Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-422

í'2& tói országos ülés 190Ú február 18-án, csütörtökön. tulaj doixképen mi az ezrednyelv. Mert beszélnek arról. . . Hock János: Magyar legyen minden, mert államnyelv a magyar ! Kmeíy Károly: Én is kívánom, de nem erről beszélek, hanem arról, hogy precziz meghatározást senkitől sem hallottam, körülírva preczizül nem láttam, hogy mi fog magyar nyelven történni, ha az ezrednyelv magyarrá tétetik. (Mozgás.) Egy hang (a középen) : Szolgálati nyelv! Kmety Károly: A szolgálati nyelv egészen más ; az oly nagy dolog, hogy a szolgálati nyelvért részemről 50 esztendőre lemondok arról, hogy az a csekély számú vezényszónak . . . Farkasházy Zsigmond: Az a szuverenitás jele, arról nem lehet lemondani! Kmety Károly: Igaza van; én a nemzeti nyelv szempontjából beszélek. A szolgálati nyelv korántsem ugyanaz, és nem is hasonlítható össze az ezrednyelvvel. (Mozgás.) Ha a t. honvédelmi minister ur kétségbe vonja ezt az állításomat, hogy a szolgálati nyelv nem annyi, mint az ezredn3^elv . . . Jekelfalussy Lajos honvédelmi minister: Nem vonom kétségbe, de határozottan tagadom. Kmety Károly : Akkor mi akar lenni az ezrednyelv ? Az ezrednyelv, a mint igy kifejezik, nagyon határozatlan kifejezés; az az érintkezési nyelv, s azért mondom, hogy nincs kellően meghatározva, örülnék, ha a t. honvédelmi minister ur megmondaná, mit kell érteni az ezrednyelv alatt, hogy azután teljesen tájékoztassuk magunkat annak értékéről. Én azt, hogyha a hadsereg tisztjei a legénységgel, a mely nem tud más nyelvet, csak magyarul, magyarul érintkeznek, ezrednyelvnek elfogadom, de ebben vívmányt nem látok, mert ez a kiképzés dolga, és a szorosan vett katonai kiképzés érdeke, hogy megértessék magukat a tisztek a legénységgel. Ennél tovább mehetünk az ezrednyelv tekintetében. Azt mondják, ezrednyelv az, hogy azzal a legénységgel, mely ugyan nem magyar, de a magyar nyelvet érti, kizárólag magyar nyelven fognak érintkezni. Mit jelent ez , t. ház ? A statisztika világosan megmutatja nekünk, hogy mit jelent az ezrednyelv ebben az értelemben. Azt t. L, hogy a magyarul is értő és beszélő legénységgel a tisztek és altisztek az érintkezésben, az úgynevezett oskolázásnál magyarul fognak érintkezni. Ez már valamit jelent, mert mindenesetre fontos, hogy azoknál, kik magyarul tudnak, nem az ő anyanyelvük, egy más nyelv alkalmaztatik, t. i. a magyar nyelv. Már látok egy bizonyos előnyt a nemzetiségi nyelvekkel szemben a magyar nyelv javára, ha azoknál az egyéneknél, kik nem magyar anyanyelvűek, de tudnak magyarul, a magyar nyelv használtatik. Ez statisztikailag beszélve azt jelenti, hogy Magyarországon a 20—30 év közötti népességnél, különösen pedig a 20—30 év közötti férfinépességnél egy igen jelentékeny százalék, több mint 20 százalék anyanyelvén kívül a magyar nyelvet is beszéli. Ez bizonyos mértékű nyereség, a mit elérhetünk akkor, ha az ezrednyelv megmagyarosittatik oly értelemben, hogy a nem magyar anyanyelvű, de a magyar anyanyelvet értő legénységgel is az érintkezés nyelve magyarrá tétetik. Mert egyéb értelemben az ezrednyelvet megmagyarositani lehetetlen. Hiszen ott, hol a legénység nem ismeri a magyar nyelvet, teljes képtelenség, hogy a magyar ezrednyelvet állapítsuk meg a legénység kiképzése, iskoláztatása tekintetében. Itt a kényszer hatalmával állunk szemben, ilyen ezredekre a magyar nyelvet lehet dekretálni, de megvalósítani és keresztülvinni igen bajos. T. ház ! A magyar ezrednyelv semmi esetre sem oly eredmény és vívmány, mely a mai állapotokkal szemben jelentékenyen számbavehető lenne. Ezzel szemben azonban igenis a szolgálati nyelv rendkívül nagy fontosságú. Eendkivül nagy fontosságú az, hogy az összes katonai csapatok, az összes intézetek, az összes katonai hatóságok, természetesen beleértve a bírósági hatóságokat is, belső hivatalos szolgálatukban és külső érintkezésekben a magyar állam nyelvét használják. A szolgálat vezetése, a szolgálati felsőség minden aktusa, történjék az akár Írásban, akár szóban, a magyar állam hivatalos nyelvén történjék. Ezen szolgálati nyelv elfogadása igenis oly eredmény, oly nyelvi engedmény, melyet mi a létszámnak jelenlegi sürgős felemelésénél tekintetbe vehetünk, illetve már reális ellenérték gyanánt el is fogadhatmik, egyelőre lemondván a teljesen kikapcsolt, — mert én ugy értelmeztem a paktum szavait, hogy még a sürgős jelenlegi létszámemelés esetére is kikapcsolták a vezényszó kérdését, a miben lehet, hogy tévedek, de igy értettem — és bár a vezényszó kérdése kikapcsoltatott, de nincs kikapcsolva az ezrednyelv és a szolgálati nyelv kérdése, és igen örülnék, ha ezt a szolgálati nyelvet fogja nekünk hozni a t. honvédelmi minister ur. A mi azután a továbbmenő engedményeket illeti, meg lehet győződve a balpárt arról, hogy a függetlenségi párt sem a czimerkérdésben, sem a katonai nevelés tekintetében nem lesz tulengedékeny, különösen nem lesz engedékenyebb a kilenczes bizottság programmjánál. Folyton halljuk, a fejünkhöz vágják, hogy annyit sem kaptok, a mennyi a kilenczes bizottság programmjában foglaltatik, de ha kaptok, legfeljebb annyit kaptok, a mennyit az ígért. Nekem az nem elég, mert a kilenczes bizottság programmjában lényeges engedmény a magyar áUam nyelve tekintetében nem foglaltatik. Méltóztassék elolvasni a kilenczes bizottság programmját, hol fedezi ezt fel t. képviselőtársam ? (Mozgás balról.) Gál Sándor: Az nem is elég 1 Hát ki reklamálta ? Molnár Jenő: Nekünk legalább is tizes-programm kell!