Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-408
W8. országos ülés W09 január 30-án, szombaton. 283 terheinek könnyebbitésére azt a régen fennálló, nagyon régi korszakban született igazságtalanságot, — a melynél fogva voltak nagy földkomplexumok, a melyek a városok és községek terheinek viselésénél a fele adók viselésére voltak jogositva, ezen javaslat megszünteti, (Elénk helyeslés.) és minden terhet egyenlősít, minden jövedelmet és vagyonkomplexumot egyenlő adózás alá von. (Élénk helyeslés.) De keressük ennek az egész okoskodásnak további lánczolatát. Hiszen a városok helyzetén akarnak segíteni. Hiszen vannak erre nézve külföldi nagy példák ; látjuk, hogy a külföldi városok vezető elemei hogyan iparkodnak a városok anyagi helyzetének felvirágoztatására ; (Ugy van !) hiszen e tekintetben nem uj nyomokon haladnánk. Méltóztassék megnézni, hogy mindazon városok azokat az üzemeket, (ügy van! Ugy van!) a melyeket a városi élet szorgalma tesz jövedelmezőkké, . . . (Ugy van! Ugy van!) Lázár Pál: A gázgyár ! Holló Lajos : . . . a melyeket épen a városnak az a kulturális szervezkedése, nem pedig egyes emberek áldozatai hoznak létre ; a melyeket az egész nagy városi közönségnek egyeteme tesz lehetővé : hogy mindezeket lefoglalják a városok javára. (Ugy van ! Ugy van ! Mozgás balfelől.) Méltóztassék figyelembe venni a gáz- és villamos vállalatoknak, a közlekedési eszközöknek városi üzemben való tartását. (Ugy van ! Ugy van!) És midőn hozzánk jönnek és kiállva a fórumra, rettenetes íilippikát harsognak ezen rendszer ellen, sohasem emelkedett egyetlenegy elitélő szó egy olyan klikkrendszer uralma ellen, (Élénk helyeslés és taps a baloldalon és a közéfen.) a mely megengedte, hogy a magánüzérkedés azokat a vállalatokat kizsákmányolja, (Élénk helyeslés.) a mely engedte, hogy az adózó közönségnek nehéz terhei folytonosan emelkedjenek és a mely ide jő hozzánk azért, hogy a már különben is súlyosan terhelt adózó közönségnek, a népnek ujabb megterhelésével segítsük annak a városi közönségnek a terheit viselni. (Ugy van! Ugy van!) Én segítem, mert méltányosnak találom és lelkes híve vagyok a városok felvirágoztatásának, de akkor ennek egyik alapfeltétele ez, hogy egyúttal összetöressék az a régi rendszer, (ügy van! ügy van!) a mely a városok életébe bevette magát és ott dominál; a mely lehetetlenné tette, hogy a városok kebelében egészséges és virágzó gazdasági élet keletkezzék. (Élénk helyeslés.) És ha most a sivatagban hangját felemelő oroszlánt hallván, felemelem annak álarczát, az alatt ott találom az összeverődött régi klikkek és azok marionettjeinek alakjait, (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) a kik kétfelé akarnak hatni. Egyrészről a kormányra, a mely elsepréssel fenyegeti őket, (Élénk helyeslés.) másrészről lefelé a közönségre, a melynek bizalma tőlük elfordult és a mely bizalomnak újra való visszanyerésével akarják régi uralmukat ugy a városokban, mint a politikai életben visszaállitani. (Ugy van! Ugy van !) -J Azt hiszem, t. ház, hogy mi már ezeknek a rémitgetéseknek fel nem ülünk és az ország közönsége sem fog ezeknek hitelt adni, (Élénk helyeslés.) Mert látja azt, hogy ha anyagi helyzetünkhöz mérten nem is jöhetünk mindjárt oly nagy segítő eszközökkel a városi közönség segítségére, mégis azt, a mit az ország szerény anyagi helyzetében a városokért tenni lehet, megteszszük és azon intézményeket, a melyekre a városoknak szüksége van, ez a kormányzati rendszer létesiti. t \ De az ellenvetést kissé közelebbről is meg akarom nézni, hogy vájjon mennyiben igaz az, (Halljuk ! Halljuk !) hogy mi az ország közönségét, földmives népét favorizáljuk, a városi ijjaros- és kereskedő közönséget pedig elnyomjuk és különösen ezen javaslatok által még jobban sújtjuk. Azt méltóztattak itt mondani, a földbirtok Magyarországon enyhén van megadóztatva. Sándor Pál t. képviselőtársam a tegnapi napon Búza Barna t. barátom beszéde alkalmával bizonyítására vállalkozott annak, hogy a föld Magyarországon 3%-os adóteherrel van megterhelve. :,' Én szívesen hallgatom meg aző bizonyításait, de engedje meg, hogy a, magam részéről csak két bizonyítékot hozzak fel. \ • Azt mondja, hogy 3% adót fizet Magyarország földje. Mint kereskedő, ő igen egyszerűen döntené el ezt a kérdést. Számba veszi azt, hogy Magyarország összes termő földterülete 53 millió hold, a miben van legelő, értéktelen sivatag, erdőség és havas is. Ha valaki bemenne az ő irodájába és offertet tenne, akkor leülne és számitást csinálna. Mindenekelőtt azt követelné a bérlőtől hogy az illető vállaljon magára minden közterhet, ugy hogy a haszonbér tisztán és nettó jusson a kezébe. Kérdem, mennyit lehetne hát józan számítással haszonbérként felszámítani ? Azt állítom, hogy ha t. barátomnak pausáléban 10 koronát ajánlanának meg, mint kitűnő üzletet, azonnal elfogadná. De én nem 10 koronát, hanem legelőért, erdőért, szántóföldért együttesen 14 korona, vagyis 7 forint évi bért ajánlok. A tiszta jövedelem ily alapon évi 743 millió koronát tenne ki. Mennyi Magyarország földadója ? 74 millió koronában van kontingentálva. Ilyen magas bér mellett tehát az adó a jövedelem 10%-át teszi ki, és ismétlem, a föld értéke annyira fel van becsülve, hogy a forgalmi, a gazdasági életben nincsen vállalkozó, a ki ennyit megadna. A ki legelőből ki tud hozni egy-két koronánál több hasznot, vagy az erdőből, vagy a havasokból, az egyszerűen varázsló. (Élénk helyeslés.) S ha t. barátom azt mondja, hogy 3%-kal van megadóztatva a föld, akkor számításának alapja nem lehet más, minthogy 42 korona bérért értékesíthető a föld holdja évenként Magyarországon. Hát kérem: eleresztenek-e az országban olyan egyént szabadon bolyongani, a ki ilyet állithat ? (Zajos helyeslés.) Ezt komoly emberek között nem kell bizonyítanom. (Igaz! Ugy van!) ;--" .- '• '. 36*
