Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-421

lát. országos ülés 1909 ígéretet tett, hogy legközelebbi alkalommal ki fogjuk küszöbölni. . . Jekelfalussy Lajos honvédelmi minister: Bocsánatot kérek, nem azt mondtam ! Bozóky Árpád : . . . a közjogellenes kifejezéseket, és ennek eredményeként csak azt kaptuk, hogy a czimből kimaradtak, de a törvény szövegében benne fognak maradni. (Mozgás.) Nem fogadom el az ujonczjutalék megállapitásáról szóló törvényjavaslatot azért sem, mert a hadseregnek jelenlegi szervezetű intézményei még mindig alkalmasak arra, hogy a békés polgárokban megingassák a hitet a mi alkotmányos szabadságunk iránt. Minthogy ugyanis a katonáknak a büntetőtörvénykönyvbe ütköző tényei felett csak a katonaság itél, ha a katona az utezán egy védtelen polgárt leszúr, ezért felette nem a polgári biróság, nem is vegyes biróság dönt, hanem a katonai biróság, a békés polgárok testi épsége, élete tehát tulaj donképen a katonai büntetőtörvénykönyvben van biztositva, az ment meg bennünket a katonaság részéről esetleg tapasztalható inzultusoktól. Erre nézve felhozok egy példát. Nem akarom mondani, hogy a lelövés törvényes, vagy törvénytelen volt, csak megemlitem a puszta tényt, azt, hogy nemrégen Szolnokon egy Schemmer Jenő nevű egyént a csendőr lelőtt. (Mozgás.) A csendőr állitása szerint az az ember nem akart vele menni a csendőrségre és azért lelőtte. Fodor Kálmán: Az nem lehet. Ilyet nem tesznek a csendőrök. Bozóky Árpád: A hozzátartozók másként adják elő. Nem mondom, kinek van igaza, csak azt tartom, hogy a mikor katona áll szemben egy polgárral . . . Jekelfalussy Lajos honvédelmi minister: Katonaság és csendőrség közt nagy a különbség. Bozóky Árpád : . . . akkor adott bűnesetben nem a polgári biróság itél, nem is vegyes biróság, hanem tisztán a középkori intézményű katonai biróság. Elismerem annak helyességét, hogy a mikor katona áll katonával szemben, a katonai fegyelmi szabályokat meg kell tartani, és felette tisztán katonai biróság Ítélhet a katonai bűntetőtörvénykönyv szerint. Ez másként nem is lehet; igy kívánja a haderő, a haza érdeke. De a mikor egyes katona polgáremberrel áll szemben, határozottan alkotmányellenesnek tartom, sőt legfőbb alkotmánybiztositékunk, a testi épségnek, az élethez való jognak letiprását látom abban, mikor iljen kérdésben tisztán a katonai biróság dönt. Hogy mit csinálnak a katonák a békés polgárokkal szemben, és hogyan intéztetnek el a katonaság által a polgárok ellen elkövetett injuriák, arra nézve felhozok egy igen klasszikus esetet. Még 1906. márczius havában történt, hogy egy szent-jakabi (Felkiáltások: Micsoda ? Derültség.) lakosnak burgonyát szállító 12 darab fogatát a katonaság útközben, munka közben lefoglalta katonai czélokra, holott ez egészen viláSÉPYH. NAPLÓ. 1906 — 1911. XXIV. KÖTET. február 17-en, szerdán. 1Ö5 gosan törvényellenes volt, és ezért a főispán, azután Abauj-Torna vármegye közigazgatási bizottsága még 1906-ban panaszt emelt a minister urnái, azt mondván 1906. augusztus 14-én, a mikor már nem darabont kormány volt (olvassa) : »Ertesitem, hogy 12 darab igás fogat előfogat gyanánt való jogtalan használata miatt a katonaság ellen tett feljelentésével a közigazgatási bizottság foglalkozván, a sérelem orvoslására a mai napon tartott ülésén a magy. kir. honvédelmi minister úrhoz felir.« Ez a dolog, daczára a főispán, a közigazgatási bizottság és a sértett fél többszöri sürgetésének, ma sincs még elintézve. Felolvasom a beadványt is, mert Sümegi képviselőtársam kivánja. (Derültség.) Azt mondja (olvassa) : »Nagyméltóságu minister ur, Abauj-Torna vármegye főispánja 1906. évi szeptember hó 14-én kézbesített értesítésében épen most egy éve hozta tudomásomra, hogy a közigazgatási bizottság a 3. gyalogezred parancsnoksága által ellenem elkövetett hivatalos hatalommal való visszaélés megtorlása miatt Nagy méltóságodhoz fehrt.« Azt hiszem, nem vagyok szerénytelen, ha ezen értesítés vételének évfordulóján bátor vagyok ügyem elintézését megsürgetni. Mostanig figyelemmel voltam a kormányválsággal járó nehézségekre, most azonban a politikai viszonyok már konszolidáltak, semmi ok sem forog fenn, mely ezen kérdés elintézését gátolná. Nemcsak a polgárok nyugalma, hanem az államhatalom tekintélye is sürgősen követeli, hogy az államban máskülönben is államot képező katonaság (Igaz! ügy van ! balfelől.) hatalmi területét át ne lépje. Egyelőre a politikai viszonyok normálisak. Újra jöhet azonban oly idő, a mikor az államalkotó faktorok egymással szembe kerülnek és akkor az ily példának megtorlatlanul maradása a katonai diktatúrának nemcsak felbátoritói, hanem egyenesen alapvető preczedensei lesznek. Minthogy erre a sürgetésre sem jött válasz, minthogy ezen tizenkétigás fogatnak jogtalanul katonai czélra való felhasználása miatt orvoslást a mai napig sem kapott, 1908-ban ismét megsürgette a honvédelmi minister urat. Farkasházy Zsigmond: Két év múlva, méltóztassék ezt meghallgatni, és ma sincs elintézve, 1909-ben. Bozóky Árpád (olvassa) ; »Kegyelmes uram ! A kassai 34. gyalogezred valamely tagja által 12 igáslovamnak katonai előfogat gyanánt való jogtalan felhasználása, illetve hivatalos hatalommal való visszaélés miatt két és fél évvel ezelőtt feljelentést adtam be Abauj-Torna vármegyéhez. Ezen feljelentésem megvizsgáltatván, a rajtam esett sérelemnek megtorlása végett 1906. évi augusztus 14-éről kelt értesítés szerint felirt a közigazgatási bizottság nagyméltóságodhoz. 1907 szeptember 4-ig az ügy elintézéséről semmi értesítést nem nyervén, bátor voltam azt megsürgetni. Miután ismét egy esztendő telt el azóta, bátor vagyok ezen kérelmemet ismét megismételni. Legyen szabad ezúttal azon reményemnek kifejezést 14