Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-413

420 hlS. országos ülés 1909 február 8-án, hétfőn. viselő uraknak lényegileg azonos' indítványát. A képviselő urak indítványa lényegileg oda konkludál, kogy ők imperative kívánják a módosítást keresztülvinni, ha egyharmada a birtokosoknak kívánja. Ez is késleltetné a dol­got, mert a hányadok konstatálása nehézséggel jár. Akkor még Nagy György képviselő ur indítványa megfoghatóbb, mert 30 emberről szól. Én az imperativ kiigazítás mellett azért nem vagyok, mert szakszerű bírálat tárgyává kell tenni, van-e szükség revízióra vagy sem. Nem is lehet ezt imperative kimondani, mert igen sok esetben, mikor szükség van revízióra, az végre fog hajtatni akkor, ha a körülmények beállnak, de nem azonnal. így pl. ott, hol tagosítások, részletes fölmérések vannak folya­matban, indokolatlan volna, hogy én azonnal elrendeljem, vagy az országos földadó-bizottság elrendelje a revíziót, mikor a tagosítás vagy a részletes felmérés befejezésével fennálló törvé­nyeink értelmében ugy is meg kell a revíziót és az arányosítást csinálni. Ne méltóztassanak tehát kazuisztikába belemenni, hanem a tör­vény erkölcsi tartalmában és rendelkezéseiben megnyugodni, hogy a hol aránytalanságok van­nak, ezek a törvény értelmében kiküszöböltet­nek. (Helyeslés.) Elnök:] A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 3. §-nak meg nem támadott részét változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a 3. §. meg nem támadott része változat­lanul elfogadtatik a pénzügyi bizottság szövege­zése szerint. (Zaj.) Méltóztassanak csendben lenni, mert esetleg én is tévedhetek. Annyi mó­dosítás van itt, hogy ha kölcsönösen figyelünk, csak akkor tudjuk megállapítani, hogy a ház többsége mit akar. (Helyeslés. Halljuk!) A 3. §-nak első bekezdéséhez elsősorban Hódy Gyula és IJolló Lajos azt a módosítást nyújtották be, hogy a »vagy« szó kihagyassék. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az eredeti szö­veget fentartani, szemben Holló Lajos és Hódy Gyula képviselő urak indítványával? (Nem!) Ha nem, akkor kijelentem, hogy a szövegből a »vagy« szót kihagyjuk. Ugyancsak az első bekezdéssel szemben Hódy Gyula képviselő ur azt javasolta, hogy azon szó után »községi képviselőtestület« iktat­tassák be »vagy az illető községnek 20 birto­kosa* ; Holló Lajos képviselő ur pedig hasonló, de nem egészen azonos módosítást nyújtott be, t. i. »vagy legalább 20 községbeli földadóköteles birtokos« szavakat kívánja beiktatni. (Felkiál­tásuk: Ez a helyes!) Felteszem a kérdést: méltóztatik-e az ere­deti szöveget szemben Hódy Gyula módosításá­val fentartani ? (Igen!) Ha igen, akkor ki­jelenthetem, hogy az eredeti szöveg fentartatik ós Hódy Gyula módosítása elesik. Már most kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 3. §. első bekezdésének eredeti szövegét fen­tartani Holló Lajos képviselő ur indítványával szemben, igen vagy nem ? (Nem!) Ha nem, akkor kijelentem, hogy az eredeti szöveg nem tar tátik fenn, hanem elfogadtatik Holló Lajos indítványa. Polónyi Géza: Ugyanoda jön az én módo­sításom, Elnök: Tessék csak türelemmel lenni, mindenre rá kerül a sor. (Derültség) Ugyancsak az első bekezdéshez Holló Lajos beadta azt a módosítást, hogy hagyassák ki annak negyedik sorából ezen szó: »kimeritően«. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az eredeti szöve­get Holló Lajos módosításával szemben fentartani, igen vagy nem? (Nem!) Ha nem, akkor ki­jelentem, hogy az eredeti szöveg nem tartatik fenn és Holló Lajos indítványának megfelelően a »kimerítően« szó töröltetik a szövegből. Ugyancsak Holló Lajos képviselő ur az első bekezdés végére ezen szavakat hozza javas­latba : »A javaslat a szomszédos határterületre is kiterjedhet.* Kérdem a t.házat, méltóztatik-e Holló Lajos képviselő ur ezen javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Akkor Holló Lajos képviselő ur ezen javaslatát elfogadottnak jelentem ki. Ugyancsak az első bekezdés végére uj pontként Polónyi Géza a következő szöveget hozza javaslatba. Kérem azt felolvasni. Csizmazia Endre jegyző (olvassa a javas­latot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Polónyi Géza ezen javaslatát elfogadni igen, vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a ház Polónyi Géza javaslatát elfogadta. Holló Lajos: A kérdés feltételéhez sza­badjon szót kérnem. Az első bekezdésnél az én egyik javaslatomra még nem tetszett föltenni a kérdést . . . Elnök: Igen. Már most arra teendő fel a kérdés, hogy az első bekezdés ötödik sorából Holló Lajos képviselő ur ki akarja hagyatni ezen szavakat : »a pénzügyminister rendel­kezéséhez képest.« Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az eredeti szöveget fentartani szemben Holló Lajos képviselő ur módosításával. (Nem.) Akkor ki­jelentem, hogy az eredeti szöveg nem tartatik fenn, hanem Holló Lajos képviselő ur módo­sítása értelmében az idézett szavak törültetnek. Most következik a második bekezdés. A második bekezdéshez Polónyi Géza képviselő ur azt a módosítást hozza javaslatba, hogy a máso­dik bekezdés harmadik sorában ezen szó helyett »3«, tétessék »6«. Kérdeni a t. házat, méltóztatik-e az eredeti szöveget szemben Polónyi Géza képviselő ur mó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom