Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-415

450 4í5. országos ülés 1909 február iO-én, szerdán. 20 és 10 koronás bagatell-perben írásbeli végzést kap a fél, mennyivel inkább indokolt, hogy ilyen fontos esetekben, a mikor a határozat esetleg egész jövendő gazdasági életére kihat, a mikor beláthatlan következménye van egy kisebb gazdára egy ilyen határozatnak, hogy akkor tekintettel még arra is, hogy pénzbe sem kerül és senkinek a jogát nem sérti, méltóztassék indítványomat elfogadni. Indítványom így szól (olvassa): »Azok, a kiknél a korábbi adóalap uj osztálybasorozás folytán megváltozott, külön végzésben is értesitendó'k, hogy netaláni felszólalásaikat a 19. §-ban meghatározott időben és módon adják be.« Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. A miniszterelnök urat illeti a szó. Wekerle Sándor ministerelnök és pénziigyminister : T. ház! Mindenekelőtt kijelentem, hogy Polónyi Géza képviselő ur javaslatát, mint a mely a törvény intenczióit csak világosabban juttatja kifejezésre, elfogadom, a mi azonban ítojc Milán és Nagy György képviselő urak azon módosításait illeti, hogy az osztálybasorozás és minden változás egyénenként hozassák az illetők tudomására, ezt mellőzni kérem a következő indokokból : (Halljuk! Halljuk!) Először is a t. képviselő ur rosszul van értesülve arról, hogy minden esetben külön értesitik az érdekelteket, mert épen a tagositási és a birtokrendezési ügyekben törvényileg is ki van mondva, hogy az értesités hirdetményileg történik. Másodszor méltóztassék figyelembe venni, hogy milliókra terjedő parczellákról van szó. Hogy értesítem én az illetőt, a mikor parczelláknak ily tömegével van dolgom ? Ez annyira nehezítené az eljárást, hogy azt merném mondani: az egész eljárásom nem okozna annyi bajt, mint éppen ez. Hiszen a kézbesítésnek forma szerint kellene történnje. Micsoda skripturisztikát fejlesztene ez ki ? Es lenne-e haszna ? Nem, mert az illető hiába értesült arról, hogy ezen és ezen parczellájában a tiszta jövedelmet 20 koronában állapították meg; azt, hogy vájjon igazságosan van-e megállapítva, csak ugy tudja meg, ha összehasonlítja a szomszédéval. Harmadszor, ha valamit közlök, indokolnom is kell, hogy miért nem veszem figyelembe felszólalását, az indokaira felelnem is kell, nem elég az egyszerű numerust odaiktatni. Méltóztassék csak azt venni, micsoda óriási munkával járna ez, czélra pedig nem vezetne, mert ismétlem, csak az összes munkálatok áttekintése, összehasonlítása utján tud az illető meggyőződni arról, vájjon tisztajövedelmi fokozata helyesen van-e megállapítva. Ezért kérném mindkét módosításnak mellőzését. (Élénk helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 17. §. meg nem támadott részét változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem? {Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki, A 17. §. első bekezdéséhez Polónyi Géza képviselő ur nyújtott be módosítást, a mely azt czélozza, hogy ezen szó után: »megváltozott* tétessék: »vagy az alacsonyabb osztályba sorozás mellőztetett«. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 17. §. első bekezdését változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, szemben Polónyi Géza képviselő ur módosításával, igen vagy nem? (Nem!) Ha nem, akkor kijelentem, hogy az eredeti szöveg nem fogadtatik el, hanem a 17. §. első bekezdése elfogadtatik Polónyi Géza képviselő ur módosításával. (Helyeslés.) Az első bekezdés végére kívánja iktattatni Pojc Milán képviselő ur a következő szöveget: Csizmazia Endre jegyző (olvassa): »Minden földbirtokos, a kinek előbbi adóalapja uj beosztás folytán megváltozott, erről, valamint az őt illető felszólamlási jogról külön irásbelileg értesítendő.* Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Eojc Milán képviselő urnak a pótlását elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Ha nem, akkor kijelentem, hogy a ház nem fogadja el és igy Rojc Milán képviselő ur ezen pótlása elesik. Nagy György képviselő ur pedig a következő módosítást nyújtotta be: Csizmazia Endre jegyző (olvassa a móiositást). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Nagy György képviselő urnak ezen módosítását elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Ha nem, akkor kijelentem, hogy nem fogadtatik el, és ennélfogva Nagy György képviselő ur indítványa elesik. Következik a 18. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 18. §-t). Elnök: Az előadó ur nem kivan szólni. Yan-e valaki szólásra feljegyezve? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző : Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos: T. ház! A törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseit tartalmazza a 18. §. Ez t. i. jogot ad azoknak az érdekelt birtokosoknak, a kik abban a meggyőződésben és hitben élnek, hogy az osztályba sorozás érdekeikre nézve helytelenül és igaztalanul történt, hogy ez ellen felszólalhassanak. Annál nagyobb súlyt vetek erre a szakaszra, mert a fizetési fokozatok megállapítása ellen az illető fel nem szólalhat a 14. §. rendelkezése folytán, a mely szerint az országos föladó-bizottság ebben a kérdésben minden jogorvoslat kizárásával végérvényesen dönt. S e tekintetben nem tudom magamévá tenni a ministerelnök urnak ama felfogását, hogy ez nem érdekli azokat a a birtokosokat. Már hogyne érdekelné; hiszen ha a jövedelmi fokozatok rájuk nézve magasan