Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-409
k09. országos ülés 1909 február 3-án, szerdán. 3Ü7 Polónyi Géza : Tudom, hogy nem mi csináltuk, kívülről keletkezett, de épen azért nem szükséges, hogy mi itt a házban tápláljuk. Mivel találkozom itt ? Holló Lajos t. képviselőtársam, a pénzügyi bizottság tagja itt a létminimum kérdését tárgyalja és ki akarja mutatni azt, hogy a városi elem, a kereskedő, iparos, ügyvéd, orvos stb. milyen mértékben esik ki jövendőre az adóztatás kötelezettsége alól. Erre a következő adatokat állitja be : Azt mondja (olvassa) : »Az 1903—1907.-iki összeirást veszem alapul, a mely rendkívül szomorú képet nyújt az ország súlyos viszonyairól. III. osztályú kereseti adó alá vonatott az országban összesen 439.974 adózó fél, és mit méltóztatnak hinni, mennyi esik ebből létminimum alá ' l . Hihetetlen nagy számok : 393.317 ember esik létminimum alá. Ez bevilágít Magyarország kereseti viszonyaiban Azt mondja a t. képviselő ur azután kategóriákba szedve, hogy jövendőben ezen törvény alapján ez a 393.000 ember létminimum alá esik és nem fog kereseti adót fizetni. Lázár Pál : Nem így értette ! Polónyi Géza : En is azt hittem eleinte, hogy ezt nem igy értette, és akkor tovább olvastam beszédét és három helyen is megtaláltam többi között, hogy a mi jövendőben az adófizetők kategóriájába beleesik, csak ennyi lesz és kimutatja például, hogy jövőben csak 14 százaléka a kereskedőknek fog adót fizetni a létminimum okából. Hát, t. képviselőtársam, majd odaadom a beszédnek ezt a részét, mert ha ilyen rendkívül nagymérvű botlás előfordulhat, ne csodáikózzunk azon, ha az izgatás alapjául szolgálhat egy ilyen tévedés. Már most, t. képviselőház, ha megnézem ezeket a számadatokat, akkor nekem azokra a következő válaszom van. (Halljuk! Halljuk!) Először is eddig létminimum nem volt; azok a bevallások, azok az adótételek, a melyek eddig szerepelnek, azok nem létminimumok, hanem csak a legkevesebb adótételt mutatják. (Ellenmondások a balközépen.) Azért fizetett az is adót, a ki 100 korona után volt megadóztatva ; és az a 100 korona után bevallott jövedelem az ügyvédnél és az orvosnál azt jelentette, t. képviselőház, hogy 1000 korona jövedelem után fizeti azt a 100 koronát adóban, tehát jövedelmének 10%-át. (Felkiáltások a balközépeti: Ez nem annyit jelent!) És most már, t. képviselőház, felhozzák kategóriák szerint, hogy pl. 87 ügyvéd volt Magyarországon, a ki 100 korona jövedelmen alul fizetett adót. Engedjék meg, t. uraim, hogy ezeket a számadatokat kissé megvilágitsam, hogy jövendőben ilyen nagymérvű tévedésekbe itt a házban ne essék senki. Holló Lajos t. képviselőtársam azt hitte, hogy 340.000 ember ezentúl létminimum alá fog esni és adót nem fog fizetni. Lázár Pál : Azt ő nem hitte ! Polónyi Géza : Még egyszer mondom, hogy a beszédében ezt hangoztatja ; három helyen láttam ezt rekapitulálva, hogy jövőben ezek a létminimum alá fognak esni. Hogy ennek a létminimumnak a kérdésével egyszer tisztában legyünk, méltóztassék venni a következőket. (Halljuk! Halljuk!) Ki fog a jövőben létminimum alá esni ? Először az, t. uraim, a ki a vallomáskényszer alapján beadott vallomásában 800 koronánál kevesebb jövedelmet vall be. A ki a saját vallomása alapján beadott vallomásában ezen jövedelemnél többet vall be, az már a létminimum alá nem esik. A második dolog, t. képviselőház, most már az, hogy a kereseti adónak létminimuma nincsen, a kereseti adónak különálló létminimuma nincsen. Tessék elolvasni a 3. §. 14. pontját. A kereseti adónál létminimumot csak az az ember élvez, a ki a jövedelmi adónál is létminimum alá eső. (Felkiáltások a középen : Ez igy van!) Ennek folytán, t. uraim, — én csak Holló Lajos t. barátom statisztikájával foglalkozom — egy olyan számítás, a mely a jövedelmeket egyenként veszi, vagyis nem az összefutó és egyesitett jövedelmek alapján a létminimum alá esőkre vonatkozólag, hanem az egyes adókategóriák szerint, az ipso facto hamis alapon számit. Mert a létminimumot a kereseti adónál is csak az fogja élvezni, a ki a jövedelmi adóban is létminimum alá esik, a kinek tehát az összes jövedelme a 800 koronát meg nem haladja. Buza Barna : Ez oly természetes ! Polónyi Géza : Én is azt mondom, hogy természetes, de akkor nem természetes az, hogy 343.000 ember nem fog adót fizetni a létminimum alapján. Buza Barna : Sőt még sokkal több ! Polónyi Géza: Bocsánatot kérek, a kereseti adó alá esőkről van szó. Már most t. képviselőház, ha valaki meg akarja tudni azt, hogy hány ember fog létminimum alá esni az általános kereseti adó alá tartozók közül, azoknál, a kik eddig III. osztályú kereseti adót fizettek, annak a következő számadást kell megcsinálnia. Annak ki kell számítania azt, hogy az általános keresti adó 42. §-a alapján, kombinálva a jövedelmi adó 3. §-ával, mikor eshetik jövedelmi adó szempontjából létminimum alá. És akkor a kereseti adó alá tartozó alanyoknál igy ál! a helyzet : ha veszem, hogy valakinek van 400 koronás üzlete és egy 430 koronás lakása, — ugyebár ez csak szegény ember a fővárosban? — ez az ember a létminmiumon felül lesz, mert a 400 koronás üzletbér után 40% mint minimális tétel 160 korona, 430 korona lakbérnek pedig a másfélszerese 645 korona, ez összesen 805 korona, ennyit hoznak ki a lakbér és az üzlet alapján, ez tehát már nem esik a létminimum alá. A kinek csak a lakását veszik, az 540 koronás lakással biró ember, már nem esik a létminimum alá másfélszeres számítás alapján, nem is szólva arról, hogy az iroda és lakásbérnek együttes alkalmazása és illetőleg együttes fokozása milyen hátrányos, különösen a nagyobb tételeknél. De, ha az adókivető-bizottságra bízzuk, a dolgot, a melynek a 39*
