Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-402
118 403. országos ülés Í909 január 23-án, szombaton. számára vannak kedvezmények és u. n. nemzeti ajándékok, hanem — és épen ez a kifogás — akkor, a mikor a kisipar és kistőke súlyos terheknek és áldozatoknak van kitéve, a nagytőke szintén nem egészen mentes a kedvezményektől. Akkor, a mikor ennek a kereskedelmi kamarai jelentés aláírójának Lánczy Leót láttam, akkor megnéztem, hogy hogy is áll ez a kérdés a nagy pénzintézetek szempontjából. T. uraim, itt van egy hiteles statisztika arról, hogy (olvassa): »a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1906-ik évi nyeresége kitett 8,598.509 koronát, adózott pedig 298.480 korona után« ; tehát 8 millió korona nyereséggel szemben adózott 298.000 koronát. Azok az adómentes értékpapírok, a melyekről majd beszélni fogok, Magyarországon legalább nagyban és egészben nem a kisemberek, hanem a nagy pénzintézetek számára biztosított előnyök voltak. Hogy ezt bővebben^ lássuk, méltóztassanak megnézni a Magyar Altalános Hitelbank mérlegét, (Olvassa) : »1906. évi nyeresége 6,173.640 kor., adóalapja 2,405.000 kor.; 1907-ben nyeresége 7,744.640 kor., adóalapja 2,805.000 korona. A Magyar Jelzálog Hitelbanknak 1906. évi nyeresége 6,801.277 korona, adóalapja 1,172.124 korona; 1907. évi nyeresége 3.486.870' korona, adóalapja 572.489 kor. tisztán.« Ennél a jövedelmi statisztikánál még az az érdekes jelenség is előfordul, hogy ez az adómentes értékpapiranyag nem ritkán csupán a mérlegkészítésre használtatik, csak addig van szerepük azoknak a papíroknak, a míg a mérleg lezárásához szükség van rájuk. (Mozgás.) Nem mondom, hogy nagy pénzintézeteknél igy van, de előfordulnak ilyen esetek. Hát a mennyire jogosult az ipar és kereskedelem sérelmeit emlegetni, viszont ilyen viszonyok között talán kis óvatosság nem ártana akkor, a mikor a földbirtokos osztály ellen való lázítás oly mérveket ölt, mint most. De itt van mindjárt egy másik kérdés, a mely felvetődik, hogy t. i. a földadónál csak ugy kontingentálnak, hogy azt mondják a 74 millióból tessék levonni 5,800.000 korona adóelengedést és igy tulajdonképen a kontingens csak 69 millió vagy 68 millió és egy százalék. Hát t. képviselőház ezzel az érveléssel élt egy előttem szólott t. képviselő ur, a kinek pedig egyéb adatai tekintetében oly helyzetben vagyok, hogy ugy vagyok vele, mintha csúnya menyecskét szépen hallok énekelni. Becsukom a szememet és csak a fülemet tartom oda. Mondom, ugy vagyok vele (Mozgás.) akkor, a mikor bonczkés alá veszem a nagybirtokra vonatkozó adatait, hogy meggyőződésem szerint az illető képviselő ur széj>en énekel. De már most e pontnál meg kell állni, mert ez az 5,800.000 korona egy sajátságos izgatásnak képezi alapját. Ott a kontingensben - hogy lehet 5,800.000 koronát igy előre beállítani, mint adóelengedést? Ezt azért nem értem, mert ezek az adóelengedések csak nagy elemi csapások esetén, szárazság, ragya, rozsda stb. elemi csapások esetén adatnak, a hol tehát különös haruspex természet kell ahhoz, hogy valaki előre tudja megjósolni, hogy Magyarországföldbirtokososztályát a jövő évre 5,800.000 koronát érő ily csapás fogja érni. De van átlagszámítás; nincs kifogásom ellene; még az ellen sincs, ha magasabbra veszik fel az összeget. Nem ez bánt, hanem az, hogy a földbirtokos osztály terhére iratik az adóleirás, mert akkor meg kell mérlegelni, hogy miként áll a kérdés az adóleirások alapja szempontjából. A kamat furcsa portéka. Förster Ottó : Jaj, de mennyire! (Derültség.) Polónyi Géza: Az elemi csapások révén a gazda nem számithat kamatelengedésre, mert ennek az a furcsa természete van, hogy minél kevesebb az eső, mentől nagyobb a szárazság, annál nagyobb a kamat, mentől ritkább a búzakalász és mentől kisebb, annál szaporább a kamat és késedelmi kamat. Azonkívül az is igaz, hogy a míg a gazdasági stellázsba beüthet a villám, mindenféle börze-stellázsban a mennydörgős mennykő sem talál soha semmit, azt utói nem érheti. (Mozgás.) Az is igaz, hogy a Breite és a határidőüzlet... A t. ministerelnök ur nem tudja, mi az a Breite? (Derültség.) Az czifra börzedolog. Wekerle Sándor ministerelnök: Már egyszer megmagyarázta. (Nagy derültség.) Polónyi Géza: Tudta, csak elfelejtette. Az a Breite is olyan, hogy sem a rozsda, sem a ragya nem éri utói. (Az elnöki széket Návay Lajos foglalja el.) A gabonaelővételi üzlet is olyan, hogy ott a hol kijár a provízió és kijár a prémium és a kamat, ezek az üzletek nincsenek kitéve a sertésvész lehetőségének. (Derültség.) Ha ez mind igy van, akkor talán nem helyes dolog arról az oldalról, hol ezek az üzletek bizonyos tehermentességet élveznek, ilyen vádakat emelni a birtokos osztály ellen. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl) De hogy van az, hogy mindent észrevesznek ennél az adóreformnál, csak azt nem veszik észre, hogy a tőzsdeadó nincs benne. (Zaj.) Egy hang (balfelöl): Mint igazságügyminister miért nem hozta be ? Nem volt ideje ? (Zaj.) Polónyi Géza: Az sem volt, meg hatáskör sem -volt. (Mozgás.) Ha t. Ugron Gábor ur lesz holnap igazságügyminister, meggyőződhet róla, hogy ő sem fog adóreformot csinálni? (Zaj.) Elég az hozzá, hogy a tőzsdeadó kérdését nem öleli fel ez a reform. Eorgalmi adónak van czimezve, azonban azon szerény nézetben vagyok, hogy itt egy más indok is lehet. Az én véleményem szerint határidő-üzletek nem forgalmi kérdések, bár értékpapírok adásvétele
