Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-413

402 Í13. országos ülés 1909 február 8-án, hétfőn. kezdik e törvény súlyát, érezni fogják átkát, akkor egészen más képviselőház lesz, más képviselők fognak itt ülni, és a kik hozzájárultak ennek elfogadásához, még csak erkölcsi felelősséggel sem fognak tartozni a nemzetnek. A ministerelnök ur, azt hiszem, csak jó viczczet akart csinálni, a mikor azt mondta, hogyha nem emelkedik mihamarább törvényerőre ez a reform, akkor az erkölcsi felelősséget azokra hárítja, a kik ezt megakadályozzák. Soha a nemzet előtt nagyobb érdemeket nem szerezhetnénk, mintha elég erőnk volna arra, hogy ennek az egész rossz, ennek a szerencsétlen intézkedéseket tartalmazó adóreform-törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedését megakadályozzuk. Ezt az erkölcsi felelősséget büszkeséggel viselnők, mert meg vagyok róla győződve, hogy nem épen a földadójavaslatban, bár itt is. de különösen a többi javaslatokban annyi szerencsétlen intézkedés van. oly súlyt hárítanak erre az országra, hogy három év múlva el fog hangzani a nagy jajkiáltás, az országos jajkiáltás, és el fogják Ítélni mindazokat, a kik e javaslat mellett szónokoltak, intézkedéseit áldásosaknak feltüntetve, a kik e javaslatok mellett igennel szavaztak. Azt hiszem, csak azokat lehetne az erkölcsi felelősséggel megijeszteni, ámbár sokan vannak, a kik el sem olvasták e törvényjavaslatokat. (Mozgás.) Az a szerencsétlensége a mi parlamentünknek, hogy szavazáskor, a mikor a lapok előre hirdetik, hogy be kell jönni, annyi képviselőt látok, a ki azt a parlamenti kötelességet sem teljesiti, hogy mindenki, a ki a szavazatban részt akar venni, legalább olvassa el a törvényjavaslat intézkedéseit. Hiszen még Polónyi Géza is, a kinek nagy tudásában, azt hiszem, köztünk senki sem kételkedik, azt mondja, hogy oly bonyolult, komplikált szerkezete van a javaslatnak, hogy maga sem tudja minden részletében megérteni. Mezőfi Vilmos: Értelmetlen! Magyartalan! Nagy György : Méltóztassék tehát elképzelni, mily lelkiismerettel szavaz az, a ki annyi fáradságot sem vesz magának, hogy elolvassa. (Zaj. Mozgás.) De még egy érdekes jelenséget látok. Mi, a kik igazán függetlenségiek vagyunk, mondjuk az ó-függetlenségiek, beleértve az anyapárttól, a függetlenségi és 48-as párttól is azokat, a kik a földadó progresszivitás mellett voltak és most is a mellett vannak, mi azt látjuk, hogy érdekesen nyilatkozik a függetlenségi felfogása gr. Batthyány Tivadar beszédében. Ma sem meri kétségbe vonni, hogy az egyetlen helyes adóztatás a progresszivitás volna a földadónál, de még sem akar szembe helyezkedni a kormánynyal, és ugy oldja meg a kérdést, hogy helyes lehet a földadó progresszivitása, de akkor vigyék keresztül ezt a többi adózási nemeknél is, a kereseti adónál is stb. Ki mond ennek ellent ? Miért nem adott be gr. Batthyány erre vonatkozólag indítványt ? Miért nem hozott határozatot a függetlenségi és 48-as párt, mint a parlament többségét képező párt, hiszen mi magunk is a mellett vagyunk, hogy minden téren, minden társadalmi osztályban, minden gazdasági tényezőnél arányosan, igazságosan kell az adózást keresztülvinni. A kinek nagyobb földje és ezután több jövedelme van, az több adót fizessen és megfelelő mértékben vegyen részt az államháztartás terheinek viselésében. De nemcsak a földadónál kívánom én ezt, hanem mindenütt kívánom. Ez az egyetlen igazságos adózás. (Helyeslés halfelől.) Es akkor ne azzal igyekezzék argumentálni gr. Batthyány Tivadar, hogy neki azért nem kell a földadó jirogresszivitása, mert az a kereseti adónál nincs meg. Egyik bűnnel a másik bűnt nem lehet menteni. (Ugy van! balfelől.) Ha meggyőződése, hogy szükség van a földadó progresszivitására, álljon elő a javaslattal és meg lehet győződve, hogy ha e parlamentben van elég erkölcsi erő, hogy a földadó progresszivitását megszavazza, akkor az általános kereseti adó jwogresszivitása előtt sem fog kitérni. (Ugy van balfelől.) Mezőfi Vilmos : Megszavazzuk ! Nagy György: Nagyon kíváncsi vagyok, hogy gr. Batthyány Tivadar a földadó progreszszivitása tárgyában előterjesztendő határozati javaslatot elfogadja-e vagy jjedig visszautasitja-e. Mert az az indokolás egy pillanatig sem állhat meg, hogy azért nem kell neki most, mert egy másik adónemnél az nincs keresztülvive. Én hivatkozom a függetlenségi és 48-as párt múltjára, mindazokra az elhangzott beszédekre, a melyeket képviselőtársaim mint képviselőjelöltek mondottak el, és hivatkozom a néppártnak ebben a kérdésben elfoglalt határozottabb, nyíltabb állásfoglalására, melyet ki is emeltem az általános vita során. Méltóztassanak hívek maradni vallott programmjukhoz, a nép előtt tett nyilatkozataikhoz, ígéreteikhez, és most, mikor erre alkalom kínálkozik, a földadó progresszivitásával oly igazságos adóreformot teremteni, a melyen egyedül építhető fel egy oly adórendszer, a mely ugy összességében, mint részleteiben egyfelől azt a czélt van hivatva szolgálni, hogy az államháztartás súlya az erősebbre reánehezedjék, másfelől, hogy az igazságosság és arányosság szempontjából a gyengébbnek, a kisebbnek, a védtelenebbnek válláról a terhet levegye. Mezőfi Vilmos: Minden függetlenségi képviselő a progresszív adó alapján jött be. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Nagy György: De ha már a nagybirtok érdekét akarják egyesek szolgálni és a földadó progresszivitásától félnek, egy javaslatot terjesztek t. képviselőtársaim elé, a mely elől igazán nem zárkózhatnak el. Méltóztassanak a külföldön lakó földbirtokosok adóját kétszeresen számítani. (Helyeslés balfelől.) Ez financzialiter is keresztülvihető, és ugy segítsenek a kisgazdán, a. középbirtokoson, hogy kétszeres adót követeljenek azoktól a nagybirtokosoktól, a kik azt sem tartják méltónak, hogy az országban lakjanak,