Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-402
Í2Ö M2. országos ülés 1909 január %3-án, szombaton. Polónyi Géza: Az adómentesség először is kincstári szempontból még sohasem volt veszteség. Méltóztassék tudomásul A^enni, hogy az adómentességet a fogyasztási adó, másrészt az újonnan emelt házakban meggyarapodott lakosság száma folytán a keresetadó bőven nemcsak pótolja, de meghaladja azt az összeget, a melyet az adómentességgel elengednek. De meddig szól az adómentesség ? Emődy József: Tizenöt évig. Polónyi Géza: De hol ? Be nem épített területen. Beépített területen csak 12 évig; és itt van a városok és egyéb helységek közt a különbség, városokban ugyanis, különösen a nagyvárosokban, alig van be nem épített terület, és ott csak a 12 éves adómentesség érvényes, a mi forszírozza az extenzív fejlődést, vagyis a kültelkeken való építkezést, és ez a városokra azt a terhet hárítja, hogy a külterjes terjedés folytán csatornázási stb. költségei súlyos mértékben emelkednek és terhelik a várost. De maradjunk csak annál, hogy a 17% a valóságos jövedelemmel és 20°/o a kataszteri jövedelemmel szemben tényleg bárom-négyszeres megterhelést fog jelenteni a házbéradónál. Nem fogok a vidék viszonyaival foglalkozni, mert ez messze vezetne. Nem fogok azzal a furcsa jjrogresszióval foglalkozni, mely száz százalékig való emelkedést enged a házbéradó és a házosztályadó közt. Mert itt is van egy hamis progresszió, mely abban is nyilvánul, hogy a hol a lakások fele van csak bérbeadva, ott kevesebb az adó és ott nincs általános házosztályadó, csak esetleg házbéradó azon lakások után, melyek bérbe vannak adva. Mit jelent ez a progresszió szempontjából ? Azt, hogy esetleg a szomszédomtól függ, hogy én mennyi adót fogok fizetni, mert ha a szomszédom kiadja a maga két lakását bérbe, akkor az a város belejut az általános házosztályadóba, a mi az én adómat egyszerre több százalékkal felemeli. Ezt a hibát valamennyire mitigálja a minister ur a pénzügyi bizottság javaslatában azáltal, hogy az ipari körzeteket külön alkotta meg. Eddig az a furcsa helyzet állhatott elő, hogyha egy gyárvállalat keletkezett, mely munkásainak lakásokat épített és ezáltal azon községben egyszerre a lakások közül felénél több lett bérbeadva, akkor az a község egyszere belejutott a magasabb adóztatásba. Ez ma valamennyire paralizálva lesz, de azért az aránytalanság ma is fennforog. Már most hogy áll a kérdés az úgynevezett adóleengedés szempontjából? A földadónál már kimutattam, hogy nem lehet szó itt sem arról, hogy kevesebb legyen az adó, mint eddig volt. Most itt kapunk egy ajándékot. Azt mondja a javaslat, hogy Budapest háztulajdonosai eddig fizettek 17'6%-ot a bruttó után, ezután fognak fizetni 17%-ot, a mi egy 0'6°/o-os adóelengedés. Tekintettel arra, hogy az általános jövedelmi pótadó a ministeri indokolás szerint 5'4°/o-ot jelentő adótételt tett ki — az én nézetem szerint azonban csak 5'28%-ot — és miután a jövedelmi adó legmagasabb százalékában csak 5%-ot ér el, ennélfogva kap a háztulajdonos, illetve a házbéradó alá eső környezet egy 0"6°/o-os és egy 0'28°/o-os adóelengedést, vagyis száz koronánként — 88 fillért! Ha az ember ennél a tételnél megáll, hogy szemben azzal a borzasztó nagy aránytalansággal, hogy a házbéradó eddig is négyszer akkora volt, mint a földadó, mit jelent ez az elengedés, akkor joggal mondhatja: tant de bruit pour une omelette! De ez a 88 fillér is épen olyan adóelengedés, mint a minő van a többi adónemeknél. Általában véve elve a reformnak, hogy adóleszállitást hirdet, a kulcsokban bizonyos mérséklést mutat is, de részben uj adóalapokat kreál, részben pedig eldugott adóalapemeléseket csinál, részben az eddig adómentes jövedelmeket is ujabb adóztatás alá vonja, részben ugyanazon jövedelmeket kétszeresen, sőt háromszorosan megadóztatja. Ha ezen elveket a házbéradóra applikálom, milyen eredményt látok ? Csak észre kell venni, hogy a t. minister ur ezt a 0'6% kedvezményt adja, de azt mondja: ezentúl azonban az adóalaphoz hozzá számítja a szemétfuvarozás, világítás, vízvezeték, lift stb., a mi most nem számit az adóalaphoz. Majd mindjárt bemutatom a statisztikát, hogy ez Budapesten csekély 4°/o adóemelést jelent. Azután azt mondja: eddig te fizetted az általános jövedelmi pótadót, ugy, hogy a terheid után leszámíthattad a kamatoknak 10°/o-át, ezentúl ettől elesel, hanem kapsz egy nagy bonifikacziót, a jövedelmi adót. Már felhoztam, hogy mit jelent ez a kalkulus, hogy 200 koronánál 122 koronával fog több adót fizetni, mint eddig fizetett ennek az egy tételnek az alapján; ennyivel is súlyosabb lesz az adója. De még azt is megteszik, hogy a behajthatatlan házbérek tekintetében sem engednek levonást. Ez Ausztriában is megvan . . . Wekerle Sándor ministerelnök: De nálunk nincs meg! Polónyi Géza: Hát azért csinál reformot a pénzügyminister ur, hogy a mi kölöncz az adózó polgár nyakán volt, azt most duplán rakja rá és nem akarja őt ettől megszabadítani? Hát ez ennek a czélja? Engedelmet kérek, én joggal hasonlíthatom össze Ausztriával, különösen Bécscsel Budapest fővárost, mert az iparra és kereskedelemre nézve nem is ismerek nagyobb fontosságú dolgot, mint az, hogy ha mi az iparunkat a kereseti adóban, azután a jövedelmi adóban máris súlyosabb mértékben illettük, mint az osztrákok és azonkívül a házbér kérdésében külön is megnyomorítjuk azokat az embereket, a kikre ez a házbéradó a maga egész terűében áthárittatik: