Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-407
258 W7. országos ülés 1909 január 29-én, pénteken. következő 1000 hold után 1%-kal többet fizessen, tehát 10.000 holdas birtok után összesen 9%-kal fizetne többet. Ezt a terhet megbírja az a 10.000 hold. Még igazságosabb az indítványnak azon része, hogy a külföldön lakók kétszeresen fizessenek földadót. Fel van az az intézkedés véve a jövedelmi adónál, hogy az ilyenek háromszoros jövedelmi adó alá esnek. De sokkal igazságosabb, nemzeti szempontból sokkal czélravezetőbb, értékesebb lenne, ha ezekre nézve a földadót tennők kétszeressé. Mert veszedelmes tünetnek kell tartani azt, hogy mindegyre szaporodik azon idegen nagybirtokosok száma, a kik nagy területet vásárolnak itt meg, de azon terület jövedelmét nem ebben az országban költik el, a kik esztendőkön keresztül meg sem fordulnak Magyarországon. Ha kétszeres földadóval sújtjuk őket, ezáltal esetleg lehetővé teszszük azt, hogy az, a ki kétszeres megadóztatás mellett nem találja elég jövedelmezőnek a földjét, igyekszik azt kisgazdák rendelkezésére bocsátani, becsületes, jól megfizetett árban, igyekeznek olyanoknak eladni, a kik földet vásárolni akarnak, a kik kisebb területeket intenzivebben ki tudnak használni. Ez által sok kisgazdát kenyérhez juttatnánk, és sok embernek boldogulását segítenénk elő. Ezek lennének észrevételeim és megj egyzéseim a földadókataszter kiigazításáról és a földadó százalékának "megállapításáról. (Mozgás.) Az általános kereseti adóra vonatkozó véleményemet majd az arra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásakor részletesen ki fogom fejteni. Most egyelőre csak annak konstatálasára szorítkozom, hogy sokallom, tulmagasnak, igazságtalannak tartom a megállapitott 5%-ot, illetőleg az értelmi foglalkozásokra megállapított 4%-ot. Igazságtalan ez, mert maga a t. pénzügyminister ur kijelenti, hogy az eddigi megadóztatást körülbelül a tiszta jövedelem 2-5 százalékát jelentette. Most tehát, a mikor egy egészen uj adót teremt meg, a jövedelmi adót, ugyanazt a jövedelmet kétszeresen adóztatja meg, mert a t. pénzügyminister ur maga elismeri, hogy az általános kereseti adó sem más, mint jövedelmi adó. annak egyik formája. Igazságtalan dolog tehát, hogy az eddigi 2 p 5% kétszeresére, 5%-ra emeli az adót a javaslat. Hogyan kívánhatunk adómorált, a mikor az adótörvénynek sincsen morálja ? Hiszen ez filius ante patrem volna; hogyan követeljünk adómorált, a mikor az apa, az adótörvény morálja nem született meg ? A mikor régi adótörvényeinkben a keresetadó 10%-ban volt megállapítva, a mikor maga a pénzügyi hatóság minden alkalommal kimondotta, hogy ez igazságtalanság, hogy ennek a teljes mértékben való kirovása az állampolgárok romlására vezetne, a mikor a törvényben nincs morál, hogy lehet kívánni, hog}? a törvény immoratitásával szemben az adózó polgárok adómorált tápláljanak ? Igen, ha igazságos lenne az adózás, az önkényszerüen magával hozná az adómorált. De mikor az uj törvényben igazságtalanul a helyes adó kétszerese van számítva, a mikor a t. minister ur szerint az eddigi 2-5% minden megokolás nélkül 5%-ra van felemelve, ugyanakkor egy uj adó is van statuálva, tehát az 5% is emelkedni fog, akkor nem lehet kívánni, hogy valaki a maga anyagi romlása, tönkremenése nélkül üy súlyos áldozatot hozzon az államháztartásnak. A t. ministerelnök ur szépen ki tudja mutatni, hogy nem kell ezután több adót fizetni. Tegnapi beszédében is fejtegette, hogy tulajdonképen adócsökkenés lesz. Nagy busán mondta is egy képviselő : »Elinehetünk haza, Wekerle még azt is képes bebizonyítani, hogy nem fizetünk az államnak adót, hanem az állam fizet nekünk.« A ministerelnök alighanem azt látta, hogy a ház tagjainak nagy többsége nem foglalkozott az adótörvényjavaslatokkal, és azért oly merész állításokat koczkáztatott, oly bátor kijelentéseket tett az adócsökkenésre nézve, hogy azt kell gondolnunk, abból meríti a bátorságot, hogy hallgatóinak nagy része teljesen tájékozatlan arról, mily intézkedések vannak lefektetve a,z adótörvényjavaslatokba. Fried Lajos: Tájékoztatva vannak, de nem beszél mindenki. Nagy György: Nem beszélnek, csak szavaznak ; rosszul is szavaznak. Beszélni nem tudnak ; de szavaznak. (Mozgás.) Pedig szükséges a törvényjavaslatokról beszélni. Méltóztassék megnézni a nyugati államokat. Esztendőkig, évtizedekig foglalkoztatja a közvéleményt egy-egy adóreform, és a mikor tárgyalásra kerül a sor, hónapokig tartó beható viták folytattatnak. Nálunk az utolsó órában hozzák be ide a javaslatokat, és akkor is mi történik '? Kijelentik, hogy mint sürgős ügyek tűzetnek ki napirendre a nélkül, hogy alaposan lehetett volna tanulmányozni, vájjon a pénzügyi bizottság módosításai megfelelnek-e annak a szellemnek, a melyet egy egészséges reformtól követeim kell; és hozzákezdtünk a tárgyaláshoz. Mutatja, hogy a felszólalások és az agitáczió hatása alatt maga a minister ur is hajlandó változtatásokat tenni. Ő maga kijelentette, hogy a házbéradót túlságosan magasnak tartja és elenged belőle 1%-ot, kijelentette, hogy a létminimum 800 koronában való olyan megállapítását, hogy abba beleszámittassék a feleség és a gyermekek keresete, igazságtalannak tartja. Mikor magának a ministerelnök urnak beszédéből kitűnik az, hogy kellő előkészület nélkül terjesztett elő ez a törvényjavaslat, akkor Fried Lajos t. képviselőtársam közbeszólásával szemben vitatom és hangoztatom, hogy kötelessége lenne minden képviselőnek a maga komoly aggodalmát kifejezésre juttatni, hogy a kormány tisztában legyen azzal, hogy a nemzeti közvéleménynek mi az Ítélete ezekben a kérdésekben, hogy még most, a huszonnegyedik órában is, a kellő változtatásokat meg lehessen tenni. Néma gyermeknek az anyja sem érti szavát, a hogy a magyar közmondás tartja. Én hiszem, hogy Fried Lajos t. képviselőtársamnak és a többi hallgatónak is vannak aggó-
