Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-428

290 Í28. országos ülés 1909 február 27-én, szombaton. a magyar szent korona országai vasutas szövetségének gr. Batthyány Tivadar képviselő által beadott kérvényét a tisztviselők községi pótadómentessége érdekében. Javaslom, hogy mindezen feliratok és kérvény előzetes tárgyalása és jelentéstétel végett adassanak ki a kérvényi bizottságnak. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Éber Antal, a zárszámadási bizottság előadója szót kér. (Halljuk !) Éber Antal előadd : T. ház S Van szerencsém beterjeszteni a zárszámadásvizsgáló-bizottság jelentését az 1906. évi zárszámadásokról (írom. 1115), a mely jelentéssel egyúttal elintézést nyernek az 1906. év négy negyedéről és pótnegyedérőlelőterjesztett számvevőszéki jelentések is (írom. 93, 208, 341, 445, 684). Tisztelettel kérem a t. házat, hogy a bizottság jelentését kinyomatni, a t. ház tagjai közt szétosztatni és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre tűzetni méltóztassék. Elnök : Ezen jelentés ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szét fog osztatni és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre fog kitüzetni. Következik az inditvány- és interpelláczióskönyvek felolvasása. Csizmazia Endre jegyző: Tisztelettel jelentem, hogy az inditványkönyvben ujabb bejegyzés nem foglaltatik. Az interpeUácziós-könyvbe a következő ujabb bejegyzések történtek (olvassa) : »Dr. Popovics Dusán a felségárulási perről a ministerelnökhöz ; dr. Popovics Dusán a szerb egyházi autonómia megsértéséről a ministerelnökhöz : dr. Popovics Dusán a horvátországi beszámoló gyűlések betiltásáról a ministerelnökhöz ; dr. Popovics Dusán Braun Zimony városi pénztárosnak hivatalából való elbocsátása tárgyában a ministerelnökhöz ; dr. Popovics Dusán a ministerelnök urnak a zágrábi felségárulási per biráiról tett nyilatkozata tárgyában a ministerelnökhöz ; dr. Popovics Dusán Acurti zágrábi állami ügyésznek a ministerelnök által történt kihallgatásáról (audiencziájáról) a ministerelnökhöz; továbbá dr. Surmin György Nasztics »iró« immunitásáról a ministerelnökhöz ; dr. Surmin György a horvátországi határállategészségügy tárgyában a kereskedelemügyi és földmivelésügyi ministerekhez ; Bozóky Árpád a Szerbiával kötött kereskedelmi szerződés tárgyában a kereskedelemügyi és a földmivelésügyi minister urakhoz. Ezenkivül a múlt ülésen Beniczky Ödön és dr. Mády-Kovács János képviselők halasztást nyertek bejegyzett interpelláczióiknak a mai ülésen való előterjesztésére. Elnök: A szokott időben, t. i. fél kettőkor, félbe fogjuk szakitani a tanácskozást és az interpellácziók előterjesztésére fogunk áttérni. (Helyeslés.) Következik a házadóról szóló törvényjavaslat (írom. 598, 1043) részletes tárgyalásának folytatása. Soron van ? Dudits Endre jegyző: Bródy Ernő < Bródy Ernő: T. ház ! Ámbár elismerem azt, hogy egy olyan nehéz problémának, mint a lakáskérdésnek és a lakásínségnek, megoldása egy csapásra és egy adótörvényben nem lehetséges, a mint azt a ministerelnök ur kijelentette, de mégis azt hiszem, hogy egy adótörvénynek is lehet alkalma és módja és találhat eszközöket arra, hogy ezen égető problémán valamely mértékben mégis segitsen, mert maga az a lakásínség és zsúfoltság, a mely különösen a fővárosban épen a jelen pillanatokban található, egyetlenegy eszköz és mód által nem orvosolható, ahhoz több módnak és eszköznek egyesülnie és tömörülnie kell. hogy végre valamely eredményt lehessen várni. Ebből a szempontból kell tehát vizsgálnom a javaslatnak ezt a szakaszát, a 17. §-t is, nevezetesen abból a szempontból, vájjon ebben a 17. §-ban foglalt intézkedések és rendelkezések milyen kihatással és befolyással lesznek a lakáskérdésekre és a lakásínség megszüntetésére. S a mikor elismerem azt, hogy igenis ez a szakasz adóleszállitást foglal magában ; ha vizsgálom abból a szempontból, hogy ez az adóleszállitás fogja-e azokat érni, a kiknek javát volna hivatva szolgálni, meg kell állapitanom azt, hogy a lakóknak nagy kontingensére, nagy számára a javaslatnak ez a szakasza semmiféle könnyítést nem idéz elő. Ezt a kérdést már annyi oldalról megvitatták és oly mértékben meghányták-vetették, hogy itt ujabb dolgot alig tud az ember mondani. De másrészről, a mint az igen t. ministerelnök ur tegnap is kiemelte, én is a magam részéről nem tudom eléggé hangsúlyozni és ismételni azt, hogy erről a kérdésről eleget beszélni, ezt a témát tulaj donképen kimeríteni nem lehet. Mert ha azokat a legutóbbi statisztikai adatokat nézem, a melyek eddig még nyilvánosságra se kerültek, de a melyek rendelkezésemre állanak és a melyek 1906-ban vétettek fel a fővárosi lakásviszonyokról és különösen a lakbér kérdéséről, akkor is ezen megdöbbentő állapotoknak sötét képe tűnik fel előttem. Ezekből kiviláglik, hogy Budapesten a kereset és a lakbér között a legnagyobb aránytalanságok forognak fenn. E kimutatásban kategóriákra vannak osztva a lakások, a szerint, hogy milyen társadalmi rétegek laknak bennük. Külön vannak felvéve : a tanszemélyzet, a köztisztviselők, a magántisztviselők, a munkások és a vagyonukból élők csoportjai és ezeken kivül minden egyéb foglalkozási ágak, sőt még az ismeretlen foglalkozásúak csoportja is. Ha figyelembe veszszük azt, hogy a lakbér akkor normáHs, ha az évi keresetnek egy hetedrészét teszi ki. . . Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister (közbeszól).