Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.
Ülésnapok - 1906-427
276 k-21. országos ülés 1909 február 26-án, pénteken. igy ez az adó emelő hatással csakis a házbéradónál bir és ott fokozza, természetszerűleg, a lakbérek emelését. Szinte felesleges megjegyeznem, hogy a házosztályadónál az u. n. vízvezetéki stb. kiadások sem hatnak emelőleg, mert ott azok figyelembe nem vétetnek, csak a házbéradót emelik, a mennyiben a házbéradó-alaphoz hozzászámittatnak. T. képviselőház ! Az óriási nagy aránytalanság a házosztályadó és a házbéradó között: a legelső ok, a miért én ilyen adóreformhoz magam részéről elvi szempontokból hozzá nem járulnék. Méltóztassanak figyelembe venni, hogy milyen óriási különbségek állanak elő. Már a tegnapi napon is kifejtettem, hogy különösen ha a házosztályadónak első fokozata másfél koronára lesz leszállítva, akkor ugy áll a dolog, hogy pl. Budapest fővárosában ugyanaz a szegény iparos, a ki egy lakosztálylyal bir, csak bér fejében fizetni fog a jelenlegi adóreform szerint — 100 korona egyenértéknek megfelelő lakás után — 16 korona adót, a házosztályadó alá eső helyeken pedig fizetni fog 1 korona 50 fillért. Méltóztatik látni, hogy ez körülbelül tizenkétszerese az adónak, a mi perczentekben kifejezve 1100—1200 százalék differenczia egy és ugyanazon természetű adó alá eső jövedelemnél, t. i. a házbéradónál. Hát, t. képviselőház, ezeket az óriási nagy különbségeket a házosztályadó és a házbéradó alá eső helyek között a törvényhozásnak talán mégis meg kellene szüntetnie. Kezemben van az igen t. pénzügyminister urnak egy 1899 október hó 9-én tartott képviselőházi beszéde, a hol a következőket mondotta a pénzügyminister ur (olvassa) : »A házadó reformját szükségessé teszi azon körülmény, hogy a házadónak két neme, t. i. a házbéradó és a házosztályadó között ma óriási aránytalanság van, a mennyiben a házbéradó 300—400, sok esetben 600—700%-kal nagyobb, mint a házosztályadó. Oly óriási különbség és aránytalanság ez, a mit az igazságos és egyenlő megadóztatás elvével összeegyeztetni nem lehet«. T. képviselőház ! Ugyebár a mélyen t. pénzügyminister urnak is ünnepélyesen deklarált meggyőződése és véleménye volt, hogy ezeken a nagy aránytalanságokon, a melyek nem 300, 400 és 600 perczentnyi, hanem — a mint voltam bátor egy konkrét példával megvilágítani —• az 1100 perczentig emelkedő differencziákat mutatnak, segíteni kell, azokat el kell oszlatni. — Most már az a kérdés, t. képviselőház, hogy mennyiben sikerült ez és mennyiben közelitette meg a t, pénzügyminister ur ezen saját álláspontjának megfelelő módon ezeknek az aránytalanságoknak eltüntetését és én mély sajnálattal vagyok kénytelen konstatálni, — legalább, ha bővebb felvilágosítást nem nyerek, ugy látom — hogy ezek az aránytalanságok ezen adóreformmal, különösen a fővárossal szemben nemcsak meg nem szűntek, de fokoztatnak, Miben fokoztatik az aránytalanság ? Fokoztatik az által, hogy ma az általános jövedelmi pótadó elengedtetik, illetőleg megszűnik és helyét elfoglalja az általános jövedelmi adó. Igen ám, de ma az általános jövedelmi pótadó a városoknál és illetőleg a fővárosnál 30%, a házosztályadó alá eső házaknál 40%. Ugy, hogy ma az az aránytalanság, a mely a házosztályadó és a házbéradó közt fennáll, magának annak a ténynek konstatálása mellett, hogy az általános jövedelmi pótadó megszűnik, a házosztályadót fizetők javára 10%-kal magasabb kedvezményt jelent, mint a mennyivel eddig birtak. Ha ezenfelül másfél koronára száll le ez a 2 és 3 korona, a melyet a javaslat az első fokozatba tervez, méltóztatnak látni, hogy az eddigi fokozatokkal szemben itt egy ujabb nagymérvű aránytalanság áll elő. De a mikor készségesen elismerem, hogy a lS.OOOléleknélkevesebbel biró városokban a 11%-ra leszállított adótétel tényleg egy mérséklést jelent; a mikor elismerem, hogy a 9%-os uj adótétel beállitása tényleg általánosságban egy mérséklést jelent; s mikor én honorálom azt, hogy a fürdőknek adott 11%-os kedvezmény és az ugy látszik adandó másik kedvezmény tényleg egy mérséklést és előhaladást jelent: akkor én keresem a kompenzácziót a fővárosra vonatkozólag és mély sajnálatomra én ezt a kompenzácziót abszolúte nem találom. T. i. a mint voltam bátor említeni, a 17'6% bruttó jövedelemmel szemben számítandó adótétel bizonyos ingatlanokra tényleg 6 /io%-nyi mérséklést jelent, azonban meggyőződésem szerint a t. pénzügyminister ur a múltkori számítás alkalmával tévedésben volt és tévedésben van, a mikor azt hiszi, hogy ez általánosságban a fővárosra nézve adómérséklést jelent. Erre nézve leszek bátor a t. pénzügyminister urnak szives figyelmébe ajánlani néhány adatot, a melyekből meggyőződést méltóztatik szerezni arról, hogy ez az álláspont teljesen téves, a mennyiben a megterhelt házaknál tényleg egy valóságos adóemelkedés következik be. Ezt csak röviden akarom illusztrálni. A t. pénzügyminister ur egy adatomra és illetőleg egy számadásomra volt szives kimutatni azt, hogy ott én tévedésben volnék, mert az illető tényleg 288 koronával kevesebb adót fog fizetni, — per saldo értjük — mint a mennyit eddig fizetett. Bátor vagyok a t. pénzügyminister urat e tekintetben felvilágosítani, illetőleg bátorkodom ellentétes véleményemet a következőkben indokolva előterjeszteni arra nézve, hogy a t. pénzügyminister ur felfogása tévedésen alapszik. A t. pénzügyminister ur számadása közben t. i. szerintem abban téved, hog}^ az általános jövedelmi pótadót, mint koefficzienst számítja, holott a dolog igy áll : Budapest fővárosának adóstatisztikai kimutatása szerint, sőt az adófelügyelő által kibocsátott 17.631/1904. számú kimutatás szerint ugy áll a dolog, hogy Budapesten a házak 75%-a meg van terhelve, és pedig körülbelül a felén tul. Sümegi Vilmos : Túlterhelve !
