Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-419

H9. országos ülés lyOÚ február 15-én, hétfon. 31 eszközökkel retorzióval élni. Illő tisztelettel dr. Polónyi Dezső. Elnök : Beniczky Ödön képviselő ur nyilatkozata fog felolvastatni. Raisz Aladár: jegyző (olvassa): »Beniczky Ödön. Ezt a levelet aláirtam és én is szolidaritást vállalok vele.« Elnök : Meg vagyok győződve, t. ház, hogy az imént felolvasott levelek és nyilatkozatok távolról sem érinthetik azon általános tiszteletet és osztatlan nagyrabecsülést, (Általános élénk helyeslés.) a melylyel a t. kéjDviselőház tagjai Justh Gyula elnök ur személyisége iránt viseltetnek. (Élénk helyeslés.) Azt hiszem, hogy ez a kérdés a ház vitatkozásának és határozatának tárgyát nem is képezheti, tekintve azonban, hogy ezen esetben két képviselő urnak az elnök intézkedésével szemben tanusitott visszautasításáról van szó, házszabályszerüleg vélek eljárni akkor, a midőn utalva a házszabályok 222., illetőleg 258. §-aira azon javaslatot teszem a t. háznak, hogy az iratokat a mentelmi bizottság elé utaljuk, mint olyan fórum elé, a mely egyedül hivatott ezen esetben reparácziót nyújtani. (Élénk helyeslés.) Méltóztatik ezen javaslatomhoz hozzájárulni 1 (Elénk helyeslés.) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az iratok a mentelmi bizottság elé fognak utaltatni azzal, hogy a mentelmi bizottság a ház totábbi intézkedése iránt 24 óra alatt javaslatot tegyen. (Élénk helyeslés.) Polónyi Dezső képviselő ur kivan szólni. Polónyi Dezső: T. képviselőház! (Halljuk!) A házszabályok 215. §-ára való hivatkozással kérek szót. A házszabályok 188. §-a alapján magam is mentelmi bejelentést óhajtok tenni. A 264. §. második bekezdése a következőket tartalmazza (olvassa) : »Azon képviselőknek, kik a 262. §. értelmében elrendelt névsor felolvasásánál a házban jelen nem voltak, ezen naptól kezdve napidij nem jár, inig jelenlétöket, illetőleg elmaradásuk okát a ház elnökénél személyesen nem jelentik be.<< Ezen szakasz tehát egy jogot statuál a képviselő számára, azt t. i., hogy joga van jelenlétét az elnöknek személyesen bejelenteni. A 264. §. utolsóelőtti bekezdése pedig megmondja, hogy addig, mig a ház erre vonatkozólag határozatot nem hozott, nincs joga az elnöknek igazolásra felhívni a képviselőket, hanem a képviselőnek pusztán a jelentkezés iránti kötelezettsége, illetőleg joga áll fenn. Én a folyó hó 13-iki, szombati ülés folyamán épen akkor érkeztem a képviselőházba, midőn nevem felolvastatott. A divó szokás szerint nyugodtan megvártam, mig a névsor teljesen felolvastatik és az elnök ur megteszi kijelentéseit, illetőleg a 264. §-ból folyó következményeket levonja. Szokás volt eddig ilyen esetben, hogy a t. ház illető tagjai bevárják, mig egyik képviselőtársunk beszélni kezd és ezen beszéd közben, midőn arra alkalmas pillanat kínálkozik, adják tudomásul jelenlétöket. Magam is az elnöki emelvényre mentem, azonban még föl sem érkeztem oda és mindössze kezemmel intettem Henez Károly t. képviselőtársam felé, a midőn már Lázár Pál időközben oda felérkezett képviselőtársam ingerült hangon megtámadtatott. Részemről, a ki, ismétlem, sohasem szoktam alkalmat szolgáltatni arra. hogy ilyen módon megtámadtassam, nem tudván mire vélni a helyzetet és épen arra való tekintettel, hogy azon szavak Lázár Pál képviselő úrhoz akként voltak intézve, hogy az ott levő képviselő urak és a többiek is joggal magukra vonatkoztathatták azokat, tényleg azt a megjegyzést tettem ott, hogy »Remélem, ez reám nem vonatkozik«, a ki t. i. az elnök urat működésében meg sem zavartam. Erre én is ingerült hangon megtámadtattam akként, hogy nézetem szerint a ma uralkodó társadalmi felfogás értelmében egyenesen elzárattam attól a jogtól, hogy azontúl az elnök urnái személyesen jelentkezhessen!. Részemről helyesebbnek tartom, hogy a kérdést e helyütt bővebben ne részletezzem és tisztán konstatálni kívánom, hogy az elnök ur magatartása folytán a házszabályok 264. §-ában foglalt azon jogomtól, hogy az ülés folyamán személyesen jelentkezhessem, minden uralkodó társadalmi felfogás szerint elzárattam. Ezt tehát mint mentelmi jogom sérelmét akként jelentem be a t. háznak, hogy méltóztassék ugyanezt minden vita kizárásával ugyancsak a mentelmi bizottság elé utasítani. Elnök : A képviselő urnak mentelmi jogára vonatkozó jelentése a mentelmi bizottság elé utasittatik. Ez vita nélkül elhatároztatik. Bemutatom a t. háznak marosujvári Horvát József levelét, melyben hatheti szabadságot kér, továbbá gróf Hunyadi László képviselő ur levelét, melyben négyheti szabadságot kér. Javaslom a t. háznak, hogy a kért szabadságidőt a nevezett képviselő uraknak megadja. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen I) Ha igen, akkor ezt határozatkép kimondom. A házszabályok 262. §-a értelmében bemutatom a múlt ülésben megtartott névsor-olvasás alkalmával távol volt képviselők jegyzékét, valamint azon képviselőkét, a kik betegség, vagy engedély mellett voltak távol. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a távollevőkkel szemben a házszabályok szigorú alkalmazását kívánni, nevezetesen, hogy a távol, volt képviselők elmaradásuk okának bejelentése végett személyesen jelentkezzenek az elnöknél ? Kérem azokat, a kik a házszabályokszigorú alkalmazását kívánják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Kimondom, hogy a házszabályok szigorú alkalmazásától a ház ezúttal eltekint. (Zaj. Csenget). Csendet kérek ! Napirend szerint következik Nagy György képviselő ur indítványának (írom. 1100) indokolása az aradi vesztőhely megvásárlásához a képviselőháznak 20.000 K-val való hozzájárulása tárgyában. Nagy György képviselő urat illeti a szó.