Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-415

448 4Í5. országos ülés 1909 február 10-én, szerdán. az a mostam időkig előállott változások arányosítása szempontjából fog figyelembe vétetni. Ha ezt akarjuk, akkor adjuk meg az ületőknek, a kiknek földjére, birtokára uj jövedelmi fokozatok áüapittatnak meg — habár azok szomszéd vidékek jövedelmi fokozatától sokban nem fognak is eltérni, ugy méltóztatott a ministerelnök urnak mondani, hogy ahhoz mérten fognak arányosittatni és csak igy vagyok képes akczeptálni az előző kérdésemre adott felvilágositást -— a jogot, hogy észrevételeiket megtehessék. Ezért kérem, méltóztassék a 13. §. második bekezdéséhez a következő módosítást elfogadni (olvassa) : »A küldöttség a községbeli érdekelt földtulajdonosokat önkéntes jelentkezés esetén is meghallgatni és kívánatra vallomásaikat jegyzőkönyvbe venni tartozik.» Elnök : Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. A ministerelnök ur óhajt nyilatkozni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: Én. t. képviselőház, nagyon kérem a képviselő urat, álljon el ettől a javaslatától. Megokolom, hogy miért ? (Halljuk ! Halljuk I) En a legmesszebbmenő hozzászólási jogot kívánom biztosítani minden érdekeltnek akkor, mikor saját földjének osztályozásáról van szó. Itt azonban arról van szó, hogy egy egész járásra vonatkozólag állapíttassák meg a tiszta jövedelmi fokozat, vagyis a földnek hozadéka, az a kulcs, a melynek alapján azután az osztályba sorozás történik. Itt tehát nem egy, hanem 30—40, sőt vannak vidékek, a hol esetleg 100 községről is van szó. Épen ezért nem tudom elképzelni, miként akarja ezt a képviselő ur, mert ha én ezt a jogot megadom, akkor ezt közhírré kellene tenni, hogy az érdekeltek jöjjenek oda. Ámde mire fog ez a küldöttség kiterjeszkedni % Aira, hogy megnézze, milyen annak a földnek a minősége, milyen viszonyok forognak fenn ott általában, s azonkívül egyes részletekre. Azt hiszem, hogyha 30—40 járásnak megengedjük a hozzászólást, ez zavarokat és bizonyos aránytalanságot fog előidézni, a mennyiben, mondjuk, két község kivételével 28 község nem fog előadni argumentumokat. Szorítkozzunk tehát csak azokra az esetekre, a hol osztályba sorozásról van szó, de ne bocsátkozzunk bele abba, hogy mennyivel vehető fel annak a földnek a hozadéka ? Ez nem egyéni érdek, ez a parifikálásnak magasabb szempontja, a hol bajos is lenne egyes érdekelteknek hozzászólást adni, a kik ismerősek lehetnek az ő községi viszonyaikkal, de nem ismerősök az egész járásnak, mégkevésbbé a szomszédos járásnak viszonyaival. (Igaz! Ugy van ! jobbfelől.) Különben is, ha valaki önként ad be felvilágositást, az ugy is figyelembe fog vettetni. Mezőfi Vilmos: A törvény ezt nem mondja! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: Ha a törvényben ez benn van, akkor vagy írott malaszt, vagy olyan rendelkezés, a melynek az a következése, hogy nekem külön fel kell hivnom az érdekelteket, hogy tegyék meg észrevételeiket. Ezt szeretném mellőzni, mert ismétlem;, vagy írott malaszt marad, vagy pedig effektuálni kell, és én jiem szeretnék olyasmiért felelősséget vállalni, a mit effektuálni kellene, de a mit effektuálni tulaj donképen ebből a szempontból nem is lehet. (Helyeslés.) Elnök : Az előadó ur nem kívánván szólni, a tanácskozást tehát befejezettnek nyilvánitom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 13. §-nak meg nem támadott részét változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor határozatképen kijelentem, hogy az elfogadtatik. A szakasz első bekezdéséhez Reök Iván képviselő ur azt a módosítást adta be, hogy az első sorba azon szó után »vármegyei« tétessék »és városi* ; továbbá ugyancsak az első sorban lévő »vármegyére« szó után tétessék »illetve a városokhoz*. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 13. §. 1. bekezdését változatlanul elfogadni szemben Reök Iván képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Nem!) Ha nem, kijelentem, hogy Reök Iván képviselő ur módosításával fogadtatik el. Mezőfl képviselő ur azt kívánja, hogy a 2. bekezdés után folytatólag a következő szöveg iktattassák be. Csizmazia Endre jegyző (olvassa MezSfi Vilmos módosítását). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Mezőfi Vilmos képviselő ur módosítását elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) Nem fogadtatik el. Következik a 14. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 14. %-t). Elnök: Az előadó ur nem kivan szólni. Van-e valaki feljegyezve ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Mezőfi Vilmos ! Mezőfi Vilmos: T. ház! Hasonló módosítást óhajtottam volna benyújtani, mint az előző szakasznál, de, mert látom, hogy azt ugy sem méltóztatnak elfogadni, elállók tőle. (Helyeslés.) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 14. §-t változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 15. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 15. %-t). Elnök : Ha szólani senki sem kíván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 15. §-t változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 16. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 16. §-t). Elnök : Az előadó ur nem kíván szólni. Raisz Aladár jegyző: Reök Iván! Reök Iván: T. képviselőház! A 16. §-nak azon értelemben való kiegészítésére, a mint azt az előbbi határozat involválja, javasolom, hogy az első sorban zeen szó után »vármegyékbe« iktattassék be ez a két szó : »és városokhoz«. Elnök : Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom.