Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-399
399. országos ülés 1909 január 20-án, szerdán. 35 rendszerünknek, (Halljuk! Halljuk!) hogy mikor egyforma mértékkel akar mérni szegénynek és vagyonosnak, a szegénynyel szemben a legnagyobb igazságtalanságot követi el. (ügy van.') Ezzel szemben egy nagy szempont érvényesül ebben a javaslatban, a melynek vezérlő fonala, főelve minden intézkedésnél, minden újításnál az, hogy az adó levétessék azok vállairól, a kik viselni nehezen tudják és áthárittassék olyan vállakra, a melyek elviselésére sokkal képesebbek, (ügy van!) Sándor Pál: A földadó ! Hoitsy Pál előadó: Vállalkozom rá, hogy minden egyes adónemnél rá fogok mutatni azokra az intézkedésekre, melyek ezt czélozzák és a melyek a javaslat e nagy, humánus, szocziálpolitikai tendencziáját képesek és alkalmasak lesznek meg is valósitani. Itt van mindjárt a földadó. Ennél, igaz, leszállítja a javaslat az adókulcsot; ennélfogva a birtokosember ezentúl 20 százalékkal — voltaképen egészen pontosan számítva 21.5 százalékkal — kevesebb adót fizet, mint eddig. Kinek javára esik ez ? Elsősorban majdnem kizárólag nem a nagybirtokos javára, a ki jövedelemadóban sokkal nagyobb mértékben fog adózni, mint eddig; mert adója ezentúl nem a kataszteri jövedelem, hanem a valóságos jövedelem után fog kivettetni; és mivel különösen iparos és kereskedői körökben igen nagy visszhangra talál az agitácziónak az a szava, hogy a kataszteri jövedelem sokkal kisebb, mint a valóságos jövedelem, ebből meg lehet Ítélni, hogy a jövedelmi adó a nagybirtokosra ezentúl mennyivel terhesebb lesz, mint eddig. Ellenben a kisbirtokosnak igenis, meg lesz ebből a maga haszna, mert először elengedésben részesül a tekintetben, hogy 20 százalékkal kevesebb adót fizet, de meg lesz az óriási haszna abban, hogy a míg eddig az általános jövedelmi pótadó ő rá is kivettetett, addig ezentúl a létminimum erejéig ezen adó alól teljesen ment marad, ellenben a nagyobb jövedelemmel biró is, ha nem tul nagy a jövedelme, kevesebb általános jövedelmi adót fog fizetni, mint eddig. Igenis, ebben a törvényjavaslatban is keresztül van tehát vive az az elv, a melyet méltóztatott lemosolyogni, hogy itt arról van szó, hogy a kis exisztencziák mindenképen mentesittessenek a terhektől, ezek javarésze róluk levétessék. Szóbahozatott, hogy ennél az adónemnél, valamint a házadónál is be kellett volna hozni a progressziót magába az adóba, (ügy van !) A progresszív adót talán épen csekélységem hozta fel legelőször a képviselőházban. Már 1895-ben követeltem a progresszív adózás behozatalát. És megvallom egész őszintén, hogy midőn csak az elvről gondolkodtam, magam is azt hittem, hogy a progresszív adót a földadónál és a házadónál egyaránt be lehet hozni. De a ki jobban meggondolja ezeket a kérdéseket, (Halljuk!) annak rá kell jönnie arra, hogy az ilyen tárgyi, hozadéki adónemeknél ennek behozatala lehetetlenség, mert sokszor azt az embert sújtaná a legnehezebben, a ki ezt a terhet nem volna képes viselni. Nem a nagybirtokra kell több adót vetni, mint a kisbirtokra, hanem a gazdag emberre kell nagyobb adót kivetni, mint a szegény emberre, mert ellenkező esetben mi lenne a dolog következménye ? Vannak óriási nagy osztatlan birtokok; (Halljuk !) vannak egyes családok kezében ezrekre menő holdak, de e családok között olyanok is vannak, a melyeknek 20—30 családtagja egyformán részesül a birtok hozadékában. Ott tehát nem volna méltányos a birtok nagysága szerint kivetni az adót, mert hiszen abban minden egyes birtokosnak csak kisebb része van. Az Alföldön pl. egyes városok határában a közbirtokosságnak sok ezer holdnyi területe van, de a közbirtokosok száma is sok ezerre megy. Pl. a Kunságban a közbirtokosoknak nagy pusztáik vannak, de semmiképen sem volna jogos és méltányos azt a hatezer holdas pusztát megadóztatni csak azért, mert hatezer hold, holott annak birtokában négyezer ember részesül, tehát minden egyes embernek csak másfél hold földje van. Itt van pl., hogy többet ne említsek, az árvái uradalom. Abban Magyarországnak már nem is tudom hány f amiháj a részesül; óriási nagy birtok, de vannak e családok között olyanok, a melyek csak 1 /i 28 , sőt olyanok is, a melyek csak i/ 26e részt kapnak az egészből. Ilyen nagybirtokot nem lehet azért, mert nagy, nagyobb mértékben megadóztatni, mint a kisbirtokot. Ott vannak pl. a budapesti házak, a melyek sokszor 70-ed részekre oszlanak, sőt vannak emberek, a kik valamely háznak századrészét bírják. Vájjon azért nagyobb adót vessünk-e ki arra a szegény emberre, a kinek talán ez összes vagyonát képezi, holott a szomszédja, a ki bár sokkal kisebb háznak a birtokosa, de milliókra menő más vagyona van, szintén csak annyit fizetne ? Itt is az az igazság, hogy azt a másik gazdagabbat adóztassuk meg jobban, nem pedig azt, a kinek nagyobb házban van része. A mi a házadót illeti, e tekintetben is csak az a javaslat vezérlő gondolata, a nagy átalakítás és a nagy módosítás csak abban áll, hogy ez az adó leszállittatik, még pedig a legnagyobb mértékben szállíttatik le a budapesti házaknál. Itt az adókulcs eddig 17'60% volt, de az általános jövedelmi pótadó 5-28%-ot tett ki, ugy hogy tehát Budapesten 22-88% volt a teljes adó. Ezentúl a házadó csak 17% lesz, a jövedelmi adó pedig csak azokat fogja érzékenyebben érinteni, a kik nagyobb házaknak tulajdonosai, a szegényebb háztulajdonost azonban nem. Még 15.000 koronányi tiszta jövedelem esetén is 17%-ot fognak a ház után fizetni. Továbbá 2%%-ot fognak fizetni pótadóban, tehát összesen 19.5%-ot fognak fizetni ezentúl, holott eddig 22.88%-ot fizettek. Nevezetes intézkedése a törvényjavaslatnak az, hogy leszállítja a fürdők adóját, a mennyiben a fürdők, illetőleg a fürdőtelepen levő villák, kiadható lakások stb. után eddig 15%-os adót fizettek, ezentúl ezeknek adója le lesz szállítva 5*
