Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-402

12Ö Í02. országos ülés 1909 január 23-án, szombaton. az volna, legyen egy egyesitett általános jövedelmi adó, a hol az állam megfelelőleg gyakorolhatja az egyes kereseti ágak vagy jövedelmekkel szemben az ő protekczióját, tetszése szerint, részben a csoportok, részben a fokozatok megállapításánál, legyen egy valóságos létminimumot biztositó adókulcs, legyen egy progresszív adóztatás, a mely azonban csak egy jövedelmi adórendszer mellett lehetséges és legyen, ha már osztályokba sorolt adóról van szó, egy olyan rendszer, a mely nem követi azt, hogy az egyik osztálynál megállapítja a kontingenst, hogy ezzel a többi osztályokat felingerelje, hanem akkor, ha a kontingens van megállapítva az egyik adónem csoportjai számára, akkor azt a kontingenst konzekventcr végigviszi az adóreform többi osztályainál is, annyival is inkább, mert az az érv, hogy a kontingens pl. a házadónál, a mely fejlődésnek van alávetve, az adómentesség folytán is, keresztül nem vihető, az én meggyőződésem szerint meg nem áll, mivel lehet időszakonkinti kontingenst megállapítani ugy, a hogy a minister ur pl. eredeti javaslatában a kereseti adóra nézve akarta azt megállapítani, midőn három esztendőre szóló kontingenst hozott javaslatba. Másutt is lehetséges ez, más országokban is megvan ez. Itt van t. képviselőház, — és a t. pénzügyminister ur bizonyosan jobban ismeri, mint én — az osztrák reform, itt van az úgynevezett Gebäudesteuer, a hol a házbéradót is kontingentálják. A mi pedig lehetséges Ausztriában, miért ne volna az lehetséges a magyarországi kontingens szempontjából ? Már most, ha a kontingens konzekventer keresztül vitetik, meggyőződésem szerint, nemcsak az egyes alapadóknál, hanem a jövedelmi adónál is, rendkívül sok panasz enyhülni fog és én számitok is rá, sőt olvassuk — azt hiszem ez komoly dolog, — hogy a t. pénzügyminister ur már ígéretet is tett a kereseti adónak kontingentálására. Hogy mekkora összeget hoz javaslatba, azt nem tudom, majd csak akkor nyilatkozhatom e felől, ha meg fogom látni, hogy mennyi van a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójából benne, mennyi van a bányaadóból benne ? Wekerle Sándor pénzügyminister: Azt nem kontingentálom ! Polónyi Géza: Tudom, hogy ez külön van és hogy 9 millió az, a mi a njdlvános számadásra kötelezett vállalatok adójára esik. Én azonban abból indulok Id, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója is lényegileg kereseti adó. A t. pénügyminister ur ezt más kategóriába osztja csak azért, hogy magasabb százalékkal illethesse. Osztom is ezt a felfogását. De a kereseti adó szempontjából, hogy a kontingens helyességét meg tudjam ítélni, tudnom kell, hogy a t. pénzügyminister ur által jelzett kontingensben mennyit vesz fel tisztán kereseti adóra, hog}^ összehasonlítást tudjak tenni, hogy mennyi emelkedést tartalmaz a kontingens a mostani adóval szemben ? De szólni akarok a progresszióról. A progresszió szempontjából mindenesetre közgazdaságilag is elitélendő dolog, hogy a j>énzügyi bizottság ugy jár el, hogy ott, a hol nem volt kontingens, a földadónál, felveszi, a hol pedig volt, a kereseti adónál és a hol pénzügyi hatása igazán van, ott elejti azt. Hiszen a pénzügyminister ur indokolásában méltóztatnak olvasni, hogy az adókontingens a földadónál tulaj donképen nem egyéb egy számviteli tételnél, holott a kereseti adónál gyakorlatilag érvényesül. Majd. rátérek, hogy mit jelent a földbirtokos osztály szempontjából ez a 74 milliós kontingens, a mely nem egyéb, mint fikczió. Már most azt akartam megemlíteni, hogy a princzipiumok szempontjából lehetetlen fentartani, hogy egyik osztály számára kontingentálunk, ott, a hol annak pénzügyi effektusa alig lehet, annál az osztálynál pedig, a melynél feltétlenül szükséges volna a kontingentálás, elejtjük. A t, pénzügyminister ur a jövedelmi adónál is felvette a kontingenst, de azzal az akasztófával, hogy először is minimumnak tekintette a kontingenst, másodszor előre tudta, hogy ha hozzáteszi a 40 százalék emelkedést, ez olyan lázadást okoz, hogy mindenkinek jól esik, ha megszabadul a 40 százaléktól és nem veszik észre, hogy azért a kontingens ott maradt a nyakukon, mint minimum. Én a maximális kontingentálás elméletének vagyok a hive, hogy valahogy félreértés köztünk ne legyen, mindenféle 40 százalékos akasztófa nélkül. A mi a progressziót illeti, halljuk, hogy a jövedelmi adó progresszív alapon .'.van behozva. Tényleg ott fokozatos adórendszer van, a mely valamelyes mértékig az osztrák progresszióhoz simul, most ujabb alakjában. Azonban azt mondják, hogy a hozadéki adónál nem lehet a progreszsziót bevenni. Hát ugyan t. képviselőház és mélyen t. pénzügyminister ur, nincs ma progresszió ? Nincs progresszió a kereseti adónál, a házadónál, a földadónál ? Csak nagyon hamis progresszió van, t. i. a földadónál, a mely tulaj donképen nem hozadéld adó, csak annak van keresztelve. (Zaj.) Méltóztassék meghallgatni, tudom én jól, hogy hozadéki adó a neve, de a mai kivetési rendszer mellett az nem hozadéki adó, mert a kataszteri tiszta jövedelem képezi alapját, a mi nem valóságos hozadék, hanem jövedelem. Ez az egyik baja annak a reformnak,, hogy a t. minister ur egyszer jövedelemről, egyszer hazadékról, egyszer kereseti nyereségről beszél összevissza, a mit a tudomány sehogy sem akczeptál, ugyebár ? Már most a helytelen terminológia alapján van beállítva . . . (Nagy zaj.) B felett összeveszni nem fogunk ; mert én szívesen átutalom ezt a vitát Földes Béla t. képviselőtársamnak, mivel én ezt ő tőle tanultam. Vlád Aurél: Perbehivás ! Polónyi Géza: Van-e hát a földadónál progresszió 1 A kataszter összeállításának kérdése nem progresszió ? Hét művelési ág, nyolcz minőségi osztály, a fokozatok felállítása osztályokra.