Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-424

424. országos adott, hogy a czimnél meg lehetett újítani az általános vitát, Elnök: De csak a ház határozatával. Én nekem nincsen semmi jogom ahhoz, hogy megengedjem a tárgytól való eltérést. A házszabályok 207. §-a ez iránt egészen világosan intézkedik. Nagy György: Én nem kérem a ház engedélyét, mert nem akarok a tárgytól eltérni. Nagyon szorosan a czimnél akarok maradni, mert azt akarom kimutatni, hogy a czimben van a nagy közjogi hiba, és azt hiszem, hogy t. függetlenségi és 48-as párti képviselőtársaim honorálni fogják előadásomat azzal, hogy elfogadják a czim módosítására nézve előterjesztendő javaslatomat, a mely teljesen megfelel az 1867 : XII. t.-czikk 11. §-ában foglalt meghatározásának. Én azt indítványozom, t, ház, hogy a törvénynek megfelelőleg czimnek a következő szöveg alkalmaztassák (olvassa): »Törvényjavaslat a magyar hadsereg mint az összes hadsereg kiegészitő része és a magyar kir. honvédség ujonczlétszámának az 1909. évre való megállapítása tárgyában«, (Helyeslés a baloldalon.) T. ház! Ha tiszteljük a fennálló törvényt és ha nemcsak paródia, nemcsak csúfság a mi alkotmányunk, akkor ennek a módosításnak elfogadása elől alkotmányos országban, a hol törvénytisztelő kormány van, — ós engedjék feltételezni, hogy törvénytisztelő a mostani kormány — nem lehet elzárkózni. Semmiféle anarchisztikus, rendfelforgató módosítással nem állottam elő, hanem a magam érzelmi világát békóba verve, lemondva, a fennálló viszonyokra való tekintettel, a 48-as követelésnek mostani megvalósításáról, tisztán arra az alapra helyezkedve, a melyen a többség a kormányzást folytatja, a 67-es alapon az 1867 : XII. t.-czikk terminus technikusait kérem ebben a törvényjavaslatban elfogadni. Méltóztassanak megengedni, de ha azt látja ez az ország és ha azt látjuk mi, hogy még a függetlenségi és 48-as párt is leszavazza az ilyen indítványokat és nem engedi a tételes törvénynek javunkra szóló rendelkezéseit törvényerőre emelkedni: csoda-e akkor, hogy megrendül az ember hite a mostani politikának vezetői és a mostani politikának többsége iránt? Csépány Géza: Ok is erősítik a császári hatalmat! Nagy György '. Felteszem azt az esetet, hogy a kormány belátja, mert be kell látnia, hogy indítványom a törvény szellemének teljesen megfelel, de ugy látszik, hogy talán a törvényhozás másik tényezője, a király, ragaszkodik a régi czimhez vagy a törvényjavaslatnak itt nyomtatott szövegéhez. Hát én azt tartom, hogy nekünk folytonos engedményekkel a függetlenséget ugy sem lehet megteremtenünk; egyszer már mégis meg kell mutatnunk, hogy itt a magyar parlamentebruár 20-án, szombaton. 195 ben öntudatos, komoly, elszánt, hazájukat szerető férfiak ülnek. Sándor Pál: A czimnél ? Nagy György: Mi megmaradunk a törvényes alapon, ragaszkodunk azon törvényhez, a melyre a király esküt tett, a melyet helyesnek, kedvesnek és

ir elfogadottnak vallott. Bízva abban, hogy a mit Ö felsége kedvesnek tartott, annak gyakorlati alkalmazását sem fogja perhorreskálni, megmaradunk a törvényes alapon és ezen alapról sem kegyek kedveért, sem megfélemlítés utján magunkat leszoríttatni nem engedjük. Ha azt látjuk mi, a nemzeti ellenzék, és ha azt látják e képviselőház tagjai pártkülönbség nélkül, hogy itt a fennálló, élő törvény rendelkezéseinek sem adatik meg a tisztelet, hogy itt teljesen még egy törvényjavaslat czimében sem nyilatkozhatik meg a parlament szuverenitása, ha azt látjuk, hogy a népképviselők kénytelenek visszavonulni még a törvényes mezőről is: akkor ez, t. ház, nem komoly alkotmány, ez csak csúfsága, paródiája lenne minden alkotmányosságnak. Fölteszem, hogyha a minister ur hozzájárulna indítványomhoz, hogy a törvénynek megfelelő kifejezések tétessenek a czimbe, ez esetleg kormányválságot vonhatna maga után. De én ezt nem tartom hibának. Ha a törvény megtartása miatt kell odahagyni a ministernek a ministeri széket, azt mindig glóriás fővel, dicsőségesen hagyhatják oda a nemzet tapsai között. Ha a király ragaszkodik ahhoz, hogy a törvény intézkedései ne tartassanak be, ha a létező szentesitett törvényt ő nem akarja megtartani, akkor nekünk kell előjárnunk jó példával a törvény iránti tiszteletben és a törvényes alapon állva, meg kell védelmeznünk a magyar nemzet jogait. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) I. képviselőház! Nemcsak nekem volt Tüll ti felfogásom és véleményem, hogy a törvényjavaslatnak mostani czime törvényellenes. Felszólalt a többségi pártok sorából Kmety Károly t. képviselőtársam és a balpárti állásfoglalást, a mely kifejezésre jutott az én beszédemben, a melyet az általános vita során tartottam, mindenben teljesen osztottam és ő maga is egész közjogi tudásával reá világított arra, hogy a törvényjavaslatnak mostani czime fennálló tételes törvényeink rendelkezéseibe ütközik. T. képviselőház! Alkotmányos élet és alkotmányos felfogás szerint a különböző, egymással szemben álló politikai pártok között meg kell, hogy legyen a kölcsönös tisztelet és bizalom. El kell hogy ismerjék egymásról —• ha különböző elvi alapon harczolnak is — a feltétlen jóhiszeműséget, és minden pártnak czélja egy kell hogy legyen: a nemzet megerősítése, függetlenségének kivívása. (Ugy van!) 25* ülés 1909 f,