Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-413

Í13. országos ülés 1909 február 8-án, hétfőn. 409 nyok stb. változása folytán a kataszter, hogy lia hosszú időkön át marad az eredeti felvételben, kétségtelenül nagy és súlyos aránytalanságokra és igazságtalanságokra vezet. Elvileg tehát a bizonyos évszámokhoz kötött kiigazitás az álláspontja más törvényhozásoknak. A városok kongresszusa elvi szempontból mást ajánlana a t. képviselőháznak szives figyelmébe: t. L, hogy nem érkezett-e el az ideje annak, hogy ha már progressziv adóról nem beszélhetünk, — a mi különben el is döntetett már erre a vitára vonatkozólag az általánosságban való szavazásnál — de nem volna-e a magyar törvényhozáshoz méltó az a kezdeményezés, hogy szakitva a tárgyi adókon nyugvó és a középtermést értékelő kataszteri tiszta jövedelem szempontjával, a helyett megállapítaná a katasztert az érték szerint, a valóságos jövedelem alapján, és a helyett, hogy 20%-os adókulcscsal dolgoznánk, a mi magában véve valótlanság és az élet számára kivihetetlen, volna egy olyan földadókataszter, a mely lehetővé tenné, mondjuk, a 4%-os alapon való földadó kivetését. . . Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügymi nister : Mennyit ? Polónyi Géza : 4%-ot, Ha pl. Magyarországon csak 2 milliárdra teszem a földjáradékot és hogyha 4%-os alapot veszek, ez 80 milliót adna, többet, mint a most felvett kontingens. De annak, hogyha egy olyan földadókataszter készíttetnék, a mely a valóságos jövedelmet érintené, megvolna gyakorlatilag az az eredménye, hogy nem következnék be az a sajátságosan furcsa állapot, a mely most ennél a javaslatnál be fog következni, a mikor a t. pénzügyminister ur a földadót, mint hozadéki adót, alapadót tartja fenn, és csak a jövedelmi adót, mint kiegészitő adót hozza be. Bekövetkeznek az a sajátságosan furcsa helyzet, hogy egy és ugyanazon adókönyvben — itt nem akarok teoretikus diskussziókba bocsátkozni — egy és ugyanazon jövedelem tekintetében kétféle igazság lesz bevezetve. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik tétel a földadót fogja tartalmazni a kataszteri jövedelem alapján, a másik ugyanazon jövedelmére tartalmazni fogja a jövedelmi adót, a valóságosan bevallott vagy kipuhatolt jövedelem alapján. Ez meggyőződésem szerint arra is vezet, hogy az illetők gondolkozni fognak, hogy mi is ebben az igazság, a mikor egy és ugyanazon adókönyvben kétféle kulcs és jövedelem alajűán lesz megadóztatva ugyanazon jövedelem. Nagy Sándor: Ott az összes jövedelem van ! Polónyi Géza: A föld is ki lesz tüntetve. T. képviselőtársam olvassa el a jövedelmi adóról szóló törvényjavaslat 9., 10. és 11. §-ait, legyen kegyes mindjárt elolvasni, és meg fog győződni, hogy nagy tévedésben van, mert a jövedelmi adóról szóló törvény] avaslat egyenesen ugy rendelkezik, hogy az alapadóknál előirt jövedelem tekintetében milyen eljárás követendő. De meg fog történni ennek a rendszernek kapcsán az, a mi megtörtént Ausztriában. Hogy a t. képviselő urak KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXIII, KÖTET. tisztán lássák ezt a kérdést, ott, a hol kiegészített jövedelmi adó van, a földadó-kataszter alá tartozóknak legnagyobb érdekük, hogy jövedelmük valóságos alapon a jövedelmi adó alá ne vonassék, mert ez maga után vonja rendszerint a kataszteri jövedelem felemelését is. Ausztriában megtörtént a következő történeti példa. Ott, t. uraim, 1896-ban 329 millióban irták elő a kataszteri tiszta jövedelmet, — megjegyzem, hogy sokkal alaposabban készitett kataszter alapján, mint nálunk — s 1903-ban bevallottak 253 milliót és 1904-ben 260 milliót, jövedelmi adó alá. Tehát méltóztatnak látni, hogy daczára annak, hogy ott is az az állajDot, hog}r a kataszteri jövedelem nem fedi a tiszta és valóságos jövedelmet, jövedelmi adó alá kevesebbet vallottak be, mint a mennyi a kataszteri jövedelemben elő volt irva, vagyis előáll egy önvédelmi haroz a polgárságnál, hogy védekezzék a jövedelmi adóval is a kataszter ellen. Nem kivánom most felhozni az itt elhangzott, többé-kevésbbé elméleti érveket, hanem röviden rátérek a dolog lényegére és reflektálok az előadó ur beszédének egy részére. Azon fordul meg ugyanis a kérdés : mit kell értenünk művelési ágváltoztatás alatt, és milyen terjedelemben akarja ez a javaslat a művelési ágváltozás alapján az adót »kimunkálni«, hogy műkifejezéssel éljek ? Mert t. ház, és mélyen t. előadó ur, a dolog ugy áll, hogy — a javaslat indokolása szerint méltóztatik megtalálni ezt a tételt — Magyarországon 100 K kataszteri tiszta jövedelem alapján, illetőleg azon alul az adózóknak 88%-a van megadóztatva, tehát Magyarországon csak 12%-a az adózóknak van 100 koronán felüli kataszteri jövedelem alajjján megadóztatva. Már most két alternativa előtt fog állam a t. előadó ur : vagy bekövetkezik az, hogy a művelési ágváltozások alapján ez a 88% fogja meginni a levét ennek a kataszteri kiigazitásnak, vagyis hogy az a 100 K kataszteri alap fel fog majd emeltetni 200—300, esetleg 400, sőt 500 K-ra is ; vagy be fog következni a másik alternativa, a melyet a kereskedők hoztak fel, s a melyre nagyon szeretném, ha a t. pénzügyminister ur az országot megnyugtathatná, hogy miként gondolja ebből a labirintusból kiszabadítani az országot, vagy bekövetkezik, mondom, az a másik alternativa, hogy a földadó alá tartozóknak 88%-a, miután 100 K-ás alapon adózik, nem fog jövedelmi adó alá kerülni a létminimum okából. Ha igy lesz, akkor ne méltóztassék zokon venni, ha az a kereskedő és iparososztály azt mondja : ime méltóztatik látni, hogy a jövedelmi adóban áthárul az egész teher mireánk, minthogy a földadót fizetőknek 88%-a szabadul alóla. Ha pedig a másik eset áll be, akkor a mélyen t. előadó urnak 3 év múlva én is találkát ajánlok, és kérem, vezessen engem ahhoz a birtokoshoz, a ki 3 esztendő múlva előáll és a t. előadó urnak azt fogja mondani: nagyságos uram, nagyon szép dikezióban mondta, hogy leszállítják az adót és azt mondta, hogy 25% helyett ezentúl 20-at fogunk fizetni; meggyőződtünk arról, hogy mind 53