Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-406

244 406. országos ülés 19C9 j mentái fak, a mely argumentumokat más törvényhozásokban is hallottunk. Két szempontból kell foglalkoznunk ezzel a kérdéssel, először jogi és másodszor politikai szempontból. Politikai szempontból a tapasztalat azt igazolja, hogy az adómentes értékpapírok adómentességét a jövedelmi adónál, vagyis a személyek összjövedelmének megállapításánál nem respektálták egyetlen egy országban sem, nem resjiektálták Ausztriában, nem respektálták Poroszországban, nem respektálták egyebütt sem, egyszerűen adó alá vonták az adómentes értékpapírokból eredő jövedelmet is; és midőn alapos tanulmány tárgyává tettük azt. vájjon visszahat-e ez az értékpapírok árfolyamára, vájjon igaz-e az, hogy ha emittálunk, az emissziót majd drágábban kell megfizetnünk: mindenütt arra a tapasztalatra jutottunk, hogy ez az adó abszolúte semmi visszahatással nincs az értékpapírok árfolyamára. Még kevésbbé lesz nálunk, és pedig azért, mert nagyon jól mél-. tóztatnak tudni, hogy értékpapírjainknak körülbelül kétharmadrésze külföldön van elhelyezve, ezt a kétharmadrészt tehát természetesen nem érinti a jövedelmi a^ó, a nálunk elhelyezett papírok közül sem érinti azokat, a melyek minimálistáknál vannak és a melyek nagy összegre nem tehetők ugyan, de a posta takarékjránztár működése folytán egyre terjedőben vannak, ugy, hogy az értékpapíroknak csak egy része marad olyan, a hol az adómentességet nem respektáljuk. Ez pedig az értékpapirok árfolyamára befolyással nem lehet azért, mert először, fájdalom, a mi tőzsdénkén az árfolyamokat nem önállólag, hanem többnyire külföldi tőzsdék árfolyamainak behatása alatt látjuk megállapi va, a mely külföldi tő/.sdéken a mi jövedelmi adónk nem érvényesül, másodszor pedig, és ez a főok, mert az értékpapíroknak olyan kis zömére terjed ki, hogy megengedem, hogy egyes ágazatoknál a keresőket, a pénznek azokban való elhelyezése szempontjából talán gondolkodóba fogja ejteni, de ha valamennyi értékpapirra kimondjuk, akkor ez az egyes értékpapírok árfolyamára befolyással nincs. Még kevésbbé alaposak az aggodalmak jogi szempontból. Jogi alaptétel, hogy nem a szerződés szavai, hanem az az intenczió a döntő, a mely mellett a jogügylet megköttetett. A mi kereskedelmi törvényünk 265. §-a ezt nyilván kifejezésre is juttatja, hogy a szerződés tartalma nem a használt kifejezések, hanem a szerződő felek szándéka szerint állapítandó meg. (Igaz! Ugy van!) A ki foglalkozott ezzel a kérdéssel, meri-e azt mondani, hogy a szerződő felek közt az intenczió az volt, hogy ezek az értékpapirok a jövedelmi adó alól is kivonassanak ? Mire vonatkozott az a megállapodás ? Arra vonatkozott, hogy szelvónyadó alá nem esnek, hogy a szelvények összegéből adót lemuár 28-án, csüLörlökön. vonni nem. fognak. Erre és tisztán erre vonatkozott. Én akármicsoda bírónak elbírálása alá merem bocsátani ezt a kérdést és az a kereskedelmi törvény 26ó. §-ában nyilván is kifejezésre jutott jogelvnél fogva nem fogja azt mondani, hogy messzebbmenő kötelezettséget vállaltunk. Éber Antal: Teljes adómentesség! Wekerle Sándor minisferelnók és pénziigyminister : Teljes adó- és illetékmentesség alatt nem azt értették,a mit a képviselő ur. Mert hiszen aképviselő ur okoskodása szerint örökösödési illetéket sem volna szabad az értékpapirok után szedni, mert az is illeték. A szerződő felek akarata itt, mint minden forgalmi papírnál, másra nem irányulhatott, mint hogy az iránt kívántak biztositékot nyújtani ,és szerezni, hogy a szelvény teljes értékében kifizettetik minden levonás nélkül. Énnek mi eleget teszünk. Azért bocsánatot kérek, én álmagyar törvényhozásban nem hagyhatom ezt a tételt ugy elhangzani, mintha itt szerződésszegésről lenne tzó. (Helyeslés a baloldalon.) Ez a tétel jogilag nem igazságos és igen sajnálom, hogy itt a kéjiviselőházban akarják gyengíteni azt az igazságot, a mely minden állam részéről így Ítéltetett meg. Sokan kétségbe vonták, hogy ezek az adójavaslatok nem fognak járni azokkal a financziális hátrányokkal, a melyeket én felhoztam. Ezek az adójavasíatok igenis abban különböznek minden más ilyen adóreformtól, hogy nem a jövedelmek fokozását, hanem jelentékeny adómérsékléseket foglalnak magukban. Ezt vagyok bátor számszerűleg igazolni. (Halljak!) Nem azt állítom én, t ház, hogy a mi egyenes adóinkból eredő jövedelmünk nem lesz idővel nagyobb mint most. Hála Istennek, olyan expanzív ereje van gazdaságunknak, hogy ujabb adótárgyak, ujabb adóalanyok keletkeznek és maguk az adómentességek megszűnése is jelentékeny összeget fog eredményezni. Hiszen pl. a bázadónál engedélyezett adómentességek megszűnése milliókat fug eredményezni és ugyanezen adómentesség megszűnését láijuk az ipari vállalatoknál is, ezen kívül egészen uj iparágak is keletkeznek és esnek adó alá. Azt merem hinni, hogy adójövedelmeink egészben véve, egy rövid átmenettől eltekintve, nagy csökkenéseknek nem lesznek kitéve, hanem igenis ezek a törvények önmagukban véve jelentékeny adóelengedéseket foglalnak magukban. Ezt igazolom a következő tételekkel. (Halljak \) Először is azon törvény, a mely f. év január 1-től lépett életbe, s a mely mérsékelte, illetőleg megszüntette a másodosztályú kereseti adót, mérsékelte és megszüntette a családtagok adóját —• s itt már pozitív tényezővel dolgoznak — azt eiedményezte, hogy 9,300.000 K-át irtunk le ezen a czimen.

7 Ezek olyan adatok, a melyeket eltagadni nem lehet; ezek pozitív adatok.