Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-399

;52 399. országos ülés 1909 Adeczember 16-iki szerencsétlenségre vonatkozólag határozottan konstatálhatom a vizsgálat alapján, hogy ott valójában gázkitörés történt. A kőszén közt felgyülemlet gáz, épen akkor, a mikor a rendszeres művelés következtében az a válaszfal, a mely a gázfészket elkülönítette, annyira

1 megvékonyult, hogy a gáz nyomásának ellenállani nem tudott, ezen fészek kitört, a gáz áttörte a kó'szenet. Ez természetes folyamat, ugy, hogy ott mulasztás nem történt. Ez olyan sajnálatos természeti szerencsétlenség, a mely ellen különleges intézkedéseket tenni nem lehet; az intézkedések csak arra szorítkozhatnak, hogy az ilyen bányákat a lehető legnagyobb óvatossággal, a technika legújabb fejleményei szerint kell felszerelni és üzemben tartani. És épen ebben a tekintetben leszek bátor bizonyítékokat szolgáltatni. A t. képviselőház tudni fogja, vagy legalább emlékezetébe hozom, hogy 1906. tavaszán Francziaországban a courriéresi bányánál a legnagyobb szerencsétlenségek egyike történt, a mennyiben 1100 munkás pusztult el. A courriéresi bányaszerencsétlenség után, mivel kellő nivón kivan ják tartani bányahatóságainkat, bányahatósági kiküldötteink kimentek a helyszínére tanulmányokat tenni, és pedig a tanulmányokat azért kellett tenni, mert a gázkitörések tekintetében a kontinensen talán olyan veszélyes bánya nincsen, mint a mi resiczai bányánk. ... Pető Sándor: Tanulatlan román munkások! Wekerle Sándor minislerelnök: Bocsánatot kérek, ha baj van, komolyan orvosoljuk azt és valótlan állitásokkal ne tetőzzük a bajt! Azon legyünk túl, hogy az ily szerencsétlenségből valaki tőkét akarjon kovácsolni a maga tendencziái számára. Higyje el a képviselő ur, helytelenül jár el, a ki, midőn nagy szerencsétlenségek : vannak, nem az igazságot keresi, hanem abból is tőkét akar kovácsolni magának és tendencziáinak! (Elénk helyeslés, éljenzés és taps.) Én, t. képviselőház, teljes tudatában vagyok felelősségemnek és intézkedéseim fontosságának, és legyen meggyőződve a képviselő ur, hogy ugy én, mint az alattam álló bányahatósági közegek az emberbaráti szeretettől és ezen komoly feladattól áthatva teljesítjük kötelességeinket. (Éljenzés.) A t. képviselő ur azt mondja, hogy tanulatlan román munkások vannak ott alkalmazva. (Zaj.) Hát, engedelmet kérek, ez tökéletesen valótlan. A resiczai munkások igen magas értelmi színvonalon állanak, ezt elismerték a külföldiek is. ISÍern alattam, hanem — ha jól emlékszem — 1898-ban külföldi szakértők vizsgálták meg azt a bányát és épen két igen jeles bányaszakértő, — az egyik Füunger. a másik Köhler bányatanácsosok, a kiket mint szaktekintélyeket ismer. nek világszerte — bámulatukat fejezték ki • az ott alkalmazott munkások magas intelligencziáján, január 20-án, szerdán. Pető Sándor: 1898-ban! Ugron Gábor: Ugyan! Hát azóta nem lettek az oláhok kevesebb tehetségűek ? Wekerle Sándor ministerelnök: Ezen munkások magas intelligencziáját az is bizonyítja, hogy az ismétlődő szerencsétlenségek alkalmával művelt emberekhez illő nyugodtsággal viselték magukat. (Ugy van!) Én tehát nem engedhetem ugy odaállítani a dolgot, mintha ott a munkások nem rég letelepedett, nem állandó és nem igen magas értelmi színvonalon álló munkások volnának. (Igaz! Ugy van! Helyeslés.) Hogy folytassam beszédemet, a courriéres-i bányaszerencsétlenség alkalmával egy igen magas színvonalon álló bányahatósági közegem, egy ministeri tanácsos ment ki oda, hogy tanulmányozza a bányaberendezéseket a legveszélyesebb bányákban. Európai körútra indult, hogy különösen a robbanó levegő, a gázkitörések és a bányatüzek elleni védekezést és az egész bányaberendezést tanulmányozza. Ez a ministeri tanácsos ur tapasztalatait fel is dolgozta — a courriéres-i szerencsétlenségre vonatkozólag is — és ha a t. képviselő ur szaklapokat olvasna, láthatná, hogy maguk a francziák sem foglalkoztak olyan alaposan ezzel a szerencsétlenséggel, nem dolgozták fel az ott szerzett tapasztalatokat olyan bőven, mint Wahlner ministeri tanácsos, a ki e tekintetben általánosan elismert szaktekintély. A ministeri tanácsos urnak munkája egyébként meg is jelent ez év tavaszán, épen a ^Bányászati és Kohászati Lapok«-ban, ugy hogy a t. képviselő urnak alkalma van magyar nyelven is olvashatni ezt, ha foglalkozni akar az ügygyei. (Derültség.) Ezen tanulmányok folytán mi is tettünk bizonyos intézkedéseket a resiczai bányákban. Minden ilyen kitöréses bányánál a fő először is az, hogy jó légvezeték legyen, másodszor pedig, hogy a lámpákra kellő felügyelet fordíttassák, mert hiszen ezek idézhetik elő azokat a légrobbanásokat, a melyeket a t. képviselő ur említett. Mindenekelőtt bátor vagyok megjegyezni, hogy a szálló bányapor ellen a technika jelen fejlettségének megfelelő intézkedések már hivatali elődöm által megtétettek. 1892-ben rendeltetett ez el, bár igaz, hogy egy kissé későn foganatosíttatott. 1898-ban azonban ugy tudom, már be volt fejezve az egész bányának megfelelő öntözése. Ma is rjontosan foganatosittatik az ellenőrzés a tekintetben, hogy vájjon van-e ott mindig vízkészlet az öntözésre; és higyje el a t. képviselő ur, hogy ez az ellenőrzés nem laza. Hogy egyebet ne említsek, épien az ottani derék bányakapitány ellen inkább panaszok merülnek fel azért, hogy nagyon is nagy szigorral kezeli ezt a kérdést és minden kisebb fontosságú esetben is bírságot vet ki. . ,