Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-399
66 3,9,9. országos ülés Í909 január 20-án, szerdán. Belgiumban kötelező az intézmény, Francziaországban is kötelező, csakhogy Francziaországban azt tapasztalták, hogy elfajult ez az intézmény, s meg akarják szüntetni. Én tehát a delegáltakat majd kinevezés utján óhajtom alkalmazni. Pető Sándor : így kajmak majd azután igazi munkásokat! (Zaj. Elnök csenget.) Ezek lesznek a munkásfőispánok ! a kik képviselik a munkásokat ! (Zaj. Elnök csenget.) Wekerle Sándor ministereinök: Három szisztéma van ebben a tekintetben : az angol, belga és franczia. Én csak azon hajlandóságomat és álláspontomat nyilvánítom, hogy a belga szisztémát kívánom megvalósitani. Pető Sándor ." Ki nevezi ki a képviselőket ? (Zaj. Elnök csenget.) Wekerle Sándor ministereinök: A képviselő urat, a kit ennél a kérdésnél is az agitáczó szempontja vezet, biztosithatom arról, hogy az a tervezett intézmény korszerű, okos intézmény, a mely megfelel a korszerű követelményeknek. Pető Sándor: Nem ismerem el helyességét. Wekerle Sándor ministereinök: Tessék csak bevárni, mert a képviselő ur előre tőkét szeretne ebből kovácsolni. Pető Sándor: Annyi tőkét adnak mindennap, hogy nem is kell kovácsolni. (Zaj.) Wekerle Sándor ministereinök: Miután Pető Sándor képviselő ur még a belügyminister úrhoz is intéz egy kérdést, vagyok bátor megjegyezni, hogy Krassó-Szörény vármegyéből egyes ottani közigazgatási közegek ellen a bányajoggal kapcsolatosan érkezett panasz a belügyministeriumhoz; fellebbezés keretében is hoztak fel egyes konkrét ügyekre nézve ily panaszokat. Mindezeknek felderítése iránt a belügyminister ur az eljárást a panaszok beérkezésekor azonnal folyamatba tette. Az eljárás még nem volt befejezhető, de a belügyminister ur állandó figyelemmel kiséri az ügyet és gondoskodik róla, hogy a legsürgősebben befejeztessék. Kérem mindkét képviselő urat és kérem a t. házat is, hogy méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök : Szó illeti Pető Sándor képviselő urat; Pető Sándor : T. ház ! Egészen röviden akarok válaszolni. (Mozgás.) Konstatálom, hogy a t. pénzügyminister ur az 1909-iki januárban történt dományi bányaszerencsétlenség körülményeire az interpellácziómra adott válaszában nem terjeszkedett ki, bizonyára azért, mert a vizsgálat abban az irányban befejezve nincs, és ha befejezve lesz, a t. minister ur lesz kegyes a t. házat vizsgálat eredményéről is tájékoztatni. (Mozgás.) Csak két észrevételem van. • Ismételten is hangsúlyozta a t. ministereinök ur, hogy ezek a resicza-dományi bányák Európa legveszélyesebb kőszénbányái. Ha már most figyelembe méltóztatik venni azt, a mire tegnap hivatkoztam, hogy" 1908 nyarán és őszén a 8. tárnában dolgozó munkások figyelmeztették a vezetőséget arra, hogy ott állandó kiömlések és robbanások vannak, és ha figyelembe méltóztatik venni, hogy a munkások e feUépése folytán épen a kizárólagos nyolcz órai munkaidőt a levegő kitisztítása czéljából hozták be, de november végén ismét az egész munkaidőt állitották vissza, még sem lehet egész véletlennek tulaj donitani a deezemberi száraz légrobbanást, és nem lehet a társaságot egészen felmenteni a felelősség alól, különösen akkor — és ebben is igazat ad talán nekem a t. ministereinök ur, a ki jobban ismeri a bányakérdéseket, mint én, — a mikor az egész világon minden veszélyes üzemű bányánál épen azért, hogy az akkord-munka természeténél fogva mulasztások, felületességek és elhamarkodott munkálat folytán veszélyek, bányaszerencsétlenségek be ne következzenek, órabér mellett dolgoznak a munkások. Az almási tárnánál az órabéres munka feltételeinek minden előzményei fenforognak és a munkások mégis hiába sürgették behozatalát mert megmaradt az osztrák államvasút az akkord béreknél. Már most a munkások természetéből következik, hogy minél többet akarnak keresni, ha pedig többet akarnak keresni, kisebb lesz az elővigyázat, kevesebb gondossággal dolgoznak és ez is egyik tényezője volt a deezemberi szerencsétlenségnek. A másik, a mit nem találok megfelelőnek, a t. minister ur előadásában, az, hogy szerinte szakszerű, értelmes magyar és német munkások vannak ott. Ez az adat, a melyet méltóztatott czitálni, 1898-ig állott, azóta épen az akkordbérrendszernél fogva, másrészt pedig az ácsmunkáknak a bányászokra való átháritása folytán, lassankint túlnyomó részben, nem mondom, teljesen, az értelmes szakmájukban jártas és több keresményt igénylő . . . (Zaj.) Bozóky Árpád : Ne beszélj, mig nem lesz csend. Pető Sándor ". • • • magyar és német munkások lassankint az osztrák államvasutak e bányatelepeiről kivándoroltak, ugy hogy mig 1898-ig tényleg majdnem kizárólag magyar és német munkások voltak, ma nagyobb részben különböző vidékekről összeszedett, szakértelemmel nem biró és a bányaművelés gondosságát nélkülöző oláh munkások vannak ott. Méltóztassék csak bekérni az alkalmazott munkások statisztikáját, meg fog győződni a t. ministereinök ur, hogy ebben a kérdésben feltétlenül és teljes mértékben igazam van és ha kiváncsi lesz a ministereinök ur arra, hogy onnan a magyar és német munkások miért mentek el, akkor is igazat fog nekem adni abban, a hogyan ennek okait felderitettem, a mihez még az is járul, a mi az én informáczióm szerint elviselhetetlen ott Resiczabányán, hogy t. i. a közigazgatási hatóságok a lakosokkal szemben állandóan önkénykednek. Igazat adott nekem a ministereinök ur az utakra vonatkozó előadásom tekintetében, mert hisz én sem mondtam, hogy ott kizárólag alacsony
