Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-426

256 Í26. országos ülés 1909 február 25-én, csütörtökön. Wekerle Sándor ministereinök és pénzügyminister: Ekkor azonban felmerült az a kívánság, hogy ne ezt tegyük, hanem közigazgatási körzetek szerint állapítsuk meg. Én a városok megnyugtatása végett ebbe is belementem. Azt hiszem azonban, hogy helyesebb lenne az eredeti szöveget lentartani, és ezért, ha más nem indítványozza, én akár felvetem magam, hogy a mostani 10. §. helyett a törvényjavaslat eredeti szövege fogadtassék el. (Helyeslés.) Ha ez megnyugtatásul szolgál, szivesen hozzájárulok. (Helyeslés.) Nem tudom, lehet-e még írásban beadnom ? Polónyi Géza: Az a baj, hogy a vita be van zárva. Elnök : Kérem, a vita bezárása után semmiféle módosítás vagy indítvány nem adható be. Wekerle Sándor ministereinök és pénzügyminister : Bocsánatot kérek, én csak álláspontomat jeleztem. Azt hiszem, abból sem lesz baj, ha ugy marad, mert a parifikáczió megállapításánál az adminisztraeziónak lesz feladata, hogy ebből bajok ne legyenek. így azonban ezt beszúrni és a közigazgatási kerületeket is meghagyni nem lehet. Én a városok megnyugtatására járultam hozzá a módosításokhoz ; ugy tudom, Kecskemét kívánta a szakaszt így szövegeztetni. De abban meg lehet nyugodva a t. ház, hogy ez nag}?~obb anomáliákat előidézni nem fog, sőt épen az a czélja ennek a szakasznak, és nagyban közre is fog működni arra, hogy a házosztályadó és az általános házbéradó közti ellentéteket lehetőleg enyhítse. (Helyeslés.) Elnök." A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 10. §. meg nem támadott részét változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a 10. §. meg nem támadott része változatlanul elfogadtatik a pénzügyi bizottság szövegezése szerint. A 10. §. első bekezdéséhez Rajk Aladár kéj> viselő ur nyújtotta be azt a módosítást, hogy a 10. §. 4. sorában ezen szavak közé »egyes közigazgatási tétessenek ezen szavak »központi vagy fejlettebbe. Kérdem a t. házat méltóztatik-e a 10. §. első bekezdését változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, szemben Rajk Aladár képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Igen I Nem !) Kérem azokat, kik a 10. §. első bekezdését változatlanul fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A képviselőház a 10. §. első bekezdését változatlanul elfogadja a pénzügyi bizottság szövegezése szerint s e szerint Rajk Aladár képviselő ur módosítása elesik. Következik a 11. §. Dudits Endre jegyző' (olvassa a 11. §-í/ Elnök: Az előadó ur nem kíván szólni. Dudits Endre jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: A 11. §. tartalmazza azt az általános elvi diszpozicziót, hogy az általános házbéradó alá eső helyeken a ki nem bérelt épületek, illetőleg épületrészek házbéradó alá vonandók és pedig a tényleg kibéreltekkel történt összehasonlítás utján megbecsült haszonérték alapján. Felmerül tehát az a kérdés, hogy nemcsak a kibérelt helyiségek, hanem a ki nem bérelt helyiségek is házbéradó alá vonandók-e ? Nem szándékozom itt sem ellenmódositást benyújtani és a princzipiumot magát megdönteni akarni, mert ez a kísérlet nyilvánvalóan eredménytelen lenne. De köteles vagyok rámutatni arra, hogy a ki nem bérelt helyiségeknek általános házbéradó alá vonása mesterségesen fokozza az u. n. házbéruzsorát. Ha igazságos akarna lenni a törvényhozás ezen tekintetben, ugy a ki nem bérelt lakásrészeknek csakis házosztályadó alá vonása lehet jogosult. De nem immorálok ennél a kérdésnél tovább, mert felszólalásomnak valóságos értelme és oka tulajdonképen az, hogy ezen szakasz harmadik bekezdésénél Budapest székesfővárosára egy ujabb igazságtalan és sérelmes intézkedés foglaltatik. A harmadik bekezdés ugyanis azt tartalmazza, hogy más városokban és községekben, Budapest kivételével, az a kedvezmény nyujtatik, hogy ha valaki nem állandóan, egész.. éven át lakja a lakást, ugy csak azon időtartamra fizet házbéradót, mely időtartamon belül lakását lakja. Ez kétségtelenül elsősorban a gazdasággal foglalkozók számára biztosit kedvezményt, a kik nyáron át kint laknak, télire pedig bejönnek a városba és saját házukban laknak, vagy pedig megfordítva, a városból kimennek nyaralni. Itt felmerül az a kérdés, micsoda igazságossági vagy micsoda pénzügyi indok lehet irányadó a tekintetben, hogy ebből a kedvezményből Budapest székesfővárosa legyen az egyedüli kivétel, kíváncsi vagyok rá. Ez mesterséges prémium a fővárossal szemben a vidéki városoknak. A t. pénzügyminister ur akar egy pénzügyi politikát csinálni, a mely propagálja azt az elvet, hogy a vidéki városok számára nyújt kedvezményt a tekintetben, hogy az úgynevezett szezón-lakók ne a fővárosba, hanem inkább más városokba menjenek lakni. Ennek jogosságát azonban én, mint Budapest Belvárosának ez idő szerinti képviselője, felismerni nem vagyok képes, elismerni pedig annál kevésbbé. Ezen okból szives felvilágosítást kérek a tekintetben, hogy az a kedvezmény, a mely különben j ogosnak látszik és helyes az ország minden városával szemben, miért vonatik meg épen Budapest székes fővárosától, és ha nem fogok kapni ilyen megnyugtató érveket, akkor tisztelettel kérném, hogy ennek a bekezdésnek az első sora hagyassék ki. Ha már amúgy is súlyos teherkülönbség van Budapest fővárosa és az egyéb városok között, a fizetési fokozat tekintetében is, miért fokozzuk ezt az aránytalanságot azzal is, hogy ott, a hol kedvezményt adunk más városoknak, ezt minden városnak megadjuk, csak a fővárost veszszük ki ezen kedvezményből.