-kal megállapított adókulcsa még lejebb szállíttassák. Azonban a mint az általános vita rendjén voltam bátor kifejteni, nem vagyok abban az illúzióban, hogy akkor, midőn mi a jövedelmi adóztatásra áttérünk és a jövedelmi adóztatásnak alapjait akarjuk a kereseti adónál is lerakni, egyszerre sikerülni fog a valódi jövedelemnek megfelelő adóztatást létesíteni. Sőt ha tekintetbe veszem azt, hogy ma a kereseti adónak 80%-nál minimáüs tételekkel dolgozunk, előrelátható, hogy hosszú évek során át még ezen rendelkezésünkre álló tárgyi támpontok alapján is a jövedelmi adó helyes tételét megközelítőleg konstatálni fogjuk
