Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-398

14 398. országos ülés 1909 január 19-én, kedden. A mi házszabályaink tulajdonképen a bi- I zottsági tárgyalások rendszerére vannak beren­dezve. Ezek, s különösen az osztálytárgyalások valamikor drága klenodiumai voltak az alkot­mánynak, a mennyiben biztosították azt, hogy mielőtt a javaslatok a ház elé kerültek, minden képviselőnek — az osztályokba minden képviselő be lévén osztva •— módja és alkalma legyen a törvényjavaslat kereteiről, rendelkezéseiről, elvei­ről legalább megközelítőleg tudomást szerezni, mióta azonban az osztálytárgyalások teljes mel­lőzésével kizárólag szakbizottságok kezébe ke­rültek a javaslatok, azóta - s ez nem akar szemrehányás lenni sem egyesekkel, sem az egész házzal szemben — egy tényt konstatálhatunk: sűrűn fordulnak elő esetek, hogy a képviselők, midőn a kérdés napirendre tűzetik, nem egészen rendelkeznek azzal a tájékozottsággal, a mely ilyen fontos kérdésekkel szemben talán kívána­tos volna. Ha figyelembe veszem azt. hogy ez a bi­zottsági jelentés mikor készült el és mikor osz­tatott széjjel; ha figyelembe veszem azt, hogy a ház szünetelése alatt osztatott szét a bizott­sági jelentés és — hogy a t. képviselőház előtt mindent felfedjek — ezen bizottsági jelentésben a módosítások tekintetében nemcsak indokolást nem találtak a képviselő urak, hanem még az az összehasonlítás sem volt megtéve, hogy vájjon mit módosított a bizottság a javaslaton és mit nem — hála és köszönet érte a t. elnök urnak, hogy ez, bár csak utólagosan pótoltatott és e pótlás tegnap osztatott szét a képviselőház tagjai között •— ugy, hogy én, a ki igazán komoly szorgalmat szenteltem ezen ügynek, magam sem voltam azon helyzetben, hogy megfelelő módo­sításaimnak előkészítéséhez még csak hozzá is foghattam volna — mondom, ha mindezt figye­lembe veszszük, akkor aggodalmaim érthetőkké válnak. Nem szándékozom én a pénzügyi bizottsá­got vádolni, mert. t. uraim, furcsák a mi ház­szabályaink. Méltóztassanak meggyőződni róla, hogy mig az osztályoknál előírja a házszabály, hogy az előadók írásban tartoznak jelentéseiket megtenni és azokat külön megindokolni, addig a bizottságoknál csak jelentéseket kíván a ház­szabály. Többet mondok, t. ház, a bizottságoknak még jegyzőkönyveik sincsenek, ugy hogy kivéve azokat a bizottságokat, a melyeknél a törvény külön irja elő a jegyzőkönyv vezetését, mint a minő a mentelmi bizottság, az összeférhetlen­ségi bizottság stb. ilyet nem vezetnek. íme, itt van a pénzügyi bizottságra vonatkozólag a kon­krét eset: az adóreformokról szóló javaslatok alkalmából. Én felvilágosítást akartam kérni aziránt, hogy mi történt ezen módosításokkal, s minthogy indokolás nincs, arra törekedtem, hogy legalább attól a képviselőtől kaphassak felvilágosítást, a ki a módosításokat javasolta és ime, megtudom, hogy jegyzőkönyv nincs. Ezek elég fontos okok arra, hogy akkor, midőn a ház távollétében osztatik szét egy bizottsági jelentés, midőn annak módosított alakja csak tegnap jutott kezeinkhez: a parlamentnek leg­alább néhány napot tessék adni ezen fontos és komoly kérdés tárgyalására. De van még egy más indokom is és ez a következő. (Halljuk! Halljuk!) A városok képviselői nem keveseb­ben, mint gondolom 160-an vannak. Ezek a parlamentben érdeklődtek ezen javaslatoknak sorsa iránt és szolgáljon ez egyúttal czáfolatul arra az alaptalan gyanúsításra és vádra, a mely bizonyos népgyűlésen elhangzott a városi képviselők ellen, mintha kötelességüket nem teljesítették volna. Ezek a városi képviselők igenis teljesítet­ték kötelességüket, mert nemcsak két albizott­ságot küldtek ki, amelyeknek tárgyalásain a mélyen t. pénzügyminister ur személyesen is részt vett, ott felvilágositásokat adott, sőt lénye­ges részében a javaslatok, azon megállaposodá­soknak megfelelően, melyek ezen albizottsági tárgyalásokon létrejöttek, keresztül is vitettek, hanem ennek a városi képviselőkből alakult testületnek másik, vagyis háztartási bizottsága tegnap tartotta záróülését és ugy olvasom, hogy a pénzügyminister ur jelenlétében és hozzájáru­lásával történt az, hogy ennek a városi képvi­selői értekezletnek a jdénuma elé még csak ezután fog kerülni az ügy. Már most kegyes­kedjenek megengedni, ha ennek a háztartási bizottságnak munkálata, amelyet én nagyra becsülök, tényleg valóvá válik és ha ott komoly megfontolás alapján tényleg eredményre jutunk, meg vagyok győződve, hogy ez lényeges befo­lyással lehet az adóreform tárgyalására és sor­sára is. Már most ha az adótörvények egész komplexuma a holnajfi napirendre tűzetik, hogy fog az a városi képviselő nyugodt lelkiismeret­tel ennek a javaslatnak a sorsa felett szavazni ? En nem kérek semmi mást, és ezt sem a magam számára kérem, mert hogy ha holnapra méltóztatik is a tárgyat napirendre tűzni, meg fognak győződni róla, annyit erről a reformról én is tudok, a mennyit bármelyik képviselő tud, hanem kérem a ház számára, a nagyközön­ség megnyugtatására, hogy kegyeskedjék a ministerelnök ur hozzájárulni, hogy az adóre­formot mondjuk hétfőn, vagy ha ez hosszú idő volna, szombaton tartandó ülés napirendre tűz­zük ki. Az én indítványom azonban az, hogy méltóztassék ezt hétfőre napirendre tűzni, Semmi czélom nincs, nem is akarok senkit se vádolni, hanem meggyőződésem az, hogy ennek a háznak nagyon kevés tagja van, a kinek eddigelé ideje lett volna ebbe a reformba olyan mélyen bele­tekinteni, mint a hogy az szükséges. (Zaj.) Mikor az ország millióinak érdekéről van szó, kérem, ne zárkózzanak el ezen kérelem teljesí­tése elől. Azt hiszem, hogy ez közre fog hatni

Next

/
Oldalképek
Tartalom