Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-431

382 431. országos ülés 1909 képessége nem lesz-e megbénítva; vájjon nem kell-e félnünk attól, hogy az osztrák kereskedelem fölénybe kerül már az adózásnak helyesebb és üdvösebb volta miatt ? Egy kimutatást olvastam a Pester Lloydban, a mely szerint Ausztriában 950.000 ember fizet harmadosztályú kereseti adót, illetőleg megtelő iparadót vagy kereseti adót, a mely megfelel a mi általános kereseti adónknak, ezek fizetnek összesen 37 mülió koronát ugy, hogy átlagban egyre esik 39 korona, nálunk pedig a fejenkénti átlag 59 korona, tehát ennyivel többet fizetünk évente, mint az osztrákok. T. ház ! Nézetem szerint ez az adat, a mit a Pester Lloyd-ban felhoznak, mert én is néztem és kutattam a dolgok után: Ausztriában nem fizet 950.000 ember keresetadót, mert jövedelemadót fizet összesen 955.000 ember, pedig jövedelemadót csak többen fizetnek, mint keresetadót, mert jövedelemadót mindenki fizet. Nyilvánvaló, hogy kevesebben fizetik ezt az összeget és az átlag sokkal magasabb, mint a mennyit kiszámítottak és szembeállítanak a mi átlagunkkal. (Mozgás és zaj. Közbeszólások.) Most Vázsonyi t. képviselőtársam azt mondja, hogy hát mennyi az ottani adó és hasonlítsuk össze, mennyivel üdvösebb, a mint ő magát kifejezi, hogy a szegény osztrák mennyivel kevesebbet fizet, mint a gazdag magyar. (Mozgás.) Egyáltalán semmi okunk irigyeim az osztrák adózási rendszert. A t. pénzügyminister tir már kimutatta a függetlenségi párt értekezletén tartott beszédében, milyen az a hires osztrák adózási rendszer. Csak a ki ismeri az osztrák kontingentálási rendszert, a hol négy osztályba osztás van felvéve és a hol, ha valaki belekerül egy magasabb kontingentálási osztályba, nincs többé hatalom, a melylyel onnan kiszabadul, mert oly óriási mértékben kell az adójának leszabnia, hogy az alacsonyabb osztályba jusson, hogy nincs a világon az az adókivető-bizottság, a mely az erre vonatkozó vallomásokat elfogadja, mondom, csak a ki az osztrák rendszert ismeri, az szólhat ehhez igazán. De mondhatom, hogy a ki az osztrák adózási rendszert irigyli és azt állítja, hogy a mi adózási rendszerünk és különösen ez a javaslat hátrányos az osztrákokéval szemben, az nem foglalkozott alaposan az osztrák adózási viszonyokkal. Hiszen az osztrák adózási rendszernek alaphibája annak a határozatlan volta. Hiszen emlékezünk arra, hogy a mikor a t. pénzügyminister ur az eredeti javaslat 61. §-ában kontingentálta minimaliter az adót, akkor az volt a panaszunk, hogy a pót-kivetés borzasztó aggodalmakkal tölt el, mert az egész adórendszerünket határozatlanná teszi. Nos Ausztriában határozatlan az adórendszer, mert az egész ausztriai adórendszer reparticziókkal, Zuschlagokkal és Abschlagokkal dolgozik, hogy tényleg ha valaki ott kimerítette mindenféle módját a jogorvoslatnak, akkor is ki van téve annak, hogy pótlékokat, Zuschlagokat rónak rá. márczius 3-án, szerdán. (Az elnöki széket Rakovszky István alelnök foglalja el.) Nem is törtszámokkal, de Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársam jól tudja, hogy kiegészített hányadokkal dolgoznak, és mondom, alaposan rásózzák a reparticzionális pótlékokat az emberre. Tehát maga az, hogy az adórendszer a határozatlanság bélyegét viseli magán, nagyon előnyösnek mutatja a mi adórendszerünket az osztrákkal szemben. De eg3' körülményre hívom fel azok figyelmét, a kik azzal állnak elő, mint például Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársam, hogy Ausztriában mennyivel kevesebbet fizetnek. Nem lehet megítélni az adózási mérleget csupán a keresetadóból, hanem azt is hozzá kell tenni, mit fizetnek jövedelemadóban. A tendenczia az, hogy a keresetadó, mint hozadékadó lenyomassák, és a jövedelemadó fejlesztessék. Ha tehát valaki azt mondja, hogy a keresetadó lejebb száll, ez még nem bizonyíték, hogy az adózás terhe csökkent, hanem, méltóztassék megnézni, hogy a jövedelmi adóban milyen ugrás van és ha ezt nézzük, látjuk, hogy jövedelemadóban fizettek 1898—1899-ben, az első kétéves cziklusban, 44 milliót, de már most 58 milliót fizetnek, tehát, t. ház, miután eddig ki van derítve, hogy ezeknek legnagyobb részét a kereskedelem és ipar fizeti, a mint agrár államokban a jövedelemadó legnagyobb részét a kereskedelem és ipar viseli, kétségtelen, hogy a mivel lejebb mentek az osztrák kereskedők a kereseti adó fizetésénél, azt megfizetik a jövedelmi adónál, a mely óriási méretekben halad, oly méretekben, hogy 1898 óta körülbelül 30 millióval többet fizetnek egyenesadóban. Már pedig, ha emlékezünk arra, hogy a földbirtokosok egyenes tiszta jövedelemnek nem vallottak be még annyit sem, a mennyi a kataszteri tiszta jövedelem volt, kétségtelen, hogy ezt az osztrák kereskedelem és iparon veszik be; ha tehát előhozakodnak is azzal, hogy 35,464.000 koronát fizet az osztrák kereskedelem, ez nem bizonyítja az ő könnyebb teherviselésüket. En tehát meg vagyok győződve, hogy az osztrák kereskedő és iparos nem fizet kevesebbet, mint a magyar kereskedő fizet. Végigmentem azokon az aggodalmakon, melyeket anketteken és a sajtóban tapasztaltam ezen adónemet illetőleg. Egész őszintén kijelentettem, hogy oly fontosnak tartanám a kereskedelmi érdekek védelmét és azt hiszem, a pénzügyminister ur is, hogy ha azokat sértve látná ezen adótörvényjavaslat által, akkor nem nyújtotta volna be és én nem fogadnám el. Ha végigmegyünk azokon a kifogásokon, ha elimináljuk az igazságot azokból, akkor azt látjuk, hogy egy csomó jóhiszemű aggodalommal állunk szemben, melyek azonban nincsenek indokolva a törvényjavaslat intézkedéseivel és czélzataival. Én nem féltem Magyarországnak a kereskedelmét, sőt megvallom, hogy ha ezen adóreformnak koronája a jőve-