Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-406

'IOG. országos illés 19ü9 január 28-án, csütörtökön. 223 szántóföld az egész országban, nincs belőle egy talpalatnyi kivetnivaló sem és a földadója 35.000 korona, vagyis holdanként 4 korona. Méltóztassék összehasonlítani: a 8 holdas nem árteres békési kisbirtokos holdjáért 8 frt 10 krajczárt, vagyis 16 korona 20 fülért fizet, a 46 holdas békési középbirtok holdjára esik 2 forint 90 krajezár, vagyis 5 korona 80 fillér. Ellenben a báostopolyai gróf ur 8000 holdjának egy holdjára esik 4 korona. A topolyai kis parasztgazda pedig holdanként átlag 10 korona egyenes földadót fizet. Pedig egy makulányival sem rosszabb a gróf ur földje, mint a borozdás kis paraszti föld. Ismétlem, nem merkantilista mondja ezt, hanem agrárius. A bácsmegyei tiszaparti kis parasztgazdák 280.000 kat. hold szántóföldje után az egyenes állami földadó holdanként átlag 12 koronát tesz ki. A gróf Chotteck uradalom, a melynek két napi járás a kerülete, a legszebb birtok egész Bácsmegyében és az egyik sarkától félóráig fut a gyorsvonat, a melynek ablakából gyönyörködve és irigykedve szemlélhetik az ország legjobb búzaföldjeit, ugyan mennyit fizet a 40.000 holdért ? Fizet 96.000 korona egyenes földadót, tehát 3 koronát sem fizet egy hold földje után. (Mozgás.) Kisszálláson a 30.000 holdnyi mintauradalom fizet 60.000 koronát, tehát 2 korona esik egy-egy holdra. Ez az aránytalanság azonban nemcsak itt van meg, Bácsmegyében. Sajnálom, hogy nincs itt Hódy Gyula t. képviselőtársam, mert ő legalább erre az adatra nézve igazat adna nekem, t. L. hogy gr. Csekonics zsombolyai birtokának 50.000 holdnyi szérüsimaságu bánáti földjétől fizet összesen 140.000 korona egyenes földadót, tehát holdjára esik 2 korona 40 fillér. Pedig ez a gr. Csekonics volt az, a ki a mikor nagy Németországból 1898-ban jártak itt, hogy Magyarország földmivelési viszonyait tanulmányozzák, a német agráriusokat meghívta birtokára és a vendégek tiszteletére 406 ökrös ekét állittatott be abba a 10.000 holdas birtoktáblába, a hol lobogós ingujjú, százrétű gatyájú legények tartották az ekeszarvát és vezették az ekét a barázdában, ugy, hogy a német vendégeknek nyitva maradt a szájuk e dicső látványra, bámulták és csodálták, hogy Magyarországon ilyen kiskirályok vannak. De ha tudták volna, hogy ezeknek a kiskirályoknak hatalmas vagyona, 50.000 hold földje azt jelenti, hogy elveszik a magyar gazdanéptől, a munkásnéptől, a kisbirtokosoktól a megélhetéshez szükséges földet és hogy ezek a lekötött birtokok kikergetik a munkásokat messze tengeren tul, mert itt a hazában kenyeret keresni nem tudnak, földhöz jutni nem tudnak ; ha azt is tudták volna, hogy az az igazságtalanság is nyomában jár a nagybirtokoknak, hogy az állam terheinek nagyobb részét a maguk válláról áthárítják a kisbirtokokra : bizonyára nem oly csodálattal eltelve hagyták volna el Magyarországot. Simkó József: Hiszen ki lesz igazítva. Mezőfi Vilmos: Majd rátérek arra, Simkó képviselőtársam, hogy mikép lesz kiigazítva. Hiszen ha engem megnyugtatna ez a javaslat, hogy ezek a szörnyű visszaélések, ezek az égbekiáltó bűnök Magyarország kisbirtokosai és földmivelő mimkásai ellen meg lesznek szüntetve, akkor én a legnagyobb örömmel és boldogsággal szavaznám meg a javaslatot. De épen azt fogom kimutatni, hogy ezen visszaéléseket változatlanul fenn akarja tartani ez a földadójavaslat. De folytatom, t. ház, és szükségesnek tartom folytatni, mert Sándor Pál t. képviselő urnak a napokban elmondott beszédét és adatait azzal akarták a t. felszólaló urak megezáfolm, hogy szerintük azok az adatok nem felelnek meg a valóságnak, mert egy merkantihsta mondja és olyan adatokat sorol fel, melyek nem jóhiszeműek. Az én adataim feltétlenül igényt tartanak a jóhiszeműségre, mert maguk a földbirtokosok szószólói irták. Ott van gr. Wenckheimnek kigyósi, békésmegyei nagybirtoka, mely áll 90.000 hold földből egy tagban. Hát ne legyen valaki földosztó, mikor ilyent lát ? (Zaj.) A Wenckheim urnak 90.000 hold földje után a földadó 260.000 K, tehát 2 K sem jut egy-egy hold földjére. Laehne Hugó: Az egész országban van 90.000 holdja; Kígyóson Wenckheimnek nincs 90.000 holdja. Mezőfi Vilmos: Lehet, hogy Kígyóson nincs 90.000 holdja, hanem az egész országban. Gr. Pallavicininak van a 66.000 holdas algyői birtoka után 112.000 K adója, tehát itt is alig esik 2 K egy hold után földadóra. Herczeg Esterházynak 442.000 hold földje van, és ez után a 442.000'hold föld után 644.000 K földadót fizet, tehát valamivel több mint 1 K-t fizet ez a hatalmas földesúr, a kinek akkora földje van, mint egy kis balkán állam. Ezen szörnyű igazságtalanságok minden izgató és lázitó szó nélkül méltán fellázíthatják annak a kis földmívesmunkásnak ereiben a vért, mert hiszen a szemnek a látását elvenni nem lehet. arra semmiféle államhatalom nem elég erős, hogy az a kisgazda a maga 10 holdas, adóval túlterhelt birtokáról vágyó szemeit ne legeltesse a mellette elterülő 440.000 holdas Esterliázy-birtokon és ne gyűljön szivébe a keserűség, látván ezt a nagy egyenlőtlenséget és ne szoruljon ökölbe a keze, ha azt látja, hogy az a nagy ur az ő több százezer holdas birtokától aránylag sokkal kevesebb adót fizet, mint ő az ő 10 holdas birtokától. Mig ez a szörnyű igazságtalanság orvosolva nem lesz, hasztalan mondja Baross János t. képviselő ur, az agrá képviselő uraknak legkiválóbb, legtemperamentumosabb vezérszónoka (olvassa) : »És. meg vagyok győződve, hogy ha most ezzel az adóreformmal, a kataszterrevizióval, egy minél előbb benyújtandó birtokpolitikai javaslattal azt a szálkát, a mely benne van a parasztság lelkében és a melyet rosszakaratú kezek igyekeznek minél mélyebben beleverni, kihúzzuk a parasztság lelké-