Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-408

296 W8. országos ülés PJV9 január 30-án, szombaton. Nagy György : Hát én nem tudom, hogy milyen formában, de kifejezést adott a zászólaljparanesnok annak, hogy ne menjenek el. (Nagy zaj.) Szmrecsányi György: Elég volt már, az Isten szerelméért! (Derültség.) Nagy György: T. képviselőház! Természetes, hogy a polgárság azokkal a tisztekkel, a kik szívesen elmentek volna a zenetörténelmi hangversenyre, a kik nem ijedtek volna meg a kurucz zenének ismertetésétől, a kik lelki gyönyörűségüket találták volna benne ... Szatmári Mór: József főherczeg bálján is kurucz nótákat játszottak ! Nagy György: . . . azokkal a katonatisztekkel továbbra is barátságban maradt. En is ezt akarom, ezt kivánom és örülök is ennek és épen ezt a harmóniát láttam megzavarva azáltal, hogy a tisztek nem jelenhettek meg a polgárság által rendezett estélyen. (Zaj jobbfelél.) Szatmári Mór t. képviselőtársam közbeszólás alakjában azt mondta, hogy a honvédséggel József főherczeg estélyen is kurucz nótákat játszattak. Ezt én nem vonom kétségbe és csak azt szeretném, hogy akkor minden zászlóaljparancsnok a zene kérdésében ugy gondolkozzék, mint József főherczeg. (Derültség.) Különben nem tartom helyesnek, hogy olyan nagyon el legyünk ragadtatva az által, hogy főherczegi estélyen kurucz nótákat játszottak, mert ugyanaznaj) megjelent a hivatalos lapban egy királyi kézirat, a mely brigadérossá nevezte ki Fabricius Győzőt. (Zaj.) Mind a kettő a honvédséget érdeklő dolog. A kurucz zene hangjai mellett brigadérossá előléptetett Fabricius Győző sohasem lesz az én katonai ideálom ! (Zaj. Derültség.) A tényállás tehát az, (ISIagy zaj.) és ez a minister ur előadásából is megállapítható, hogy tényleg a tisztek nem jelenhettek meg. Ez feltétlenül sérelmes, már csak az emberi szabad akarat szempontjából is. (Zaj.) En a tiszteket sem tartom egy cseppet sem lenyügözöttebbeknek, jobban bilincsekbe verteknek, (Zaj.) mint a polgári elemet. És a mint nem tudom elképzelni, hogy egy polgári tisztviselőt eltilthasson a feljebbvalója attól, hogy valami felolvasáson megjelenjék, sőt még, hogy hivatalos helyiségében is ilyen irányban a maga nézetének éles, határozott kifejezést adjon, ép ugy nem tartom megengedhetőnek ezt katonai téren sem. (Zaj.) Sőt szerintem itt még szigorúbban kell ügyeim a határvonalakra, mert hiszen jól tudjuk, hogy igen sokszor ilyen kisebb jelentőségű dologból nagy dolgok lehetnek, a minek talán később a gyógyitása, az orvoslása nehézségbe ütközik. (Folytonos zaj. Felkiáltások : Elég már !) ; Én tehát daczára annak, hogy azért köszönettel tartozom a minister urnak, hogy igyekezett ebben a kérdésben magát informáltatni,'és én hiszem is, hogy a minister ur, ha látott volna informácziója szerint valami sérelmet, illetve, ha helyesen tájékoztatták volna, akkor elégtételt nyújtott volna a megsértett tiszteknek, mert interpellációmban hangsúlyoztam, hogy azért terjesztem elő, mert bizom Jekelfalussyban ... (Éljenzés.) • •. Ha a minister személyét éljenzik, abban én is szivesen részt veszek, de ha a ministert a válasza miatt éljenzik, ez ellen tiltakoznom kell. A beszerzett adatok alapján adja meg a választ a minister, az adatokat pedig az érdekelt parancsnokságtól szerezte be, miután pedig érdekelt részről szerezte be az adatokat, természetes, hogy ezek a kristálytiszta igazságot nem fedhetik, mert emberi természetünkben van, hogy saját ügyünkben, bizonyos fokig, a legnagyobb igazságszeretet mellett is mindnyájan elfogultak vagyunk. Miután az interpellácziómban előadottak tényleg megfelelnek a valóságnak és miután a minister ur válasza engem nem nyugtatott meg, én a minister ur válaszát nem veszem tudomásul. pH Elnök: Szíveskedjenek helyüket elfoglalni. (Halljuk! Halljuk!) Kérdem a t. házat: tudomásul veszi-e a minister ur válaszát % (Igen!) Kimondom tehát, hogy a ház többsége a választ tudomásul veszi. Következik % Szent-Királyi Zoltán jegyző: Szabó István (nagyatádi) ! Szabó István (nagyatádi): Somogy megyében az elmúlt esztendőben megalakult a gazdasági egyesület és ez jóváhagyás végett felterjesztette alapszabályait a földmivelésügyi minister úrhoz, a ki azokat nyolcz hónap múlva küldte le. Ezek az alapszabályok a rninisterium kiadásában megjelent alapszabályminta után és már létező gazdasági egyesületeknek jóváhagyott alapszabályai szerint lettek szerkesztve, a minister ur azonban azokat még is elutasította. Képzelhető tehát az a hatás, a melyet a gazdasági egyesület tagjaira ez tett, sőt Somogy megye aüspánja hivatva érezte magát, hogy az elutasítás alapján az egyletnek még szervezését is betiltsa. Én a t. földmivelésügyi minister urnak őszinte tisztelője vagyok, sajnálom is, hogy interpellálnom kell, de kénytelen vagyok vele, mert ezt az elutasítást nem tartom törvényesnek. A kisgazdatársadalom külön szervezkedik, a minek nagyon sok oka van. Először is az, hogy mindenki és minden osztály külön szervezkedett és védelmezi a maga érdekeit. Másodszor hosszú idő óta bebizonyított tény, hogy a gazdasági egyesületek nem tudják összehozni a kisgazdatársadalmat és azok nem mennek az egyesületekbe. A kisgazdatársadalom érzi tehát, hogy neki is egyesülnie kell és mi, a kiknek némi szerepünk van a kisgazdatársadalom vezetésében, ezen egyesületet azért csináltuk meg, hogy ezt a társadalmat ne engedjük bele a legnagyobb szélsőségekbe. (Helyeslés.) Nem igaz, mintha mi az arra hivatottakat a vezetésből kiszorítani akarnók : mi csak azt akar* juk, hogy ott, a hol mi rólunk van szó, a hol a mi ügyeinket intézik, a hol mirólunk határoznak : ne nélkülünk, hanem velünk együtt határozzanak. (Helyeslés.) Mi elismérjük az arra hivatottaknak