Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.
Ülésnapok - 1906-422
422. ORSZÁGOS ÜLÉS 1909 február 18-án, csütörtökön, Justh. Gyula, utóbb Rakovszky István elnöklete alatt. Tárgyai: A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — Elnöki előterjesztések. — Az ujonczjavaslatok tárgyalása. A kormány részé-öl jelen vannak: Wekerle Sándor, gr. Andrássy Gyula, gr. Apponyi Albert, Darányi Ignácz, Günlher Antal, Jekelfalussy Lajos, Josipovich Géza. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 10 perczkor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Dudits Endre jegyző ur fogja vezetni ; a javaslatok mellett felszólalókat Csizmazia Endre jegyző ur, az azok ellen felszólalókat pedig Raisz Aladár jegyző ur fogja jegyezni. Mindenekelőtt hitelesíteni fogjuk a múlt ülés jegyzőkönyvét. Felkérem Dudits Endre jegyző urat, hogy szíveskedjék azt felolvasni. Dudits Endre jegyző (olvassa az 1909. évi február 17-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Kérdem, van-e valakinek észrevétele a felolvasott jegyzőkönyvre ? (Nincs!) Ha nincs, akkor a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom Szmrecsányi György képviselő urnak levelét, a melyben hat heti szabadságidő engedélyezését kéri. Javaslom a t. háznak, hogy a nevezett képviselőnek a kért szabadságot adja meg. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az ujonczlétszámnak az 1909. évre való megállapításáról szóló törvényj avaslat (írom. 1051, 1096) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik ? Csizmazia Endre jegyző': Kmety Károly! Kmety Károly: T. ház ! (Halljuk! Halíjuk!) Maniu Gyula nemzetiségi képviselő urnak tegnapelőtt tartott beszéde nemcsak itt a képviselőházban, hanem az ország széles közvéleményében is általános, mély és tartós felháborodást okozott, a mely felett nekünk olyan könnyen napirendre térni nem lehet, (ügy van !) Csekélységem egyike KÉPVH. NAPLÓ. 1906—1911. XXIY. KÖTET. volt azon kevés képviselőknek, a kik nem tartották helyesnek, hogy a nemzetiségi képviselőket, különösen közbeszólások formájában igen gyakran nagyon súlyos személyes természetű invektivákkal illették, mert optimista voltam abban a tekintetben, hogy ezekben az urakban talán mégis csak lakozik a jóhiszeműségnek valamely paránya. Simkó József: Tévedtünk ! Kmety Károly: Beismerem, hogy tévedtem, és hogy Maniu Gyula nemzetiségi képviselőnek tegnapelőtti beszéde után csakugyan az látszik kívánatosnak, hogy az ily felfogású urakkal szemben a legkíméletlenebb módon, valósággal ugy, mint közönséges hazaárulókkal szemben járjunk' el. (ügy van!) Nem találok a parlamentben használható szavakat ennek a beszédnek jellemzésére. Mert hiszen ezt a beszédet nem tekinthetjük ugy, mint egy elfogult, szenvedelmes egyénnek pillanatnyi kitörését ; a beszéd egész jellege azt mutatja, hogy itt egy előre megfontolt, (Ugy van!) gonosz hűtlenségről van szó, hűtlenségről a szó legszorosabb értelmében, mert hiszen nyilvánosan proklamálta a szövetséget Magyarországnak jelenleg legádázabb külföldi ellenségével, az osztrák Reichsrathnak többségével, a melynek eljárását tegnap igen helyesen és találóan jellemezte gróf Batthyány Tivadar képviselőtársam. Az ilyenfajta árulásokért abban az időben, a mikor a magyar országgyűlés tagjai fegyveresen jelenhettek meg, nyomban való felkonczoltatás járt. (Ugy van !) Azt hiszem azonban, hogy mi nem kivánjuk az ilyen árulónak romlott vérével beszennyezni a magyar országgyűlés képviselőházát, de mindenesetre garancziákat szeretnénk nyerni abban a tekintetben, hogy jövőre hasonló bűntettek itt a házban el ne követtessenek. Garancziákat kellene szereznünk lehetőleg abban a tekintetben, hogy a mandátum és a mentelmi jog ne legyen szabadalom, salvus conductus, a hazaárulásra. 16
