Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-411

iíí. országos ülés 1909 február 5-én, pénteken. 367 jelszó lett e házban is az utóbbi időkben mindazo­kat az egyéneket, azokat a köröket, a melyek az adójavaslattal szemben akár általánosságban, akár egyes részletei ellen erélyesebb kritikát gyakorol­tak, izgatóknak és bujtogatóknak is nevezni. (Moz­gás.) Azt tartom, hogy a függetlenségi pártnak e tisztán gazdasági, flnánczpolitikai, az ország belügyeit érintő kérdésekben idegeskednie még sem szabad. (Mozgás.) Meg kell vallanom, hogy jó magam is, nem is olyan régen, szintén ilyfajta izgató vagy bujtogató voltam és velem együtt a többségi pártnak talán igen sok tagja. Csépány Géza: De ? Kardos Samu : Semmi de. Mi, a kik azt tapasz­taltuk, hogy a kisbirtokos tőszomszédságában fekvő nagybirtokos földje, a melyet épen csak a határmesgye választ el, háromszorta kevesebbet adózik, mint a kisbirtokos, mi, a kik tapasztaltuk a múltban, hogy bizonyos nagybirtokoknak ár­mentesitése érdekében oly birtokok is belevonat­nak az ártérbe, a melyek soha vizet nem láttak, (Ugy van I) a kik azt tapasztaltuk, hogy épen ezek az igaztalanul bevont területek rossz osztályo­zás folytán többet fizetnek hozzájárulás czimén, mint azok a birtokok, a melyeknek ármentesité­sére alakult az ármentesitő társulat, mi kényte­lenek voltunk e létező állapotok megszüntetése érdekében izgatni és ily értelemben mi magunk is izgatók vagyunk. (ügy van !) De nem szabad megfeledkezni arról, hogy a függetlenségi párt programmjában az adóará­nyositást, a progressziót, a létminimum biztosí­tását erősen hangoztatta a múltban és programm­jához hiven ezen kötelezettségnek beváltására kell hogy vállalkozzék most, midőn ezen törvényja­vaslatok itt a ház előtt feküsznek.'> Igaz, t. ház, hogy 1906-ban mikor a választások küszöbén áll­tunk, nem ezek a kérdések izgatták a közhangula­tot, nem az adókérdések álltak előtérben ; de ha ma már az átmeneti kormányzás idején vállalko­zott a kormány ezen létező adóanomáliáknak megszüntetésére, akkor elsősorban a függetlenségi pártnak kötelessége az ellenőrző tisztet átvenni, az ellenőrzést teljes mértékben gyakorolni, és oda­hatni, hogy a függetlenségi párt régi programmja minden irányban a lehető legteljesebb mérték­ben megvalósuljon. (Helyeslés balfelől.) Oda kell tehát hatni, hogy elsősorban megvalósuljon az 1848 : VIII. t.-cz. rendelkezése, mely az arányos, igazságos teherviselést kötelezően előirja. (He­lyeslés a baloldalon.) Én tisztán ebből a szempontból vállalkozom ezen javaslatnak a birálatára és engedje meg a t. ház, hogy a vita során felhangzott egyes kívánal­mak és nézetek tárgyában én is nyilatkozzam. (Halljuk! Halljuk!) A lehető legrövidebben fo­gom ezt megtenni. Kezdem a törvényjavaslat 1. §-ának első bekezdésével. E szerint a földadó arányosabbá tétele végett az 1875 : VII. t.-cz. alapján készült földadókataszter kiigazitása elrendeltetik. Kérdem a t. házat, vájjon ezen kiindulási pont helyes-e ? Részemről ezt a kiindulási pontot teljesen helyes­nek, korrektnek és egyedül czélravezetőnek tar­tom. A hol szükséges, ott kell a földadót arányossá tenni, ott van a kiigazításnak helye. A hol ilyen aránytalanságok miatt panaszok nem hangzottak fel, ott véleményem szerint a földadó arányosabbá tétele czéljából kiigazításnak helye nincs. Ezért én Várady Imre t. barátommal és mindazon fel­szólalókkal szemben, kik a kötelező kataszteri kiigazítást sürgetik, ezt feleslegesnek tartom, czélravezetőnek nem látom, és pedig nemcsak ökonómiai szempontból, de azért is, mert vesze­delmesnek tartanám olyan helyeken is hiu ábrán­dokat ébreszteni, a hol a megvalósulás talán nem fog kedvező eredménynyel járni és a hol előre­látható, hogy a kataszterkiigazitással járó soknemű izgatás, bujtogatás csak a kedélyek felzaklatására fog vezetni. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Ha azonban nem vagyok hive a kataszter kötelező kiigazításának, annál erősebb hive vagyok annak, hogy adassék mód arra, hogy a hol a kataszter kiigazításának szüksége felmerül, ez a legteljesebb mértékben gyakoroltassák is. Itt azután hangot kell adni mindazon tényezőknek, kik a kataszter kiigazítását követelhetik, ugy a köz érdekében, mint a saját egyéni érdekük szem­pontjából. Ha már most a kezdeményezést tekintem, (Halljuk ! Halljuk !) akkor azt látom, hogy ezen törvényjavaslat szerint a kezdeményezés első­sorban bizonyos hivataloknak adatott meg és pedig a pénzügyigazgatóságnak, a helyszinelési felügyelőségnek és a kolozsvári kataszteri igaz­gatóságnak, utolsó sorban azután a községi kép­viselőtestületnek . Véleményem szemit igen helyesen járt el a t. pénzügyminister ur és a pénzügyi bizottság is, a mikor a kezdeményezésre a hivatalokat tar­totta elsősorban hivatottaknak, még pedig azért, mert ezek a hivatalok a kataszteri adatoknak teljes birtokában vannak, és miután nem lehet feltételezni azt, hogy tisztán fiskális érdek vezeti majd a kincstárt a kiigazítás terén, elsősorban ezek lesznek hivatottak a kataszter kiigazitása tárgyában a kezdeményező lépéseket megtenni ott, a hol a kiigazításnak helye van. (Helyeslés.) De hogy állunk a többi hatóságokkal, a vár­megyével, a törvényhatóságokkal és a községi képviselőtestületekkel ? Hogy a városi törvény­hatóságok miképen fognak ezen tisztükben eljárni, azzal egészen tisztában vagyok. De hogy a vár­megyei törvényhatóságoknak jogköre mennyire terjed, az sem a minister ur felszólalásából, sem a pénzügyi bizottság jelentéséből nem tűnik ki. Az sem tűnik ki, vájjon ezen vármegyei törvény­hatósági bizottságok hivatalból az aüspán elő­terjesztésére, vagy csak konkrét indítvány alapján lesznek-e jogosítva eljárni. Én e törvényszakaszt ugy értelmezem, hogy a vármegyei törvényhatósági bizottság ugy a a

Next

/
Oldalképek
Tartalom