Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-405

íüh. országos ülés 1909 Január %7-én, szerdán. 201 nagy intézeteket, a melyek rendszerint igen kis mértékben emelik fel az Osztrák-Magyar Bank kamatlábát; azonban a legszolidabb vidéki intézettől sem leket azt követelni, hogy ugyanolyan kamatláb mellett adjon kölcsönöket, mint a budapesti nagy intézetek. Ugyebár bizonyos, hogy azok drágábbak lesznek ? És könnyen bekövetkezhetik uzsora nélkül is, hogy a bank kamatlába 3%-kal magasabb lesz, különösen bekövetkezhetik ez rossz gazdasági viszonyok között. A nagy hitellel rendelkező gazdag ember Budapestre jön hitelt keresni, a kis exisztenczia pedig kénytelen vidéken megszerezni a maga hitelét. És ha már most ezek az intézetek 15%-os adóval rovatnak meg, a nélkül, hogy uzsorát követnének el: akkor megint csak a kis exisztencziákat terheljük meg, mert azzal tisztában lehet mindenki, hogy ezen többletadót ezek az intézetek csak a hitelt igénybevevő kis exisztencziákra fogják átháritani. (Ügy van.

1 a középen.) Méltóztassék megengedni, hogy befejezésül még a jövedelmi adó javaslatáról is szóljak néhány szót. Elsősorban is itt valami rettenetes, elképzelhetetlen vakmerő tervnek tüntetik fel Vázsonyi Vilmos barátomnak azon propoziczióját, hogy a létminimumnál tegyünk különbséget falusi, vidéki városi és fővárosi lakosok között. Hogy ez mennyire természetes, ebben a tekintetben rámutatok a most tárgyalás alatt lévő franczia törvényjavaslatra, a hol a jövedelmi adó létminimumánál igenis ez a megkülönböztetés meg van téve, s niig a falusi létminimum 1250 frank, s a városok szerint szintén változnak a létminimum fokozatai, addig Parisnak létminimuma 2500 frank. A javaslat létminimuma különben semmiféle gazdasági jelentőséggel nem birhat. Mert mit érhet pl. nemcsak Budapesten, hanem általában egy vidéki városban is a 800 koronás létminimum ? Nem tudnék hamarosan kisebb exisztencziát . . . Mezőfi Vilmos: 400 koronáért lakást sem kap Budapesten ! (Zaj. Elnök csenget.) Pető Sándor: ... kisebb exisztencziát alig tudnék most felhozni, mint pl. a fővárosban az utczaseprő. A fővárosi utczaseprő évi fizetése Budapesten 1080 korona, igy tehát Budapesten a t. pénzügyminister ur nagy szocziális roformja folytán még az utczaseprő sem esik bele a létminimumba. Ausztriában a létminimum 1200 korona, Poroszországban 1300 korona, Angliában 3840 korona, Francziaországban a városokban a legnagyobb létminimum 2500 korona a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat szerint. Nyilvánvaló tehát, hogy az a 800 koronás létminimum, a mely, nem mondom, hogy a falusi kis-, törpegazdának javára nem esik, annak kétségtelenül javára fog esni és ez is mindenesetre jelentékeny haladást mutat, de a városi lakosságnál abszolúte nem ér semmit, mert nincs az a kereső munka, a melynek évi jövedelme városokban a 800 koronát meg nem haladná. Különösen mikor a pénzügyminister ur törvényjavaslata tuKÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXIII. KÖTET. lajdonképen nem is a jövedelmi adót, hanem háztartási adót állapit meg, mert a törvénynek intézkedései szerint a feleségnek és a gyermekeknek keresménye szintén hozzáadandó a családfő keresményéhez. És" hol van áz a munkáscsalád pl., a melyben a férj, a feleség és a gyermekek együttvéve egy év alatt 800 koronánál többet nem keresnek ? A jövedelmi adó kulcsa is olyan, a mely a magyar szegényes viszonyoknak egyáltalában nem felel meg, mert ha Poroszországban, a hol pedig nincs is kereseti adó, hanem csak kiegészitő vagyoni adó van, a jövedelmi adóknak maximuma 4%, ha Ausztriában sem érik el a mi 5%-unkat, bár nekem semmi kifogásom sincs az ellen, hogy a 120.000 koronás jövedelem 5% jövedelmi adót is fizessen, akkor sem az adókulcsokat, sem különösen az alsóbb fokokban rohamosan haladó skálát helyesnek és arányosnak el nem fogadhatom. Köztudomású dolog, hogy Francziaország tőkében és jövedelemben a leggazdagabb ország. A parlament előtt ott lévő javaslat, a mely pedig kiküszöböl minden hozadéki adót és egységes jövedelmi adóra fekteti az államkincstár jövedelmeit, a következő kulcsokat állapitja meg: Az ingó vagy ingatlan tőkevagyon után 4%-ot, az ipar és kereskedés után 3'5 százalékot, a munka után 3 százalékot. A mikor tehát Francziaországban, a hol csak jövedelmi adó van tervezve, ehhez még a nagyobb jövedelmeknél még bizonyos kiegészitő adó járul, Ha tehát Francziaországban, a hol nagy a jövedelem, nagy a vagyon, a tőke csak 4 százalékot, az ipar és kereskedés 3-5 százalékot, a munka pedig csak 3 százalékot bir el és ezzel elimináltatik még minden egyéb egyenes adó, akkor az az adójavaslat, a mely előttünk fekszik, nem egyéb, mint travesztiája, paródiája a modern adóreformnak, mert ez a modern eszméket teljesen elhanyagolja, és nem tesz egyebet, mint még jobban megterheli a szerény tőkét és a kereső munkát. Ha pedig valaki bohózatot akar irni, ha valaki komikus képet akar festeni, akkor hálásabb témát nem választhat, mintha megirja, hogy a jövedelmi adóról szóló törvényjavaslat intézkedései szerint milyen lesz ezután a jövedelem bevallása és a jövedelem megadóztatása. Méltóztassék megengedni, hogy egészen röviden rámutatok néhány kirivó pontra. Először is a törvény 26. §-a szerint mindenki a forrás megjelölésével összes jövedelmeit, tehát nemcsak a forrást, hanem az összes jövedelmet is aláirásával bevallani köteles. (Mozgás.) Az összes jövedelmeit minden forrás megjelölésével. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Pető Sándor: Ezután következik a pénzügyi igazgatóság felügyelete alatt működő összciró bizottság. Ez puhatol, kémlel, felbecsül, tanukat, szakértőket meghallgat és elkésziti az összeiró munkálatokat, beadja a pénzügyi igazgatósághoz. Ezután a 34. §. szerint a pénzügyigazgatóság 26