Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-410

klO. országos ülés 1909 fe adó kérdésében, szembe állítottam a kisbirtokkal. a mit azonban a vidéken soha egy szóval sem emiitettem meg, hanem csupán itt teszem szóvá, — lehet-e akkor mondani, hogy itt a törvényhozás termében én lázítom a népet, vagy izgatok ä földmüvelés ellen ? Méltányos, igazságos-e az, engem így odaállítani ? Szabad-e nekem igazolnom magamat, ha rólam valaki ilyen dolgot feltenni merészel ? Annak, hogy izgatunk a földművelés ellen, a mit Búza Barna t. barátom mond, annyiban tán van értelme, hogy hiszen igenis, bizonyos ellentét mutatkozik mindig az agrárius és merkantil felfogások között. Ezt az ellentétet azonban nem lehet odaállítani mint a földművelés elleni bujtogatást, mert mind a kettő a jót akarja ; meglehet, hogy az egyik téved, sőt bizonyos, hogy az egyik téved, de lehet, hogy a középen az igazság. De azért az erről való vitatkozás nem lehet izgatás és bujtogatás. Ebben a színben engem még nem látott senki és nem fog engem látni senki, mert a hol ezt a földet kell megvédeni, engem ép ugy ott fognak találni, mint Búza Barna t. barátomat. (Helyeslés.) Búza Barna t. barátomnak még köszönetet is mondok, hogy oly szives volt az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülésnek olyan reklámot csapni, melyet készpénzben meg nem fizethetnék. Azóta, a mióta beszédét megtartotta, volt egy tagfelvétel és néhány száz tag jelentkezett, és jelentkezni fognak ezrek is azon szives reklám folytán . . . Egy hang (bdfelől): Jó fiu. Sándor Pál: ... melyért fogadja mély köszönetemet. (Derültség.) Legyen szabad most visszatérnem a földadóhoz, a melynél ismét Búza Barna t. barátom két dolgot állított. Gyönyörűségesen fejezte ki magát, azt mondva, hogy a legrosszhiszeműbb eszközökkel, ferdítéssel, a közönség félrevezetésével tendencziózus valótlanságok vannak azokban a röpiratokban. En a megjelent röpiratokat elhoztam, mindenkinek rendelkezésére állanak: Azt hiszem, hogy mindenkinek, ki a kérdést ismeri, élvezetet fog szerezni, ha ezeket elolvassa. Ezekben nem fog találni egy szó tendencziózus valótlanságot, de más valótlanságot sem. Ezek közkézen forognak, nem képeznek titkot, egyszerű felvilágosításul vannak megírva, s nem tartalmaznak semmit, a mit egy tisztességes ember alá ne írhatna. Különben is ezek nem voltak röpiratok, hanem feliratok. Az egyik a székesfővárosi felirat, a másik az Országos Kereskedelmi Egyesülés felirata. A kamarának röpiratát is szívesen magamévá teszem, de az összes röpiratokért, a melyek megj elentek, ép ugy, mint ő, én sem vállalhatok garancziát. Azokért a röpiratokért, a melyek megjelentek, de a melyek nem hordják a mi nevünket, azokért felelősséget nem fogunk vállalni. Ö példákra hivatkozik, s azt mondja, hogy a minimális tételekben oly állitások vannak, melyek semmikép sem állják meg az igazság bírálatát. Itt van ez az irat — én Búza Barna t. barátombruár í-en, csüiöribhón, 335 nak bemutattam előzőleg — itt van ez a bizonyos határozat, mely megteszi az összehasonlítást; az egyik a régi után 942 korona a minimális tétel alapján, a mostani tétel után 1014 korona. Itt szó sem lehet 100—150, vagy 200%-nyi emelkedésről, a mint azt ő említi, hanem egyszerűen azt mondja : »a minimális tételek ezen szabályozása folytán az adóalap lényegesen emelkedik, ugy hogy azok alkalmazása esetén az adókulcs leszállítása daczára sem fog eredményképen kevesebb adó mutatkozni.« Itt sem lehet állítani, hogy 150%-os emelkedésről beszéltünk volna.« Azt hiszem, ezzel már megczáfolhattam volna teljesen mindazt, a mit Búza Barna képviselő ur mondott. Azonban az ő igazolására szükségesnek tartom elmondani, hogy igenis abban a pontban, a mely a lakás és az üzlet együttes minimális tételeit határozza meg, volt egy 150%-os emelkedés. A dolog ugyanis a következőkép áll. A 44. §. alapján egy kereskedőnél, a ki fizet az üzletért és lakásért 6000 koronát — ez képezi a bérösszegek átlagát — eddigelé elkülönítettek üzletre 4000 koronát, lakásra 2000 koronát, vagyis 1/3-ot és 2

/

3-ot, fizetett tehát eddig 698 korona kereseti adót a minimális adótétel alapján, most pedig az adóalap az összes bér 3—10-szeresét képezi; ennek az átlagát vettem tehát; sem nem hármat, sem nem tizet, hanem a 6V

2-szeresét. A 6000 korona után 6i/2-szeresen számítva, az adóalap 39.000 korona, ez után az 5% kereseti adó kitesz 1950 koronát. Itt tehát igenis lényeges emelkedés van, még pedig 698 koronáról 1950 koronára. A t. pénzügyminister ur azonban Szivák Imre képviselőtársunk beavatkozása folytán szives volt megígérni, hogy ez a hiba sem fog bekövetkezni, hanem a minimális tételek alapján fogja ezt is kiigazittatni. Ez azonban csak most történt meg. Buza Barna : Az eredeti javaslatban is igy volt. Sándor Pál : Tévedés, nem igy volt. Ez csak most történt meg. Még a pénzügyi bizottság is ezzel a felemeléssel fogadta el a javaslatot, csak Szivák Imre t. képviselőtársam közbenjárására Ígérte meg a pénzügyminister ur ennek orvoslását. A mi tehát beszédének azt a részét illeti, mintha mi hazugságokat terjesztettünk volna, ez, azt hiszem, ezzel elintéztetett. A másik kérdés, a melyet t. képviselőtársam felhozott, kissé nehezebb és itt kérem a t. ház szives figyelmét. Ugyanis Hieronymi Károly azt állította itt a fővárosban tartott népgyűlésen, hogy a földbirtok nem fizet több adót, mint 3%-ot. Én, Buza Barna t. barátommal szemben, a ki ebben a tekintetben rosszhiszeműségre hivatkozott, azt állítottam, hogy itt rosszhiszeműség semmiképen forog fenn, és ezt be is fogom bizonyítani. Megjegyzem, hogy Hieronymi Károly véleményét ebben a tekintetben ép oly kevéssé tudom osztani, mint Fellner véleményét, a ki agrártanár az egyetemen, de bizonyos tekintetben igazat kell, hogy adjak nekik. Ugyanis kétségtelen az, a mire már múlt beszédemben hivatkoztam, hogy a 80-as évek végén a földadót 205