Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-413

413. országos ülés 1909 nem volt. Én arra az álláspontra helyezkedtem és helyezkedem, hogy a tiszta valóságos jövedelem kipuhatolását követelném az adóreformban és ezt egy átlagos százalékban kívánnám megadóztatni, magyarán mondva, az általános jövedelmi adó alapján kiegészitett vagyonadó alapján. Ez a reform az, a mely előttem és a városok előtt lebegett. Hogy pedig ez a valóságos jövedelem kipuha­tolása létezik és hogy az ilyen kataszterkiigazi­tásnak kedvéért nem kell sem Ausztráliába, sem a zulukafferek közé elmenni, tessék ezt a javas­latot a kezébe venni és a ki megtanulta, az tudja, hogy ebben már benne van egy jövedelmi adó benne van a progresszív jövedelmi adó, a mely után a valóságos jövedelem lesz megadóztatva, ha sikerülni fog a t. pénzügyminister urnak. Tehát nem én vagyok az, ki egyszerre hideget és meleget fuj, természetesen egy szájból, hanem a pénzügyminister ur. Egyébként a szőlőkre vonatkozólag is félre­magyarázta a pénzügyminister ur az álláspon­tomat, mert annak az álláspontnak az a világos értelme volt, hogy azt akartam kimutatni, hogy a művelési ágváltozásnál a legnagyobb területen a szőlőket érheti ez a reform, ott pedig a nagy­birtok csak 0"17% erejéig van érdekelve és ezért hoztam fel, hogy a szőlők művelési ágváltozásánál a kis- és középbirtok 99'83% erejéig van érde­kelve, hogy tehát ne csodálkozzunk azután, ha a t. nagybirtokos urak nem panaszkodnak azon, hogy első sorban a művelési ágváltozásokat veszik figyelembe. Ez volt az álláspontom és ilyen irányban kérem annak magyarázatát. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánitom. Következik a szavazás. Kérdem a házat, méltóztatik-e az 1. §-t változatlanul elfo­gadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt vál­tozatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. §. A második szakaszhoz két módosítás nyúj­tatott be. A kérdést ugy szándékozom feltenni, hogy először felteszem a kérdést arra, méltóztatik-e a 2. §-t változatlanul elfogadni ? Ha azt el méltóz­tatnak változatlanul fogadni, akkor a módosí­tásokat elesettnek fogom nyilvánítani. Ha pedig nem méltóztatnak változatlanul elfogadni az ere­deti szakaszt, akkor fel fogom a módosításokra külön-külön tenni a kérdést. Méltóztatnak beleegyezni, hogy a kérdést igy tegyem fel ? (Igen !) Akkor kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 2. §-t változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint szemben Polónyi Géza és Novosel Mátyás képviselő urak módositásaival, igen vagy nem ? (Igen! Nem I) Kérem azokat, a kik változatlanul elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A képviselőház elfogadja a 2. §-t változatlanul a pénzügyi bizottság szövegezése szerint. E szerint tehát Polónyi Géza és Novoselo Mátyás módosí­tásai elestek. február 8-án, hétfőn. 415 Következik a 3. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 3. §4). Elnök : Az előadó ur nem kivan szólani ? Raisz Aladár jegyző: Hódy Gyula! Hódy Gyula: T. képviselőház! Az általános vita során volt szerencsém megemlíteni, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 3. §-ánál olyan módosítást szándékozom benyújtani, a mely megfelel a törvényjavaslat azon elvi tételének, hogy mindazon aggályokat, a melyek az eddigi osztályozás körül fenforogtak, megszüntetni van hivatva. így az osztályozások tiszta jövedelmi fokozatuk felállítását kérelmezhető faktorok fel­sorolásánál volnék bátor azt a tiszteletteljes kérel­met előterjeszteni, hogy ne csak a törvényhatóság, a helyszinelési felügyelőség, a kataszteri igazgató­ság vagy a képviselőtestület, hanem az illető érde­kelt községnek legalább húsz embere is kérhesse ezt a kiigazítást. Röviden azzal okolom meg ezen módosításo­mat, hogy a legtöbb esetben a képviselőtestületek az illető nagybirtokosok által majorizáltatnak, ugy hogy azok nem nyújtanak kellő biztonságot az illető birtokosoknak az iránt, hogy a kiigazítás meg is fog történni. Nem gróf Esterházy Móriczot vagy gróf Batthyány Tivadart, vagy a többi nagy­birtokkal rendelkező urakat értem, mert hiszen ők a nemzeti küzdelem alatt élénk tanúbizonysá­gát adták, hogy a néppel tudnak érezni. . . Mezőfi Vilmos : A jelenlevők mindig ki van­nak véve ! Hódy Gyula : .. . hanem egyesek, nagybirtoko­sok a képviselőtestületet inajorízálják. Különben a nagybirtokosoknak is érdekük szerintem az. hogy az aránytalanságok tényleg megszüntettesse­nek és a panaszok elintéztessenek, mert vagy álla­nak azok és akkor meg kell szüntetni, vagy nem állanak és akkor le kell leplezni az izgatókat, a kik csak ilyen anyaggal képesek a presztízsüket a nép körében fentartani. Röviden módosításom az, hogy a törvény­javaslat 3. §-a első bekezdésének szövegében a »vagy« szó kihagyassék és helyébe »a községi képviselőtestület* szavak után »vagy az illető községnek 20 birtokosa« toldás igtattassék be. (Helyeslés.) Elnök : Ki következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Polónyi Géza ! Polónyi Géza: Nem én következem. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Mezőn" Vilmos ! Mezőfi Vilmos: Átengedem az elsőbbséget Holló Lajos t. képviselőtársamnak. Elnök". Bocsánatot kérek, a képviselő urak letörölközhetnek, a szótól elállhatnak, de a szót átengedni, ezt nem ismeri és nem engedi meg a házszabály. (Felkiáltások : Letörölköztek !) Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Holló Lajos! Holló Lajos: T. képviselőház! A 3. §. ennek a törvényjavaslatnak lényeges intézkedéseit érinti ; itt vannak t. i. a kataszteri kiigazítás elrendelésé­nek összes módozatai megállapítva, ennek követ­keztében azok a kívánságok, a melyek ezen téma

Next

/
Oldalképek
Tartalom