Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-414

kik. országos ülés 1909 február 9-én, kedden. 437 a kisbirtokos osztályban egy széles látkörű, or­szágos érdekeket átfogó és megítélni képes egyé­neket; de azért én szomorúnak tartanám, ha Magyarországon p. o. a 200 katasztrális hold földtulajdonnal biró birtokosok között nem tud­nánk találni három olyan embert, a ki meg­nyugvással kezelhetné az országos földadó-bi­zottságban ezen kérdések elintézését. Nem tit­kolom, én igenis ennél az országos földadó-bi­zottságnál a középbirtok számára akarom a befolyásnak túlsúlyát biztositani, annál is inkább, mert az általános vita során eléggé kifejtettem, hogy a középbirtok óriási mértékben több ter­het fog viselni ezen javaslatok alapján, mint viselt eldig a nobile oíficiuinokon kivül, a mint ezt a jövedelmi adónál lesz alkalmam illusz­trálni, most azonban erre nem térek ki. Én te­hát a mindenkori pénzügyministereket, a mostanit és a jövendőt, abban a tekintetben, hogy az általuk kinevezendő' 14 tag hogyan oszoljék meg, mathematikai aránynyal akarom megkötni. Én hármat a kisbirtokosok közül, hetet a közép­birtokosokból és négyet a nagybirtokosokból szándékoznám javaslatba hozni. Éz az országos földadó-bizottság a maga összeállításában nyúj­tana legalább annyi garancziát, hogy nem fér­kőzhetnék hozzá egész joggal az a gyanú, a mi most lehetséges, hogy ott a nagybirtoknak ér­deke dominálólag van képviselve. A múltban elég sűrű példa van rá, hogy mikép használta­tott ki az országos földadó-bizottságnak ezen struktúrája miképen nem ? Kifogásom van az ellen is és volt már az általános vita során, hogy ennek az országos földadó-bizottságnak elnöke a pénzügyminister legyen és általa neveztessék ki az elnök-helyettes. (Halljiih ! Halljuk !) ügy tudom, talán indítvány is fogbenyujtatniazjeredeti javaslat rendelkezésé­vel szemben arra vonatkozólag, hogy az országos földadó-bizottság ne legyen végleges fórum, ha­nem határozatától a pénzügyministerhez lehessen felebbezni is. (Zaj.) Ez iránt hangok emelkednek; bár nem vagyok tájékoztatva, mily irányú módo­sítás fog benyujtatni, vájjon be fog-e adatni az az indítvány, hogy a pénzügyministerhez lehes­sen felebbezni vagy nem. (Mozgás.) Itt a füg­getlenségi párton sokan vannak, a kik a felelős­ség, a feleletre vonhatás szempontjából üdvösnek tartanák, ha nem az országos földadó-bizottság, hanem a pénzügyminister lenne az utolsó fórum. Nem osztozom ebben az álláspontban. Én az autonómia, az önmegadóztatás elvét nemcsak a keresetadónál követelem, nemcsak ott tartom helyesnek, hanem a földadókivetésnél is jogosult­nak, teoretikus alapon is megokoltnak, helyesnek tartom. Épen azért kell magának a bizottságnak helyes összeállítása iránt megfelelően gondos­kodni, hogy az autonómia valóságos autonómia legyen és a megfelelő érdekkörök képviselve legyenek, hogy minél nagyobb megnyugvást ta­láljunk határozataiban. Azt azután gondolják meg azok a t. kép­viselő urak, a kik a pénzügyministerhez való felebbezés jogát fenn akarják tartani, hogy maradhat-e akkor a pénzügyminister elnöke annak az országos földadó-bizottságnak? Mert az a furcsaság következhetnék be, hogy az or­szágos földadó-bizottság határozatai ellen az elnökhöz van az apellátának helye. Ez a leg­furcsább valami lenne, a mit a világon valaha a jogszolgáltatás terén láttam, oly abrakadabrája lenne a jurisdikcziónak, a melyet magam részé­ről elfogadni, sőt képzelni sem tudnék. Nem is akarom elhinni, hogy a magyar törvényhozás ily lehetetlenséget elfogadjon. Én tehát maradok annál a kérdésnél, hogy helyes-e jelen összeállításában a bizottság, he­lyes-e, hogy határozatai végérvényesek és vájjon helyes-e, hogy a pénzügyminister annak elnöke? Hát akkor ne méltóztassék ezt a parlamenti felelősség elvéből kezelni. Mert abban a bizott­ságban, ha a pénzügyminister az elnök, ő ott nem a végrehajtó hatalom közegeképen műkö­dik, hanem a jurisdikczió terén bírói funkczót teljesít. Annak a bizottságnak a határozatainál az elnök ugyebár csak akkor szavaz, ha egyenlő szavazat van, ha csak a votum minervae-t nem akarjuk számára biztositani, hogy két szavazata legyen? Az országos földadó-bizottság határo­zatai legnagyobbrészt ugy fognak keletkezni, hogy maga az elnök nem is szavaz. Hogyan akarják t. képviselőtársaim a házban felelősségre vonni, — ha egyáltalán helyes volna is birói funkczióért felelősségre vonni a minis­tert — hogyan akarják felelősségre vonni azt a pénzügyministert ? De azt mondom: miután a pénzügyminister az egyik ügyfél e dolognál, t. i. a kincstár, a fiskus képviselője; miután a pénzügyminister készíti elő az egész kataszteri kiigazítási akcziót, nemcsak, de az ő véleménye és javaslata nélkül az országos földadó-bizottság elé ezek az akták nem is kerülhetnek; ott tehát ő már arbiter is egy személyben, nemcsak biró. Mert az ő javaslata már ott fekszik az országos földadó-bizottság előtt, mikor az határoz. Vájjon helyes-e, hogy ebben a bizottságban maga az ügyfél, a fiskus, elnököljön, döntést produkáljon a saját javaslata felett és ítélkezzék esetleg önmaga mint döntnök, elnöklő biró oly javaslat felett^ mely az ő saját javaslata ? Én az autonómia és az önmegadóztatás elvét ugy tartom helyesen keresztülvihctőnek, ha az a bizottság ép ugy, mint a földadó­bizottság, maga választja elnökét. Nem is helyes, ha egy és ugyanazon törvényjavaslatban, hol ilyen bizottságokat statuálunk, az egyik sza­kaszban azt az elvet proklamáljuk, hogy maga a bizottság választja az elnökét, a másik sza­kaszban pedig már nem maga választja, hanem ex offo a pénzügyminister az elnök, illetve az általa kijelölt helyettes. Ezek volnának azok, a miket én megszivlelés

Next

/
Oldalképek
Tartalom