Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-398

20 398. országos ülés 1909 január 19-én, kedden. reform ugyanis sem nem kódex, sem nem novella, a mint azt az indokolásból méltóztatnak tudni, hanem egy u. n. szerves egész. Esnek természetszerű folyománya volt, hogy maga a bizottság is egy jelentésbe foglalta össze ^általános elvek« czimén a vonatkozó részt és azután külön-külön minden törvényjavaslatra nézve az általános és a részletes elveket. És ez teljesen helyes is, t. képviselőház, *s most csak azért szólaltam fe], hogy megnyugtassam t. barátaimat, a kik itt közbeszólottak, a felöl, hogy az elnök ur propozicziója kielégíthet mindenkit, mert azt jelenti, hogy ép ugy, mint a költségvetési vitánál van egy általános költségvetési vita és van azután minden egyes tárczánál, a czimnél, egy általános és egy részletes vita, ép ugy, — a mint most ezt a t. elnök ur, proponálta — ennél a törvényjavaslatnál is legyen általános vita, az egész reform keretében és azonkívül minden egyes törvényjavaslatnál, a czimnél, általános és utóbb specziális vita. Házszabályaink értelmében másként tisztára lehetetlenség is kezelni ezt a kérdést és azért a magam részéről is ajánlom a t. háznak, sőt kérem, méltóztassék az elnök ur javaslatát elfogadni. {Élénk helyeslés.) Szmrecsányi György jegyző: Bozóky Árpád! Bozóky Árpád: T. képviselőház! Az elnök ur előterjesztését házszabályellenesnek és minden eddigi gyakorlattal ellenkezőnek tartom, (Zaj.) mert nem volt még példa arra, hogy egyszerre több törvényjavaslatot tárgyaljon a ház. (Zaj. Felkiáltások: Jogászember hogy állithat ilyent ? Halljuk! Halljuk !) T. képviselőház! A házszabályok 208. §-a azt mondja, hogy minden tárgy felett előbb az általános vita kezdődik, s csak ennek befejeztével térhet át a ház az alapul már elfogadott tárgynak részletes és pontonkinti tárgyalására. Ennek világosan az az értelme, — és igy magyarázták ezt eddig is több mint negyven esztendőn keresztül — hogy minden törvényjavaslatra külön-külön először általános tárgyalás, azután ugyanazon törvényjavaslatra külön részletes tárgyalás rendelendő el, s ha már egy törvényjavaslatot elfogadott a ház, akkor ugyanilyen eljárással kell tárgyaltatni a következőt. Megerősíti ezt a magyarázatot — a mi az eddigi gyakorlatnak megfelel — a házszabályok 207. §-a is, a mely azt mondja, hogy a napirendre kitűzött tárgy feletti tanácskozás megkezdetvén . . . stb. Sehol semmi nyoma sincs tehát a házszabályokban annak, hogy a napirendre egyszerre több tárgy lenne kitűzhető. (Zaj,) De ha ki is volna tűzve, az csak abban a hiedelemben lehetséges, hogy előbb az első tárgyra történik az általános és részletes tárgyalás és a szavazás, s ha az teljesen le van tárgyalva, ha azt a javaslatot megszavazták, csak akkor lehet áttérni más kitűzött tárgyra, Most, t. képviselőház, az elnök ur javaslata szerint, azt hiszem, legelőször a földadó-kataszter kiigazitásáról szóló törvényjavaslat van kitűzve. Ha ez lesz az első tárgy, akkor a házszabályoknak 207. §-a értelmében másról, mint erről az elsősorban kitűzött tárgyról beszélni csak akkor lehet, ha a ház erre az engedélyt megadja. (Zaj.) A mi jogunk a képviselők joga, t. képviselőház, a képviselők joga nem az elnöki engedélytől, nem is a képviselőház engedélyétől van függővé téve; azoknak olyan erős joguk van, a mely megdönthetetlen, mert benne van a házszabályokban. Hogy például napirenden van a földadókataszter kiigazitásáról szóló javaslat és mi nemcsak erről akarunk beszélni, hanem a jövedelmi adóról is: hogy mi akkor erről nem beszélhetünk másként, csak abban az esetben, ha erre a ház az engedélyt megadja: ez ellenkezik a képviselők jogával; ellenkezik a házszabályok 207. és 208. §-aival, s azért én az elnök ur javaslatát nem fogadhatom el. Elnök: A képviselő ur felszólalására csak egy megjegyzésem van. O azt mondta, hogy több törvényjavaslat általános tárgyalásának ez az összefoglalása teljesen preczedens nélkül áll. (Ugy van! balfelöl.) Hát én halomszámra tudok a képviselő urnak olyan preczedenseket előhozni, a mikor két, sőt több törvényjavaslat általános tárgyalását összefoglalta a ház. Egy hang (balfelöl) .- Például! Elnök: Például ott van a népoktatási törvényjavaslat tárgyalása, a midőn egyfelől a felekezeti népoktatásról, másfelől az állami népoktatásról szóló javaslatoknak egy általános tárgyalása volt. (Helyeslés. Mozgás a baloldalon.) Ki következik ? Szmrecsányi György : Nagy György! Nagy György : T. képviselőház! Azt hiszem, hogy ugy az igen t. elnök urnak, mint az igen t. ministerelnök urnak is az lehet az óhaja és kívánsága, hogy az adókra vonatkozó törvényjavaslatokat részletesen és behatóan megvitathassuk és tárgyalhassuk. Ha komolyan ez a czél vezeti nemcsak a ministerelnök urat és az elnök urat, hanem az egész házat is, abban az esetben és ilyen értelemben csak azt az indítványt terjeszthette volna elő az elnök ur, hogy az alaposabb megvitatás kedvéért a pénzügyi bizottság 1041. számú jelentését általánosságban külön tárgyalja a t. ház, de ezenkívül az 1042., 1043., 1044., 1045., 1046., 1047. és 1049. számú javaslatokat is, a mint sorrend szerint következnek, külön-külön először általánosságban tárgyaljuk és csak azok általánosságban való tárgyalása ós elfogadása esetén térjünk át a részletes vitára. Az elnök ur indítványa és illetőleg indítványának megokolása szerint minden egyes törvényjavaslat cziménél úgyis külön általános vitát lehet provokálni. (Halljuk! Halljuk!) Az én szinte háromesztendős parlamenti gyakorta-